Magyar Rendőr, 1982. július-december (36. évfolyam, 27-53. szám)
1982-07-03 / 27. szám
Hazánk gazdaságában az 1970-es években és az 1980-as évtized elején számos olyan kedvező folyamatnak lehettünk tanúi, amely jelentősen érintette a társadalmi tulajdon különböző formáit, valamint az állampolgárok egyéni vagyonát. A fejlődés jogi alapjait az alkotmánymódosítás, az állami vállalati törvény, a gazdasági társulások átfogó szabályozása, a vállalatok és a szövetkezetek szélesedő gazdasági önállósága, a tanácsi önkormányat kiépítése és több más fontos, magas szintű jogszabály teremtette meg. Mindezek mellett a Minisztertanács 1977-ben hozott vagyonvéelmi határozata is nagymértékben erősítette a tulajdonjog pozícióit, megszabta a javak óvására teendő legfontosabb irányelveket. A Minisztertanács — a belügyminiszter előterjesztésében — nemrég megtárgyalta a vagyonvédelmi határozat végrehajtásának ötéves tapasztalatait. A határozat a belügyi szervek mellett valamennyi minisztérium és főhatóság számára is előírt fontos vagyonvédelmi feladatokat, ezért a megjelenését követően az összehangolt intézkedések egész sora vette kezdetét, s ezek láncolatának folyamatos megvalósítása napjainkban is tart. HATÁROZOTTABB FELLÉPÉS Az előterjesztés elöljáróban megállapította: az ismertté vált jogsértések mintegy 60 százaléka a közös és az egyéni vagyon ellen irányul. E bűncselekmények korábbi 60—70 ezres nagyságrendje 1981- ben 80 ezer fölé emelkedett, ezért okkal mondható, hogy meghatározó ellegűek a kriminálstatisztikában. A bűncselekmények kategóriáin belül ellentétes irányzatok érvényesítek. A gyakoribbá vált betörésesásókat, rablásokat és rongálástnem tudta ellensúlyozni a tár-lmi tulajdon ellen irányuló lofc, sikkasztások, csalások és őrségük kisebb mérvű csökkenyelmet érdemlő tényező az lottkár alakulása. A korábbiakban feljegyzett évi 2 300 forint összkár tavaly 6000 fölé emelkedett. Az elmúltben 277 olyan vagyon elleni tettet nyomozott a rendőrség, aol a kár értéke esetenként meghaladta a félmillió forintot. Ezek a különösen súlyos, kiemelt jogsértések nagyrészt a szocialista tulaj - dont érintették. A Minisztertanács határozata nyomán a rendőrség határozottabban lépett fel a vagyon elleni támadások visszaszorítása végett. A BM Országos Rendőr-főkapitányság vente felmérte a népgazdasági ágazatok társadalmitulajdon-védelmi helyzetét. Az értékelések alapján avaslatokat tett az érdekelt minisztériumoknak, főhatóságoknak a vagyonbiztonság növelésére. A gazdaságirányító szervek általában megszívlelték a szigorúbb vagyonvédelmi rend kialakítását célzó ajánlásokat. A rendőr-főkapitányságok, járási, városi és kerületi kapitányságok évente 25 ezer esetben keresték meg a vagyon kezeléséértelelősöket és tulajdonosaikat annak biztonságosabb védelme érdekéén az ehhez szükséges intézkedésekért. A felhívások, szignalizációk haására a károkozás elleni küzdelem tervezettebbé vált, mélyült a társadalmi tulajdonért érzett felelősség. A HIBÁK TÁPTALAJA A vitathatatlan előrelépés meiatt kétségkívül felmerült néhány hadályozó tényező. Az ágazati szigilizációk és ezek nyomán tett mnkedések ellenére időszakonként ijedtek bizonyos hibás nézetek, den gyakorlatok, amelyek megetették a bűnözők tevékenysége, a körülmények feltétlenül jenek, hogy a közös vagyon még nem vált mindenütt a es-irányítás szerves részévé, gazdasági döntéseket agyelnem, vagy csak késve követi hatásos vagyonvédelmi intézdések. Úgy tűnik, mintha a gazlkodó szervezetek nem lennének fően érdekeltek a vagyonukat károk elhárításában. Figyelmen is hagyják, hogy jelentősen foka védelmet igénylő vagyonnak köre. A termelőegységekaz üzletekben, a raktárakban és a pénztárakban egyre tetemesebb értékek koncentrálódnak. Több helyen él még az a káros szemlélet, amely a bűncselekményekkel ténylegesen előidézett kár összegét szembeállítja a biztonsági intézkedések költségeivel. Ilyen körülmények között — mutat rá a továbbiakban az előterjesztés — a gazdálkodó szervezeteknek még a bűncselekmény kifejlődése előtt, a belső mechanizmusukban öntevékenyebben, tervszerűbben szükséges kutatniuk a jogsértések veszélyét rejtő lehetőségeket. A bűnügyek utólagos elemzése ugyanis visszatérően felvetett olyan hibákat, amelyek — nemegyszer évekig tartó — bűnözési folyamatoknak adtak táptalajt. A bűncselekmények rejtettségét elősegítette, hogy az elkövetés folyamataiba bekapcsolódtak azok is, akiket éppen a közös vagyon kezelésével, felügyeletével, rendeltetés szerintii felhasználásávalbíztak meg. Egyre jellemzőbbé vált, hogy a vagyon elleni visszaélések a gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő, valamint a korrupciós bűncselekményekkel párosultak. Ezt mutatja egyébként, hogy a szocialista vagyon elleni bűncselekmények több mint 80 százalékában — évente 20 ezernél több esetben — valamilyen hiba, mulasztás játszott az elkövetők kezére. Ezek közül is kiemelkednek az ellenőrzéssel összefüggő gondok: a revízió teljes hiánya vagy szakszerűtlensége, továbbá a kötelező felügyelet ÖSSZEHANGOLT INTÉZKEDÉSEK A VAGYONBIZTONSÁGÉRT teljes elmulasztása, esetenkénti felületessége. Az okrkutalás sok esetben feltárta a szervezeti vagy, ügyviteli rend megsértését, a raktározás hibáit, az értékőrző helyiségek, tárolóhelyek zárására vonatkozó rendelkezések megszegését. 74 EZER ÓRA Az elmúlt években megkülönböztetett figyelem irányult a nagy öszszegű pénz és egyéb értékek biztonságos szállítására. A Magyar Nemzeti Bank és a Posta pénzbegyűjtő járatai mellett a vállalatok, intézmények, mezőgazdasági termelőszövetkezetek maguk is gondoskodnak pénzszállításaik fegyveres kíséretéről. A pénz szállításával és őrzésével járó feladatok a rendőri állomány számára különösen fokozott igénybevételt jelentettek. A felmérések szerint a közbiztonsági szolgálatot ellátó rendőrök ,1981-ben a pénz- és értékőrzésben, a szállítmányok kísérésében, be- és kirakodásának felügyeletében több mint 44 ezer alkalommal, közel 74 ezer óra időtartamban vettek részt. Ez nem kevesebb, mint 38 rendőr egész évi szolgálatteljesítése. A központi erőfeszítések ellenére a bűnügyi tapasztalatok arra utalnak, hogy a pénz kezelésére, szállítására vonatkozó előírásokat gyakran figyelmen kívül hagyják. Rendszeresen előfordul, hogy az üzletek a 20 ezer forintot jóval meghaladó napi bevételeik postai feladását egyetlen fiatal leányra vagy gyenge fizikumú, idős emberre bízzák. Az ötnapos munkahétre való áttéréssel, a postai pénzfelvétel hiányában több területen az a káros gyakorlat alakult ki, hogy a szombati és vasárnapi záráskor a napi bevételt az üzletben egyezményes helyeken — például a felmosóvödörben, ronggyal letakarva — elrejtik, vagy a boltvezető távoli lakására viszi apénzt. Még kritikusabb a helyzet ott, ahol a menetrend szerint közlekedő Volánbusz sofőrülése mellett, Ibárid által könnyen hozzáférhetően szállítják a pénzzel teli postazsákot a felvételi helyre. Örvendetes, hogy az új beruházásokon kötelező vagyonvédelmi normák léptek életbe. Az Országos Építésügyi Szabályzat e téren általános előírásokat tartalmaz, s a rendelkezések elsősorban az új beruházásoknál létesítendő pénztárhelyiségekre vonatkoznak. Más területeken azonban egyelőre áthidalhatatlan akadályként merült fel, hogy a vagyonvédelmi technika 20 ezer forinton felül beruházásnak minősül. Emellett a korszerű jelző- és riasztóberendezések intézményes kikísérletezését, gyártását, felszerelését és folyamatos karbantartását máig sem oldotta meg az illetékes minisztérium és a kijelölt profilgazda. A Belügyminisztérium a fontosabb fővárosi intézményeket, létesítményeket jelenleg sem hagyja technikai védelem nélkül. A Budapesti Rendőr-főkapitányság központi ügyeletén jelenleg egy 60 állomás fogadására képes számítógépes riasztórendszer működik, amelyre eddig mintegy két tucat objektumot kapcsoltak. A VI. ötéves tervidőszakban hasonló, kisebb kapacitású központokat létesítenek a Győr-Sopron és a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletein. A második ütemben más nagyobb rendőrkapitányságokon is üzembe helyeznekbetörésjelző központokat. Célszerűnek látszik, hogy e korszerű rendszer kiépítéséhez az érdekelt intézmények, gazdálkodó egységek anyagilag hozzájáruljanak, s az egész rendszer tulajdonképpen rendőri szolgáltatásként működjék. A minisztertanácsi határozat megjelenése óta biztonságosabb páncélszekrénytípusok kerültek kifejlesztésre és elterjesztésre. Jelenleg mintegy 8000 hazai gyártmányú, modern páncélszekrény és páncéltrezor van használatban szerte az országban. Ezek közül mindössze tizenegyet sikerült erőszakkal felnyitniuk a betörőknek. Az elmúlt öt év folyamán 15 Vagyonvédelmi kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők: riasztó táska a győri bemutatón Fontosabb intézmények, nagyobb gazdasági egységek betörésjelző készülékei csatlakoznak a BRFK számítógépes központjához Jelenleg mintegy 8000 hazai gyártmányú modern páncélszekrény és trezor szolgálja a vagyonbiztonságot: a „Toldi” páncélszekrény ISKW-t (Fotó: Sebestyén Jenő és Zombori Attila) A Budapesti Rendőr-főkapitányság tanácsadó szolgálatának munkatársai részletes felvilágosítást adnak a hozzájuk fordulóknak az ajánlott és beszerezhető vagyonvédelmi eszközökről EGYÉRTELMŰ FELADATOK A Minisztertanács határozatának végrehajtását szolgáló központi intézkedések köréhez tartozik, hogy az elmúlt öt év folyamán 15 vagyonvédelmi kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők. Ezenkívül a megelőző ismeretterjesztést segítette az a mintegy ötezer előadás, amelyet oktatási intézményekben és munkahelyeken tartottak a rendőrség képviselői. A belügyminiszter előterjesztését a vagyonvédelem alakulásáról és az átfogó, hatásos értékóvó rend kialakítására tett összehangolt lépésekről, a kormány elfogadta. A Minisztertanács utasította az illetékes minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy gondoskodjanak a vagyonvédelem javítását célzó intézkedések kidolgozásáról és bevezetéséről. A postai szolgálat fejlesztésével biztosítják, hogy akereskedelmi egységek szombaton is feladhassákbevételeiket. Az intézkedések sorában kiemelt figyelmet kell fordítani a vagyonvédelmet szolgáló technika fejlesztésére, az ilyen célokat szolgáló eszközök gyártására és alkalmazására. A Minisztertanács iránymutatásából a rendőrség feladatai is egyértelműek. Mivel a szocialista tulajdon és az egyének javai ellen irányuló kártételek hatásos megelőzése és gyors felderítése a kiegyensúlyozott közbiztonsági viszonyok kulcskérdése, a rendőri szervek továbbra is kezdeményezik azon okok és körülmények megszüntetését, amelyek lehetővé teszik a vagyon elleni bűncselekmények elkövetését. Támogatják a gazdasági vezetőknek a vagyonbiztonság megszilárdítására irányuló törekvéseit. Együttesen gondoskodnak arról, hogy a szándékos jogsértéseket, a gondatlanság szülte mulasztásokat minden esetben kövesse az eset súlyának, összes körülményének megfelelő felelősségre vonás.