Magyar Rendőr, 1976. július-december (30. évfolyam, 26-52. szám)

1976-09-30 / 39. szám

I­smeretlen tettesek éjszaka törtek be a paksi Halász­­csárda emeleti irodájába, de nem tudták helyéről elmozdítani a 92 ezer forintot tar­talmazó Bécsi II. típusú páncélszek­rényt. Eredménytelenül távoztak, a bejárati ajtót nyitva hagyták, kul­csát azonban magukkal vitték. A helyszíni szemlét a Tolna me­gyei Rendőr-főkapitányság a Paksi Járási Rendőrkapitányság nyomozóival együtt folytatta le, ám az elemiszál-, ujj-, tenyér- és láb­nyomtöredékek nem voltak azonosí­tásra alkalmasak. A párhuzamosan folytatott adat­gyűjtés során viszont sikerült meg­állapítani, hogy előző este egy fe­kete Mercedes többször is megfor­dult a községben, utasai szórakozó­helyeken tartózkodtak. A tanúk azt állították, hogy elfogásuk esetén kétséget kizáróan felismernék őket. Az elkövetés éjjelén szolgálatos Nyárai Zoltán őrmester és Pribéli András tizedes, paksi gépkocsizó járőrök ugyancsak találkoztak a fekete Mercedesszel. S mert feltűnt nekik, hogy az egyébként tiszta kocsi rendszámtáblája erősen sáros, vezetőjét igazoltatták, adatait felje­gyezték, a rendszámtáblát megtisz­­títtatták. S minthogy vezetője, Szűcs József a kérdéseikre kielégítő választ adott, útjára engedték, s ő elhajtott Budapest irányában a 6-os számú főútvonalon. A helyszíni szemlével egyidejűleg a Tolna megyei RFK bűnügyi osz­tálya átvizsgálta az országos sze­mély-, gépjármű- és az ismeretlen elkövetőkről leadott távgépírós kö­rözéseket. Megállapította, hogy a Heves megyei Rendőr-főkapitányság országos körözést adott ki ismeret­len tettesek ellen, akik öt nappal korábban betörtek a füzesabonyi Petőfi Tsz központi irodájába, és el­loptak egy Bécsi II. típusú, 33 ezer forintot tartalmazó páncélszekrényt. Fekete színű, nyugati márkájú gép­kocsi szerepelt a körözésben, amelynek vezetőjét és két utasát a betörést megelőző napokban a hely­szín közelében látták. összefüggést vettek a két cselek­mény között, ezért a Tolna megyei RFK tájékoztatta a hevesi kollégá­kat a rendelkezésére álló adatokról, nyomozói pedig tüstént Budapestre utaztak Szűcs József ellenőrzése, előállítása és elszámoltatása céljá­ból. Annyit hamarosan sikerült meg­állapítani, hogy körülményei alap­ján Szűcs gyanúsítható a betörések­kel. Szűcsöt viszont csak országos körözés alapján sikerült elfognia a XXI. kerületi rendőrkapitányság­nak. Tagadta a bűncselekmények elkövetését. A lakásán tartott alapos házkuta­tás viszont bűncselekményből szár­mazható tárgyak lefoglalására veze­tett. Szűcs a kezdeti tagadás után kénytelen volt elismerni a paksi betörési kísérletet. További adat­gyűjtés következett, és Szűcs beis­merő vallomásában megnevezte bűn­társait is, a büntetett Szabó Sándor és Ács Ferenc budapesti lakosokat. Mindketten hamis alibire hivat­koztak, ezt azonban még előzetes le­tartóztatásuk előtt sikerült megdön­­teni. Ily módon előbb Szabó, pár nap múlva azután Ács is beismerte a paksi betörést. A Szűcs Mercedesének átvizsgálá­sához szakértőként felkért Kolodi Alajos alezredes, a BM Bűnügyi Technikai Intézet nyomszakértője szakvéleményében kifejtette: a ko­csiban levő elváltozásokból arra le­het következtetni, hogy páncélszek­rényhez hasonló méretű és festék­anyagú nehéz tárgyat szállítottak benne. Indokolt volt tehát a nyo­mozás kiterjesztése a gyanúsított­nak tulajdonított egyéb bűncselek­ményekre is. Ez eredménnyel is járt, mert Szűcs az elébe tárt bizonyítékok hatására beismerő vallomást tett a füzesabonyi Petőfi Tsz kárára elkö­vetett betörésről is, s társaiként Szabót és Ácsot nevezte meg, akik a jól megválasztott kihallgatási tak­tika eredményeként végre beszélni kezdtek a betörés módjáról és kö­rülményeiről is. Június 1-én utaztak Szűcs fekete Mercedesén Füzesabonyba. Megvár­ták, amíg a község elcsendesedik, azután megközelítették a tsz-irodát. Szabó és Ács — kifeszítve az eme­leti helyiség bejárati ajtaját — az ablakon másztak be a pénztárhelyi­ségbe, majd a Bécsi II. típusú pán­célszekrényt a Mercedes csomagtar­tójában elszállították. A községtől néhány kilométernyire levő elha­gyatott helyen a szekrényt megbon­tották, s a lemezkazettát felfeszít­ve a 33 620 forintot ellopták. A szekrényt elásták, a lopott pénzt egymás között elosztották. A kihallgatási taktika ismételten jó megválasztásával sikerült megálla­pítani, hogy az ugyancsak büntetett előéletű budapesti lakos Hunkár András — Szabó és Ács társaságá­ban — 1975. december 28-ára virra­dóra betört a kiskunfélegyházi Petőfi étterem irodahelyiségébe, s a pán­­cé­lszekrényt ellopta, bérelt ko­csin Budapest határába szállította és ott felbontotta. Az ellopott 95 ezer forinton megosztoztak. Ács és Hunkár először tagadta a cselek­ményt, miután azonban Szabó ható­sági tanúk jelenlétében a helyszí­nen mutatta meg, hol ásták el a szekrényt — Hunkárék is beszéde­­sebbeké váltak. Szabó és Ács, illetve Szabó, Ács és Hunkár az újabb felkutatott adatok alapján kénytelenek voltak más cselekményeiket is elismerni, amelyeknek egyikében Marton Ist­ván is szerepet játszott. Az öt betörő összesen 560 ezer forintot lopott. 1970 óta 65 helyre törtek be, négy kerékpárt loptak, s okirat-hamisítás is terheli számlá­jukat. Az elkövetések színhelye 15 megye és Budapest volt. A két paksi rendőr éberségén azonban megbuktak, s a Tolna me­gyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya eredményesen tett pontot a bűncselekmény-sorozat után. Eh­hez hozzájárult az ismeretlen tet­tesekről kiadott körözések rendsze­res értékelése, mert például ilyen módon terelődött az alapos gyanú a füzesabonyi és a kiskunfélegyházi betörésre is. Gyümölcsözőnek bizonyult végül a rendkívül gyors és jó együttmű­ködés az ország számos rendőri szervével. CSIZMADIA Szabó és a paksi páncélszekrény Szűcs megmutatja, hogyan jutottak be a Petőfi Tsz. irodájába (Bodrogi László felvételei)

Next