Magyar Rendőr, 1977. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1977-07-16 / 28. szám

E kezdet a magyar sporttörténet legked­vesebb anekdotáinak egyike. Még 1910 nyarán a Népsziget partján az UTE egyik vezetőjének, az éppen tutajáról szemlélődő Szűcs Jánosnak különös ötlete tá­madt: a fürdőző srácok kö­zül azé legyen az egy szem cukor, aki a tutaj melletti vagy húszméteres távot a leggyorsabban ússza­­végig. Sok gyerek vállalkozott erre a furcsa versenyre, és a lila-fehérek ismert atlé­tája, Kéméndy Ernő talán ezért is határozta el nyom­ban, mihamarabb meg kell szervezni az újpesti gyere­kekből az UTE úszó- és ví­zilabda-szakosztályát. Így is történt, s még ab­ban az évben nemcsak megszervezték­ a szakosz­tályt, de már „uszodával” is rendelkeztek. Mégpedig a Dunán. Igaz, hordókból, deszkákból, használt tuta­jokból készítették el, eny­­nyire tellett a pénzből. Nem így a szorgalomból! Néhány év tanulás, tapasz­talatszerzés után már ör­vendezhettek az újpesti szurkolók vízilabdázóiknak: a II. osztályból feljebb ke­rültek, a 20-as évek végére pedig a győzelem küszö­béig is eljutottak. Azután ritka bravúrt hajtottak végre: 1930-tól ,zsinórban” tízszer nyertek bajnokságot! És nemcsak a hazai közönséget kápráz­tatták el csillogóan­ szép, eredményes játékukkal, sok-sok góllal verték végig Európa szinte valamennyi jelentős klubcsapatát. A felszabadulás után, 1945-ben, majd 48-ban is az UTE nyerte a magyar baj­nokságot. Az átszervezés és a BRE-vel való fúzió után ismét telt a kimerít­hetetlen tartalékból, Técsey (Tichy) Henrik dr. felfede­zettjeiből, neveltjeiből újra együtt 1950-ben a győztes csapat — immár Dózsa né­ven. A további nemzetközi szereplések közül pedig csak azt említjük, hogy a nemzeti válogatottnak min­dig voltak II. Dózsa­ tagjai is, s részesei voltak az olimpiai győzelmeknek, pél­dául Gyarmati Dezső, Lem­­hényi Dezső, Vízvári György, Dömötör Zoltán, Mayer Mihály, dr. Sárosi László, Cservényák Tibor. — Miként a múltban, ma is meghatározó jelentőségű nálunk a lila-fehérek vízi­labdatudása, mindig ott vannak játékosaink is a magyar válogatottban — summáza a véleményét Mo­hácsi Attila edző, aki 1972 óta irányítja a felkészülést. Nehéz helyzetben kezdő­dött a munka, hiszen volt olyan egy-két év, hogy csa­­patnyi játékos távozott. Te­hát az edző legfőbb dolga volt az építés, a megint elölről kezdés. S hogy 1973- ban, 1974-ben sikerült a csapat újraépítése, annak szép bizonysága 1975-ben a Magyar Népköztársasági Kupa elnyerése, amely le­hetővé tette a KEK-küzdel­­mekben való részvételt. Itt ugyan nem valami fé­nyesen sikerült a szereplés, mert már a selejtezőkből sem jutott tovább a csapat, ám az idén újra bizonyít­hat a Kassán tartandó bel­ügyi spartakiádon, ahol megküzdhet a világélvonal­ vízilabdázók ÚJPESTI DÓZSÁBAN az­ hoz tartozó szovjet, illetve román csapattal. Van alapja a várakozás­nak, mert bizonyára nem véletlen, hogy a szakosz­tály nyeri huzamosabb idő óta az országos pontver­senyt, az egyes korcsopor­tok eredményei alapján. Ez az elsőség pedig azt is je­lenti, hogy a lila-fehér ví­zilabdázók — egyelőre sa­ját uszoda híján — meg­felelő edzési lehetőséget kapnak a Nemzeti Sport­uszodában. Mit jelent ma edzeni? A felkészülés idején heti 10— 12, a verseny idején heti 7—8, egy-másfél órás ke­mény foglalkozás. A vezető edző és az egyes korcso­portok foglalkozását irányí­tó társai el is követnek mindent, hogy neveltjeik a vízben, de másutt is helyt­álljanak. A legfőbb cél pedig: a csapat mielőbb újra bajnok legyen! CSIZMADIA GYÖRGY Izgalmas jelenet (Csehák Mihály felvételei) Mohácsi Attila edző taktikai tanácsokat ad a mérkőzés szünetében BALOGH ISTVÁN rendőr törzsőrmester életének 46. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt. Balogh elvtárs 1951-ben került a Bel­ügyminisztérium állományába. A Tolna megyei Rendőr-főkapitányság különböző szerveinél teljesített szolgálatot. Munká­ját jól és szorgalommal végezte, ezért több alkalommal részesült kitüntetésben és dicséretben. Családja és volt munkatársai katonai gyászszertartással búcsúztatták a szekszár­di Újvárosi temetőben. KURUCZ JÓZSEF rendőr törzsőrmester 50 éves korában hosszan tartó, súlyos betegség után el­hunyt. Kurucz elvtárs a párt hívó szavára 1957-ben jött a rendőrséghez. A Buda­pesti XIX. kerületi Rendőrkapitányság­nál mint járőr és körzeti megbízott tel­jesített szolgálatot nyugállományba vonu­lásáig. Érdemei elismeréséül többször ré­szesült kitüntetésben és jutalomban. Hozzátartozói, barátai, elvtársai mély részvéttel, katonai tiszteletadással vettek tőle búcsút a pesterzsébeti temetőben. NÉMETH ISTVÁN önkéntes rendőr 45 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. Németh elvtárs 1973 óta teljesít szol­gálatot a dalmadi közlekedési önkéntes­­rendőri csoportban. Aktív, lelkes munká­jáért több ízben kapott elismerést. KÁLMÁN JÓZSEF önkéntes rendőr életének 49. évében sú­lyos betegség következtében elhunyt. Kálmán elvtárs a Somoskőújfalui kör­zeti megbízott mellett működő önkéntes­rendőri csoportnak volt a tagja 1967 óta. Feladatait lelkiismeretesen és odaadóan teljesítette, ezért több ízben részesült el­ismerésben. LUKÁCS LÁSZLÓ önkéntes rendőr életének 66. évében tra­gikus hirtelenséggel elhunyt. Lukács elvtárs a fertődi körzetmegbí­zotti csoport mellett teljesített önkéntes­rendőri szolgálatot. Feladatait lelkiismere­tesen és odaadóan teljesítette, ezért több esetben részesült elismerésben. Személyé­ben olyan embert veszítettünk el, aki éle­tének nagy részében a közösség érde­keiért dolgozott. EMLÉKÜKET KEGYELETTEL MEGŐRIZZÜK Ismerd meg hazádat! IV. megfejtés 1. Dunaújváros. 2. Dunai Vasmű. 3. Dunapentele, Intercisa. 4. Paksi Atomerőmű. 5. Dunaföldvár, Kecskemét, Cegléd, Szolnok, Püs­pökladány. A 6., 52. sz. a 441. sz. és a 4. sz. or­szágos közlekedési főútvonalak. Százforintos könyvjutalmat nyertek: Búza László, Siófok; dr. Lipovszky Jánosné, Budapest; Magyar Tibor önkéntes rendőr, Dunaújváros. ■1 llllll ■Pllllll 1 ri MAGYAR RENDŐRiii in A BELÜGYMINISZTÉRIUM KÉPES HETILAPJA Főszerkesztő: dr. TÓTH TIHAMÉR; főszerkesztő-helyettes: dr. KATONA JÓZSEF; olvasószerkesztő: KOMJÁTHI LÁSZLÓ; kép- és tördelőszerkesztő: BÍRÓ ÉVA SZERKESZTŐSÉG: 1055 Budapest, Néphadsereg utca 9. Kiadja a BM tanulmányi és propaganda csoportfőnöksége. Felelős kiadó: MÁNDI SÁNDOR LEVÉLCÍM: 1363 Budapest, Postafiók 19. POSTAUTALVÁNY: 235-90151-1115. TELEFON: szerkesztőség: 121-710, 313-700; kiadóhivatal: 52-72 mellék (terjesztés) 77.2311/2-28 - Zrínyi Nyomda, Budapest. Felelős vezető: BOLGÁR IMRE vezérigazgató 1552

Next