Magyar Rendőr, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

1979-10-06 / 40. szám

Korszakváltás küszöbéhez ért népgaz - ■ daságunk. Nem szorul különösebb bi­­zonygatásra,­­hogy éppen a gazdasági döntéseket mozgató szabályozók ki­munkálása, a VI. ötéves terv előkészítése ide­jén a bonyolult, sokágú állami, tanácsi, szö­vetkezeti és a magánipar vagyonvédelmének őrhelyére állított rendőrnyomozók közgazda­­sági gondolkodásának fejlesztése, a szemlélet­­formálás és az új szakmai ismeretek meg­szerzése sosem volt annyira időszerű, mint napjainkban. Ehhez adott hathatós segítséget a BM Or­szágos Rendőr-főkapitányság népgazdaság- és társadalmitulajdon-védelmi osztálya által szer­vezett ötnapos továbbképzés, amelyen a terü­leti szervek kijelölt ipari alosztály-, csoport- és vonalvezetői vettek részt. A meghívott előadók — társadalmi, szakmai és gazdasági irányítói tevékenységüknek kö­szönhetően — a választott témakörök legjobb ismerői közé sorolhatók. Érthető, hogy meg­különböztetett érdeklődés kísérte Drecin Jó­zsef, az Országos Tervhivatal elnökhelyette­sének tájékoztatóját az aktuális gazdasági kér­désekről és az 1981—1985. év közötti terv­ciklus ma már egyre határozottabban kirajzo­lódó főbb célkitűzéseiről. A SZABÁLYOZÁS ÚTJA A lényegbevágó helyzetismertetés 1972-től kísérte nyomon szemléletesen a világgazda­ság válságai következtében nálunk is jelent­kező mind feszítőbb gondokat s az enyhíté­sükre irányuló törekvéseket. Hiba lenne azon­ban elhallgatni azt a vitathatatlan eredményt, hogy a világgazdaság ellentmondásai közepette sem tört meg termelésünk alapvetően fejlődő irányzata. Ám az energiahordozók, a nyers- és alapanyagok soha nem­­tapasztalt ütemű ár­emelkedése idején a behozatalra fordított ki­adásaink ugrásszerűen a magasba szöktek, ugyanakkor a kivitelből származó árbevéte­leink jószerint stagnáltak. Mindezek következtében 1977-ben, 1978-ban egyértelművé vált, hogy ami tegnap még jó volt, ma már elfogadhatatlan. Halaszthatatlan feladat a gazdaság szabályozórendszerének oly módon való tökéletesítése, hogy a racionális termékszerkezet kialakításával növekedjék a hatékonyság; reálisan differenciálja a válla­latok helytállását; a vásárlóerő befolyásolásá­val segítse a belső felhasználás feszültségei­nek feloldását, a takarékosabb gazdálkodást a vállalatoknál és a magánháztartásokban egy­aránt. Mindez parancsolóan követeli az irá­nyítás korszerűsítését, a vezetés és az ellen­őrzés színvonalának emelését — hangsúlyozta az OT elnökhelyettese. A tervkészítés közgazdasági műhelymunkái kapcsán Drecin József kifejtette: mérsékeltebb fejlesztésre, életszínvonalunk megőrzésére, stabilizálására számíthatunk a következő években. Gazdaságépítésünk során szorosan kapcsolódunk a KGST-országok hasonló tevé­kenységéhez, az eddiginél szélesebb körben kívánjuk hasznosítani a szocialista világ mű­szaki fejlődésének eredményeit, tapasztalatait. Beruházásaink közül látványosan kiemel­kedik a dunántúli szénvagyon kiaknázását és az arra települő bicskei hőerőmű létesítését szolgáló eocénprogram. A tervidőszakban el­készül a paksi atomerőmű. Erőinkhez képest ezután is fejlesztjük a dinamikusan dolgozó vegyipart, hogy minél több alapanyag-beho­zataltól mentesítse államunkat. Az iparfej­lesztéstől egyre korszerűbb és értékesebb ter­mékeket vár a hazai és a külföldi piac. Fon­tos követelmény, hogy növeljék az ésszerű fel­dolgozást, hiszen szűkében vagyunk nyers­anyagnak, energiának és munkaerőnek. Egyet­len út lehetséges számunkra: jobban, haté­konyabban, a piaci igények szerint verseny­képesebben dolgozni. Alapkövetelmény ezért a VI. ötéves tervidőszakban­ többet és gazda­ságosabban értékesíteni a külföldi piacon, ugyanakkor kevesebb energiahordozót, anya­got és árut behozni az országba konvertibilis valutáért. REJTETT JÖVEDELMEK A bevezető előadást követően az Országos Tervhivatal elnökhelyettese sorra válaszolt a nyomozótisztek kérdéseire, kiegészítette a gyakorlati élet tapasztalataiból merített hozzá­szólásokat, s bővítette a tájékoztatón elhang­zott témák, gondolatok körét. Köztudott, hogy a gazdasági cselekvések fontos mozgatórugója a vállalatoknál a nyere­ségérdekeltség, az egyes embereknél pedig a bérszínvonal és az árak összhangja. Szabó Já­nos őrnagy, a Budapesti Rendőr-főkapitányság építőipari csoportjának vezetője például arról érdeklődött, milyen új eszközök, esetleg ki­alakulóban levő lehetőségek állnak majd ren­delkezésre az érdekeltség ösztönzésére. Drecin József válaszában szólt az árak és a jövede­lem alakulásáról, az úgynevezett másod- és harmadlagos gazdaságról. Sajnálatos, hogy meglehetősen széles rétegek nem kizárólag bérből élnek. Ezek a harmadlagos gazdaság­ból körmönfont spekulációval, nemkívánatos ügyeskedéssel, hála- és csúszópénz kikény­szerítésével, fondorlatos adóeltitkolással és más manipulációkkal szerzik jövedelmük ja­vát. A háttérben maradó, rejtett jövedelem­­szerzés — figyelmeztetett az OT elnökhelyet­tese — az állam és a lakosság zsebére megy. Az ellenük való fellépés sokszor rendőri ha­táskörbe tartozik. A korszerű gazdaságban a vezetőtől joggal elvárt kockázatvállalást vajon milyen ismér­vek szerint lehet megkülönböztetni a felelőt­len gazdálkodástól?­­— vetette fel a kérdést GAZDAG ÚTRAVAló egy sor helyi példa ismertetésével Doszpoth Gyula százados Zala megyéből. A válasz egy­értelműen hangzott: minden érdemleges dön­tésnél a kockázat eleve megjelenik. A kockázat jelentőségét, súlyát, anyagi és más kihatásait azonban a gondos vezetés előre felméri, elem­zi, esetleg modellezi, variánsokat dolgoz ki a helyesnek vélt megoldásokon vagy a kompro­misszumokon alapuló sikerekre, figyelembe veszi a szakemberek véleményét, s csak alapos közgazdasági megfontolás után intézkedik, vág bele a kockázatos lépésbe. Az elhamarko­dott, kellően át nem gondolt, műszakilag és gazdaságilag meg nem alapozott döntések fe­lelőtlen, könnyelmű, szakszerűtlen, tehát tűr­hetetlen vezetési stílusról vallanak. A gazda­sági életben a hazárd, a mindent egy lapra feltevő szerencsejáték rendszerint súlyos vesz­teségeket okoz a közösségnek. A VÁLTOZÁSOK FELTÉTELE Ehhez kapcsolódva egy sor más, a munká­juk közben észlelt rendellenes körülményt, bosszantó visszásságot is felvetettek a tan­folyam résztvevői. A kérdések és válaszok alkalmával szóba kerültek a készletgazdál­kodás és a selejtezés káros gyakorlatával; a külkereskedelem esetenkénti „kívülállóságá­­val”, a termelő iránti érdektelenségével; a drága és lassú tervezéssel; a szerződéses fe­gyelem semmibevételével; a munkahelyi rend és fegyelem lazulásával; az újítások, találmá­nyok jogtalan anyagi érdekeltséggel párosuló intézésével; a súlyos kihatású, gondatlan kár­okozások vezetői megítélésével; a miniszté­riumok és vállalatok közötti viszonnyal s köl­csönhatásaikkal összefüggő tények és véle­mények. Szabolcs-Szatmár megyéből például Préda József őrnagy — a helyi szakemberek véleményét idézve — megkérdőjelezte az egyik új, 150 millió forintba kerülő beruházás szük­séges voltát, létjogosultságát. Drecin József, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese azzal zárta tájékoztatóját, a fel­tett kérdésekre adott válaszát, hogy a gazdál­kodás hatékonyságát javító minőségi változá­sok elengedhetetlen feltétele a korszerű szer­vezettség és vezetéselmélet átültetése a min­dennapi gyakorlatba. A beruházások kérdéskörébe tartozó isme­retek felfrissítésére, a helyenként újabban fel­merülő zavaró körülmények részletes megis­merésére egy teljes napot szántak a tovább­képző tanfolyamon. A beruházási tevékenység jogi szabályozásáról dr. Kozma Tamás, az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium fő­osztályvezető-helyettese tartott előadást. A nagyberuházások ellenőrzésének tapasztalatait dr. Csere Vilmos, az Állami Fejlesztési Bank igazgatóhelyettese elemezte. A PM Bevételi Főigazgatósága is tervszerűen vizsgálja az építőipari vállalatok működését. A pénzügyi revizorok legjellemzőbb és különösen kirívó megállapításairól Tóth Barna osztályvezető számolt be. A népi ellenőrzési bizottságok megalakulá­sát, fejlődésének folyamatát, jelenlegi szerve­zetét, a társadalmi tulajdon védelmében be­töltött szerepét és vizsgálati módszereit a KNEB képviseletében dr. Sáli Ferenc foglalta össze. Az ipari szövetkezeteknek a népgazda­ságban betöltött helyéről és vagyonvédelmé­nek helyzetéről szólt Kónya Lajos, az OKISZ elnökhelyettese. A magánipar eredményeivel, gondjaival foglalkozó Neményi Endre, a KIOSZ elnökhelyettese kifejtette: mind na­gyobb feladatok várnak a lakásépítésben és -karbantartásban, valamint a szolgáltatás szá­­mos ágában a kisiparosokra, akik a jövőben az eddigieknél integráltabban dolgoznak az állami, tanácsi vállalatokkal és szövetkeze­tekkel. ÁRAK ÉS ELLENŐRZÉSEK A népgazdaság egész területét átfogó fel­ügyeleti ellenőrzés rendszerét és módszereit, valamint az ehhez illeszkedő és a közvetlen vezetést segítő belső ellenőrzés működését tag­lalta Zsednai Pál, a Könnyűipari Minisztérium főosztályvezetője. Dr. Fiala Kornél, a világ­hírnévnek örvendő Medicor Művek vezérigaz­gató-helyettese az iparvállalatok export-im­port tevékenységét ismertette több megköze­lítésben. A tizenegy esztendeje meghirdetett gazda­sági reformnak az a célkitűzése, hogy min­denki fizesse meg a termékért azt, amibe ke­rül, lényegében az idén, a július 23-i fogyasz­tói áremeléssel kezd megvalósulni. A bérből és fizetésből élők pénztárcáját érzékenyen érintő intézkedés indokait, lebonyolítását és ellenőrzését fejtette ki Sándor Sándor, az Or­szágos Anyag- és Árhivatal főosztályvezetője. Előadásában rámutatott a kidolgozás alatt álló 1980. évi termelői árrendezés új és alap­vető vonásaira, s utalt arra is, hogy ezután az árellenőrzéssel szemben magasabb követel­ményeket támasztanak. Az ötnapos továbbképzés utolsó délelőttjén dr. Houguel Iván őrnagy, a központi alosztály vezetőjének kezdeményezésére kötetlen be­szélgetésre, szakmai tapasztalatcserére ültek össze a nyomozótisztek. Az iparban észlelhető új bűnelkövetési módszerekről, a felderítés és megelőzés kevésbé ismert lehetőségeiről vál­tottak szót, majd többen a saját munkatervük tükrében, soron következő feladataikra vo­natkozóan értékelték a tanfolyamon hallotta­kat. Az egybehangzó vélemények szerint a tanfolyamhallgatók rendkívül aktuális isme­retekkel, hasznos szellemi útravalóval gazda­godva tértek vissza szolgálati helyükre. SZERGÉNYI PÁL A népgazdaság időszerű feladatait ismerteti Drecin József, az Országos Tervhivatal elnök­­helyettese A vezetői kockázatvállalás és a felelőtlen gazdálkodás elhatárolásáról érdeklődik Doszpoth Gyula százados Az anyagi érdekeltség ösztönzéséről kér tájékoztatást Szabó János őrnagy Az ötnapos tanfolyamon elhangzott előadások, konzultációk szélesítették a résztvevők köz­­gazdasági látókörét (Fotó: Beke Béla)

Next