Magyar Rendőr, 1982. július-december (36. évfolyam, 27-53. szám)

1982-10-23 / 43. szám

TÖRTÉNELMI EMLÉKHELY Hazánk egyik legkülö­nösebb és legszebb törté­nelmi emlékhelye a mohá­csi síkon létrehozott hatal­mas szoborpark, melyet a drámai csata 450. évfor­dulója tiszteletére nyolc évvel ezelőtt adtak át a nagyközönségnek. A Sá­torhelyi Állami Gazdaság bekötőútja mellett elhe­lyezkedő, mintegy 75 ezer négyzetméter kiterjedésű emlékpark nemcsak régé­szeti, hanem képzőművésze­ti értékeiben is jelentős. Megrendítő látványt nyújtanak e helyen a hat­vanas évek elején feltárt tömegsírok, amelyekben nemcsak magyarok, de a szomszédos népek, nemze­tiségek fiai is fekszenek. Itt nyugszanak azok a ka­tonák, akik vállalták a szinte reménytelen harcot a sokszoros török túlerővel szemben, akik életüket ál­dozták az ország függet­lenségéért. E megrendítő dokumentumok hatását fo­kozzák a környékükön emelkedő műalkotások, a csata jeleneteit megeleve­nítő szobrok, ember- és állatalakok, az archaikus temetőkerti kopjafák, lán­dzsák, buzogányok és a haláltusát idéző faragott kompozíciók. A Vadász György Ybl­­díjas építőművész által tervezett emlékpark többek közös alkotása. Létreho­zásában jeles hazai szobrá­szok, ötvösök, kovácsmű­vészek, fafaragók, belsőépí­tészek — többek között Kő Pál, Pölöskei József, Ki­rály József, ifjabb Szabó István, Kiss Sándor, Illés Gyula, Rétfalvi Sándor — vettek részt. Alkotásaik kőbe-fába vésett élő törté­nelemkönyvet alkotnak a mohácsi síkon. Valamennyi értékes, ősi vagy modern szimbolikájú mű megálmodása egy kor­nak, egy négy és fél év­százada történt drámának. Illés Gyula három rózsa­szirmot rejtő kőkútja a három részre szakadt or­szágot jelképezi. Pölöskei József ötvösművész hatal­mas bejárati kapujának 28 ezer bronzidomocská­­ja az ezernyi szétszórt csontra kíván emlékeztet­ni. Kiss Sándor erdélyi ih­letésű, az alföldi faragó­hagyományokat is ötvöző fejfái valódi temetőkerti hangulatot idéznek. Kő Pál faragott generálisai, sorka­tonái, íjai, nyilai, nyihogó paripái mozgalmassá, ele­venné teszik a síkot. És amit feltétlen meg kell említeni: a mohácsi emlékparkért nem csupán művészek dolgoztak. Kiala­kításáért társadalmi mun­kában, erejüket, idejüket áldozva sokat tettek a kör­nyék lakói is. Az az érték, ami a helyi és országos összefogás eredményeként megszületett, több egy his­tóriai, művészi látványos­ságnál. Minden bizonnyal erősítője, kialakítója a reá­lis, szocialista nemzeti ön­ismeretnek, vagy másként — már-már elkoptatott szóval — nevezve: a haza­fiasságnak ... POSVÁNCZ ETELKA Király József magyaros és afroázsiai motívumokat formázó alkotásai Az ifjú király, II. Lajos szobra Kő Pál alkotása Pölöskei József ötvösművész bronzkapuja Kő Pál egyik faragott lova Illés Gyula szobrászművész rózsa szimbolikájú kőkútja

Next