Magyar Rendőr, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-05 / 49. szám

Sportszerűtlen sportvezetők Törő Tamás őrnagy, a bűnügyi osztály vezetője irányításával Küllő Imre alhadnagy és Neiderl Imre zászlós végezték­ a paksi kapitányságon azt a nyo­mozást, amelynek alapján dr. Szentgyörgyi István pak­si vezető ügyész már ki­adta vádindítványát két sportvezetővel szemben. Pintér Ferenc paksi la­kos 1980-ban, 30 évesen lett a Paksi Sportegyesület (továbbiakban PSE) társa­dalmi, 1981. március 1-től kezdve pedig főfoglalkozá­sú ügyvezető elnöke. Nem egészen három hónappal később, május 25-én került a rendőrség őrizetébe, s maradt is ott előzetes le­tartóztatottként a nyomo­zás befejezéséig. Bár bün­tetlen előéletűnek számít, volt már két olyan cselek­ménye, amelyek alapján öreg hiba volt őt pénz- és anyagkezeléssel is járó munkakörben alkalmazni. A Paksi Járásbíróság 1973-ban sikkasztás bűn­tette miatt 10 hónap fel­függesztett szabadságvesz­tésre ítélte az ekkor üz­letvezetőként dolgozó Pin­tért. 1977 októberétől 1978 áprilisáig — tehát 6 hó­nap alatt — pedig 35 925 forint leltárhiánya kelet­kezett a Tolna megyei Zöldség- és Gyümölcske­­reskedelmi Szövetkezeti Vállalatnál, ahol a leltár­hiányt egy összegben be­fizettették vele, és a mun­kaviszonya megszűnt. A PSE által még 1979- ben vásárolt faházat 1980- ban társadalmi munkában állították fel a sporttele­pen, ami dicséretes dolog. Nem így azonban Pintér ezzel kapcsolatos visszaélé­se: a társadalmi munka el­lenére 17 fiktív elismer­vényt állított ki, ezekre 30 020 forintot vett fel az állományon kívüli béralap terhére, s ezt az összeget — elméletileg elosztva a labdarúgó- és az ökölvívó­szakosztály között — meg nem engedhető módon el­költötte. Pintér a kihallgatása so­rán azt bizonygatta, hogy a 30 020 forintból 10 000 fo­rintot a labdarúgócsapat edzőjének adott át, a fennmaradó összegből pe­dig bizonyos vacsorák költ­ségeit és a faház felállítá­sát végzők italfogyasztását fedezte. A nyomozótisztek ekkor már arról is tudtak, hogy 1980 decemberében Pintér 10 000 forintot adott át egy nemzetközi minősítésű, vi­déki ökölvívónak, hogy igazoljon át hozzájuk, de mivel a bunyós az egye­sületétől is megkapta az általa kért juttatásokat, visszaküldte Pintérnek a pénzt. Ezek után Pintér gondolt egy merészet, s felajánlot­ta a PSE ökölvívóedzőjé­nek, felezzék el egymás között a 10 000 forintot, hi­szen ezért ők dolgoztak meg. Az ökölvívóedző — becsületére legyen mondva — nem fogadta el a pénzt. Pintér ezek után az­ egész összeget zsebre vágta. A sportpálya bővítésével járó földmunkát a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat paksi kirendeltsé­ge végezte ingyenesen, mi­vel az ekként kitermelt földet a Pakson épülő új autóbuszállomás építkezé­sénél felhasználhatták. Pintér ezúttal 3 fiktív elismervényt állított ki 7­ 7 ezer forintról, állomá­nyon kívüli bér kifizetése címén. A vádirat szerint Pintér ezt az összeget éppúgy, mint az előzőekben emlí­tetteket meg nem engedhe­tő kiadásokra fordította. A harmadik eset: 3260 forint kifizetéséről állítta­tott ki bizonylatot, amely a PSE és a Pécsi Vasutas Sportklub (PVSK) ökölví­vó-szakosztályai között le­játszott barátságos mérkő­zés költségeit lett volna hivatva fedezni. Ez a pénz végül is egy ökölvívó személyes kiadásainak a fedezését szolgálta. A Pintérnél egy évvel fiatalabb Csötönyi Sándor budapesti lakos a Magyar Ökölvívó Szövetség alkal­mazásában az utánpótlás­válogatott főfoglalkozású szakági vezető edzője volt. Feladatkörébe tartozott a válogatott keretek edzései­hez, edzőtáborozásaihoz és versenyeihez szükséges fel­szerelésekről való gondos­kodás. Pintér Ferenc 1981 már­ciusában előzetesen meg­állapodott Csötönyi Sán­dorral abban, hogy ha módja nyílik rá, szerezzen a PSE ökölvívó-szakosztá­lya részére ADIDAS már­kájú ökölvívócipőket. Csötönyi április 8-án je­lentkezett telefonon Pintér­nél, tudatta vele, hogy a kérdéses cipők rendelkezé­sére állnak, s Pintér máris indult 1500-as Ladá­jával Budapestre. Csötönyi az edzőtáborban várta, éspedig 7 pár ADI­DAS boxcipővel, amelye­kért Pintér 5500 forintot fizetett neki. Csötönyi tagadta ezt az ügyletet, s még azt is — annak ellenére, hogy Pin­térrel való találkozásuknak két tanúja is volt az ed­zőtáborban —, hogy Pin­tér felkereste volna őt e napon. A tanúk közül az egyik épp­en Csötönyi kéré­sére segített a cipőket ki­vinni Pintér kocsijához. De többet is tett ennél. Utólag rábeszélte Pintért, vallja azt, hogy e cipőket hivatalosan kapták a pak­si ökölvívók legjobbjai, az 5500 forint pedig tévedés folytán került Pintértől Csötönyihez. Törő őrnagy és nyomozó­tisztjei ezt a védekezésü­ket is — ökölvívó­ kifeje­zéssel élve — keresztbe verték, hiszen a cipők át­vételét igazoló, ám utóla­gosan kiállított elismervé­nyen olyan ökölvívók ne­ve is szerep­elt, akik rö­viddel előbb kaptak a MÖSZ-től ADIDAS cipőt. Pintér azt is töredelme­sen bevallotta kihallgatása során, hogy Csötönyi nem csak neki adott el ADIDAS boxcipőket. Bebizonyították, hogy Lampert Gábort, a dom­bóvári Spartacus SE ököl­vívó-szakosztályának a ve­zetőjét baráti szálak fűzik Csötönyihez, akitől 4 pár ADIDAS cipőt vásárolt 800 forintos darabonkénti áron, s ha időközben nem indul meg a büntetőeljárás Csö­tönyi ellen is, 2 pár újabb cipőt vásárolt volna tőle. Csötönyi ezt az ügyle­tet is tagadta, Lampert azonban őszinte volt épp­úgy, mint Pintér, akit Csö­tönyi még a nyomozás anyagának az ismertetése­kor is megpróbált rávenni arra, hogy változtassa meg addigi vallomását. Csötönyi tehát összesen 9700 forinttal károsította meg a Magyar Ökölvívó Szövetséget. Az Országos Testnevelési és Sporthivatal részéről Babosán János főrevizor szakértőként nyilatkozott. Kifejtette szakvéleményé­ben, hogy a PSE pénzügyi tevékenységében meglevő hiányosságok és szabályta­lanságok, a személyi össze­fonódás és az összeférhe­tetlenség, a belső és külső ellenőrzés hiánya vagy for­mális jellege, a leltározás és a selejtezés szabályta­lan végzése együttesen biz­tosítottak lehetőséget a fik­tív elszámolásokra az al­kalmi munkabérek, a ki­küldetési pénzek­ és a sportesermények költségei kifizetése során. MARTINKÓ KÁROLY Neiderl Imre zászlós tájékoztatja parancsnokát a vizsgálat során felmerült újabb adatokról (Fotó: Geleta Pál) BOSSZÚBÓL ÖLT A bűncselekmény, amellyel a 24 éves Csercsa József alaposan gyanúsítható, a hivatalos minősítés szerint hirtelen fel­indulásban elkövetett emberölés. Az ügy részleteit megismerve azonban a cselek­ményt jobban jellemzi a sötét bosszú ki­fejezés, mint a jogi minősítés. Csercsa József a BRFK vizsgálati osz­tályán a kihallgatásokon sír, teátrális je­leneteket rendez. Közben persze minden alkalmat megragad arra, hogy felelőssé­gét enyhítse. Letartóztatása után napokig hallani sem akart arról, hogy ő egy em­bert megölt, egyet pedig súlyosan meg­sebesített. Később jobb belátásra bírták az elé tárt bizonyítékok. Ekkor új mesével állt elő, ő csak hadonászott a késsel, azok a hibásak, akiket megsebesített. Részben a kihallgatott tanúk, részben fjedig a tárgyi bizonyítékok alapján ma már rekonstruálhatók a Sobieski János utca 34-ben szeptember 11-én történt bűncselekmény mozzanatai. A fenti házban a második emeleten la­kott Csercsa József feleségével, Erikával. A harmadik emelet egyik lakásában fje­dig az ügy két sértettje, idősebb és ifjabb Papp Elemér feleségével, valamint Papp Miklós és Papp Béla, ifjabb Papp Elemér testvérei. A teljesség kedvéért még any­­nyit, hogy ifjabb Papp Elemér felesége és Csercsa József testvérek. Csercsa József szerint a bajok a két család között akkor kezdődtek, amikor befogadta a házba ifjabb Papp Elemért. Nehéz szívvel szemlélte ugyanis, hogy Papp szinte naponta elverte a feleségét hol azért, mert nem mosta ki rende­sen az ingét, hol meg azért, mert a reggeli teában nem volt elég citrom. Rendszeresen szemrehányást is tett ezért Papp Elemérnek, de az intő szó hiábava­lónak bizonyult. Szeptember 10-én han­gos szóváltással kezdődött a reggel a Papp családnál. A zajok egy idő múlva elcsendesedtek, mert Pappnak nem volt kivel veszekednie. Egy ökölcsapással ugyanis leütötte a feleségét, majd mint aki jól végezte dolgát, elindult dolgozni édesapjával és testvéreivel együtt. Egy idő múlva szólt édesapjának, hogy elege van a munkából, elmegy, és jól leissza magát. Idősebb Papp Elemér fia döntésével teljes mértékben egyetértett. Alkalmi munkások lévén, Papp már el is köszönt a testvéreitől, és elindult. Mint a vizsgálat során kiderült, Papp Elemér­nek esze ágában sem volt kocsmázni, ha­nem Csercsa József feleségének a munka­helyére indult. Négy éve tetszett neki az asszony, de idáig nem tudott közelebbi kap­csolatba kerülni vele. Az asszony is több esetben tudomására hozta Pappnak, hogy szívesen fogadja a közeledését. Pan­ Elemér tehát elérkezettnek látta az időt, hogy a sok korholásért elégtételt vegyen Csercsa Józsefen. Csercsáné munkahelyén azzal a mesé­vel állt elő, hogy üzenetet hozott az asz­­szonynak. 4 éves kisgyermeke az óvodá­ban belázasodott, és azonnal orvoshoz kell vinni. A fiatalasszony látható öröm­mel fogadta a hírt, amelyről — noha nem beszéltek össze — azonnal tudta, hogy nem igaz. Taxiba ültek, és a XX. kerü­letben lakó rokonokat keresték fel annak reményében, hogy szerelmük immár be­teljesedhet. A rokonok azonban szinte teljes létszámában otthon tartózkodók. Papp és Erika rövid idő múlva újra taxi­ba szállt, és útjuk ezúttal Újpalotára ve­zetett. Itt lakik Elemér nővére. A nőt nem találták otthon, de a lakás kulcsát meglelték a lábtörlő alatt. A nap hátra­levő részét és az éjszakát is e lakásban töltötték felhőtlen boldogságban. Csercsa József 10-én este a munkából hazatérve nem találta otthon a feleségét. Először Pappiéknál kereste, majd Papp édesanyjával a kórházakat járta végig. A keresés természetesen eredménytelen maradt. Éjfél lehetett, amikor Csercsa Jó­zsefben felébredt a sötét gyanú. Megtud­ta ugyanis, hogy Papp Elemér sincs ott­hon, sőt reggel azt is, hogy az éjszakát sem töltötte lakásán. Csercsa reggel újra az asszony keresésére indult. Útja a XX. kerületi rokonokhoz vezetett, ahol is megtudta, hogy előző nap felesége Papp Elemér társaságában ott járt. Ekkor a fér­fiban a gyanú már bizonyossággá érle­lődött. Tudta az újpalotai címet is. A csengetésre Papp Elemér nyitott aj­tót. Csercsa mint egy dúvab rontott a la­kásba. A fürdőszobában meg is találta élete párját. Indulatainak szabad folyást engedve alaposan elverte hűtlen hitvesét. Aztán felszólította az asszonyt, hogy azonnal öltözzön fel, mert indulnak ha­za. A Sobieski utcai lakásban újabb, ha lehet még alaposabb verést kapott az asszony. Közben Elemér is hazatért édes­­anyjáék lakásába. Délutánra már-már úgy tűnt, hogy el­csendesednek az indulatok. Három óra körül járt az idő. Horváth Edit, Papp Miklós élettársa elindult, hogy levigye a szemetet a földszintre. Kilépett az ajtón. Csercsa, mintha csak ezt várta volna, ki­ugrott a folyosóra és hangosan szidalmaz­ni kezdte a Papp családot. Szóváltás kez­dődött Csercsa és a Papp család férfi tagjai között. A tanúk emlékeznek arra, hogy Csercsa megfenyegette őket: az egész családot kiirtja, Papp Elemér pedig kihívóan válaszolta: „Gyere fel, ha mersz!” Több sem kellett az önérzeté­ben megsértett férfinak. Egy asztallábbal és konyhakéssel felfegyverkezve indult Pappékhoz, akik ekkorra már bereteszel­ték az ajtót. Látták ugyanis, hogy Csercsa József elindult hozzájuk, sőt vele tart Gábor József­né is, a férfi nővére. Csercsét és testvérét zárt ajtó fogadta. Ordibálni kezdett. Az asztallábbal betör­te az ajtót. Papp Miklóst Gáborné egy jól irányzott ütéssel leterítette, de talán ez volt a szerencséje. Csercsa az ajtóban álló és őt kilökdösni próbáló idősebb Papp Elemért három helyen, ifjabb Papp Elemért pedig egy helyen megszúrta. Ez­után a kést visszavitte a lakásba, és az időközben elmenekülő felesége keresésé­re indult. Végigjárta az Üllői utat, de se­hol nem találta meg az asszonyt, ezért visszatért a lakásába. Ekkor már Pappék­­nál javában tartott a helyszíni szemle, ugyanis Csercsa József szúrása ifjabb Papp Elemért halálosan megsebesítette, az apa pedig súlyos sérüléseket szenvedett. Kapelner László alhadnagy, az ügy vizsgálótisztje a jól megválasztott kihall­gatási taktikának köszönhetően szinte lé­pésről lépésre döntötte meg Csercsa Jó­zsef védekezését. Az orvosszakértői vizs­gálat pedig teljességgel kizárta azt, hogy Csercsa József a két sértettet véletlenül szúrta volna meg. ZOMBORI ATTILA Csercsa József ügyét Kapelner László alhadnagy vizsgálja (Fotó: Várhelyi László)

Next