Magyar Rendőr, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-06 / 40. szám
Korszakváltás küszöbéhez ért népgaz - ■ daságunk. Nem szorul különösebb bizonygatásra,hogy éppen a gazdasági döntéseket mozgató szabályozók kimunkálása, a VI. ötéves terv előkészítése idején a bonyolult, sokágú állami, tanácsi, szövetkezeti és a magánipar vagyonvédelmének őrhelyére állított rendőrnyomozók közgazdasági gondolkodásának fejlesztése, a szemléletformálás és az új szakmai ismeretek megszerzése sosem volt annyira időszerű, mint napjainkban. Ehhez adott hathatós segítséget a BM Országos Rendőr-főkapitányság népgazdaság- és társadalmitulajdon-védelmi osztálya által szervezett ötnapos továbbképzés, amelyen a területi szervek kijelölt ipari alosztály-, csoport- és vonalvezetői vettek részt. A meghívott előadók — társadalmi, szakmai és gazdasági irányítói tevékenységüknek köszönhetően — a választott témakörök legjobb ismerői közé sorolhatók. Érthető, hogy megkülönböztetett érdeklődés kísérte Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének tájékoztatóját az aktuális gazdasági kérdésekről és az 1981—1985. év közötti tervciklus ma már egyre határozottabban kirajzolódó főbb célkitűzéseiről. A SZABÁLYOZÁS ÚTJA A lényegbevágó helyzetismertetés 1972-től kísérte nyomon szemléletesen a világgazdaság válságai következtében nálunk is jelentkező mind feszítőbb gondokat s az enyhítésükre irányuló törekvéseket. Hiba lenne azonban elhallgatni azt a vitathatatlan eredményt, hogy a világgazdaság ellentmondásai közepette sem tört meg termelésünk alapvetően fejlődő irányzata. Ám az energiahordozók, a nyers- és alapanyagok soha nemtapasztalt ütemű áremelkedése idején a behozatalra fordított kiadásaink ugrásszerűen a magasba szöktek, ugyanakkor a kivitelből származó árbevételeink jószerint stagnáltak. Mindezek következtében 1977-ben, 1978-ban egyértelművé vált, hogy ami tegnap még jó volt, ma már elfogadhatatlan. Halaszthatatlan feladat a gazdaság szabályozórendszerének oly módon való tökéletesítése, hogy a racionális termékszerkezet kialakításával növekedjék a hatékonyság; reálisan differenciálja a vállalatok helytállását; a vásárlóerő befolyásolásával segítse a belső felhasználás feszültségeinek feloldását, a takarékosabb gazdálkodást a vállalatoknál és a magánháztartásokban egyaránt. Mindez parancsolóan követeli az irányítás korszerűsítését, a vezetés és az ellenőrzés színvonalának emelését — hangsúlyozta az OT elnökhelyettese. A tervkészítés közgazdasági műhelymunkái kapcsán Drecin József kifejtette: mérsékeltebb fejlesztésre, életszínvonalunk megőrzésére, stabilizálására számíthatunk a következő években. Gazdaságépítésünk során szorosan kapcsolódunk a KGST-országok hasonló tevékenységéhez, az eddiginél szélesebb körben kívánjuk hasznosítani a szocialista világ műszaki fejlődésének eredményeit, tapasztalatait. Beruházásaink közül látványosan kiemelkedik a dunántúli szénvagyon kiaknázását és az arra települő bicskei hőerőmű létesítését szolgáló eocénprogram. A tervidőszakban elkészül a paksi atomerőmű. Erőinkhez képest ezután is fejlesztjük a dinamikusan dolgozó vegyipart, hogy minél több alapanyag-behozataltól mentesítse államunkat. Az iparfejlesztéstől egyre korszerűbb és értékesebb termékeket vár a hazai és a külföldi piac. Fontos követelmény, hogy növeljék az ésszerű feldolgozást, hiszen szűkében vagyunk nyersanyagnak, energiának és munkaerőnek. Egyetlen út lehetséges számunkra: jobban, hatékonyabban, a piaci igények szerint versenyképesebben dolgozni. Alapkövetelmény ezért a VI. ötéves tervidőszakban többet és gazdaságosabban értékesíteni a külföldi piacon, ugyanakkor kevesebb energiahordozót, anyagot és árut behozni az országba konvertibilis valutáért. REJTETT JÖVEDELMEK A bevezető előadást követően az Országos Tervhivatal elnökhelyettese sorra válaszolt a nyomozótisztek kérdéseire, kiegészítette a gyakorlati élet tapasztalataiból merített hozzászólásokat, s bővítette a tájékoztatón elhangzott témák, gondolatok körét. Köztudott, hogy a gazdasági cselekvések fontos mozgatórugója a vállalatoknál a nyereségérdekeltség, az egyes embereknél pedig a bérszínvonal és az árak összhangja. Szabó János őrnagy, a Budapesti Rendőr-főkapitányság építőipari csoportjának vezetője például arról érdeklődött, milyen új eszközök, esetleg kialakulóban levő lehetőségek állnak majd rendelkezésre az érdekeltség ösztönzésére. Drecin József válaszában szólt az árak és a jövedelem alakulásáról, az úgynevezett másod- és harmadlagos gazdaságról. Sajnálatos, hogy meglehetősen széles rétegek nem kizárólag bérből élnek. Ezek a harmadlagos gazdaságból körmönfont spekulációval, nemkívánatos ügyeskedéssel, hála- és csúszópénz kikényszerítésével, fondorlatos adóeltitkolással és más manipulációkkal szerzik jövedelmük javát. A háttérben maradó, rejtett jövedelemszerzés — figyelmeztetett az OT elnökhelyettese — az állam és a lakosság zsebére megy. Az ellenük való fellépés sokszor rendőri hatáskörbe tartozik. A korszerű gazdaságban a vezetőtől joggal elvárt kockázatvállalást vajon milyen ismérvek szerint lehet megkülönböztetni a felelőtlen gazdálkodástól?— vetette fel a kérdést GAZDAG ÚTRAVAló egy sor helyi példa ismertetésével Doszpoth Gyula százados Zala megyéből. A válasz egyértelműen hangzott: minden érdemleges döntésnél a kockázat eleve megjelenik. A kockázat jelentőségét, súlyát, anyagi és más kihatásait azonban a gondos vezetés előre felméri, elemzi, esetleg modellezi, variánsokat dolgoz ki a helyesnek vélt megoldásokon vagy a kompromisszumokon alapuló sikerekre, figyelembe veszi a szakemberek véleményét, s csak alapos közgazdasági megfontolás után intézkedik, vág bele a kockázatos lépésbe. Az elhamarkodott, kellően át nem gondolt, műszakilag és gazdaságilag meg nem alapozott döntések felelőtlen, könnyelmű, szakszerűtlen, tehát tűrhetetlen vezetési stílusról vallanak. A gazdasági életben a hazárd, a mindent egy lapra feltevő szerencsejáték rendszerint súlyos veszteségeket okoz a közösségnek. A VÁLTOZÁSOK FELTÉTELE Ehhez kapcsolódva egy sor más, a munkájuk közben észlelt rendellenes körülményt, bosszantó visszásságot is felvetettek a tanfolyam résztvevői. A kérdések és válaszok alkalmával szóba kerültek a készletgazdálkodás és a selejtezés káros gyakorlatával; a külkereskedelem esetenkénti „kívülállóságával”, a termelő iránti érdektelenségével; a drága és lassú tervezéssel; a szerződéses fegyelem semmibevételével; a munkahelyi rend és fegyelem lazulásával; az újítások, találmányok jogtalan anyagi érdekeltséggel párosuló intézésével; a súlyos kihatású, gondatlan károkozások vezetői megítélésével; a minisztériumok és vállalatok közötti viszonnyal s kölcsönhatásaikkal összefüggő tények és vélemények. Szabolcs-Szatmár megyéből például Préda József őrnagy — a helyi szakemberek véleményét idézve — megkérdőjelezte az egyik új, 150 millió forintba kerülő beruházás szükséges voltát, létjogosultságát. Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese azzal zárta tájékoztatóját, a feltett kérdésekre adott válaszát, hogy a gazdálkodás hatékonyságát javító minőségi változások elengedhetetlen feltétele a korszerű szervezettség és vezetéselmélet átültetése a mindennapi gyakorlatba. A beruházások kérdéskörébe tartozó ismeretek felfrissítésére, a helyenként újabban felmerülő zavaró körülmények részletes megismerésére egy teljes napot szántak a továbbképző tanfolyamon. A beruházási tevékenység jogi szabályozásáról dr. Kozma Tamás, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese tartott előadást. A nagyberuházások ellenőrzésének tapasztalatait dr. Csere Vilmos, az Állami Fejlesztési Bank igazgatóhelyettese elemezte. A PM Bevételi Főigazgatósága is tervszerűen vizsgálja az építőipari vállalatok működését. A pénzügyi revizorok legjellemzőbb és különösen kirívó megállapításairól Tóth Barna osztályvezető számolt be. A népi ellenőrzési bizottságok megalakulását, fejlődésének folyamatát, jelenlegi szervezetét, a társadalmi tulajdon védelmében betöltött szerepét és vizsgálati módszereit a KNEB képviseletében dr. Sáli Ferenc foglalta össze. Az ipari szövetkezeteknek a népgazdaságban betöltött helyéről és vagyonvédelmének helyzetéről szólt Kónya Lajos, az OKISZ elnökhelyettese. A magánipar eredményeivel, gondjaival foglalkozó Neményi Endre, a KIOSZ elnökhelyettese kifejtette: mind nagyobb feladatok várnak a lakásépítésben és -karbantartásban, valamint a szolgáltatás számos ágában a kisiparosokra, akik a jövőben az eddigieknél integráltabban dolgoznak az állami, tanácsi vállalatokkal és szövetkezetekkel. ÁRAK ÉS ELLENŐRZÉSEK A népgazdaság egész területét átfogó felügyeleti ellenőrzés rendszerét és módszereit, valamint az ehhez illeszkedő és a közvetlen vezetést segítő belső ellenőrzés működését taglalta Zsednai Pál, a Könnyűipari Minisztérium főosztályvezetője. Dr. Fiala Kornél, a világhírnévnek örvendő Medicor Művek vezérigazgató-helyettese az iparvállalatok export-import tevékenységét ismertette több megközelítésben. A tizenegy esztendeje meghirdetett gazdasági reformnak az a célkitűzése, hogy mindenki fizesse meg a termékért azt, amibe kerül, lényegében az idén, a július 23-i fogyasztói áremeléssel kezd megvalósulni. A bérből és fizetésből élők pénztárcáját érzékenyen érintő intézkedés indokait, lebonyolítását és ellenőrzését fejtette ki Sándor Sándor, az Országos Anyag- és Árhivatal főosztályvezetője. Előadásában rámutatott a kidolgozás alatt álló 1980. évi termelői árrendezés új és alapvető vonásaira, s utalt arra is, hogy ezután az árellenőrzéssel szemben magasabb követelményeket támasztanak. Az ötnapos továbbképzés utolsó délelőttjén dr. Houguel Iván őrnagy, a központi alosztály vezetőjének kezdeményezésére kötetlen beszélgetésre, szakmai tapasztalatcserére ültek össze a nyomozótisztek. Az iparban észlelhető új bűnelkövetési módszerekről, a felderítés és megelőzés kevésbé ismert lehetőségeiről váltottak szót, majd többen a saját munkatervük tükrében, soron következő feladataikra vonatkozóan értékelték a tanfolyamon hallottakat. Az egybehangzó vélemények szerint a tanfolyamhallgatók rendkívül aktuális ismeretekkel, hasznos szellemi útravalóval gazdagodva tértek vissza szolgálati helyükre. SZERGÉNYI PÁL A népgazdaság időszerű feladatait ismerteti Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese A vezetői kockázatvállalás és a felelőtlen gazdálkodás elhatárolásáról érdeklődik Doszpoth Gyula százados Az anyagi érdekeltség ösztönzéséről kér tájékoztatást Szabó János őrnagy Az ötnapos tanfolyamon elhangzott előadások, konzultációk szélesítették a résztvevők közgazdasági látókörét (Fotó: Beke Béla)