Magyar Rendőr, 1983. július-december (37. évfolyam, 26-52. szám)

1983-07-02 / 26. szám

KITÜNTETETT BRIGÁDOK A Belügyminisztériumban és a rendőri szerveknél működő szocia­lista brigádok tevékenységének a közelmúltban készítették el a mér­legét. Az értékelések nyomán került sor a kitüntető címek adományozá­sára, s ezekre azon közösségek as­pirálhattak jó eséllyel, amelyek a szakmai tennivalók maradéktalan elvégzése mellett eredményesen tet­tek eleget többletvállalásaiknak is, s élen jártak a közösségi progra­mok megvalósításában, számottevő társadalmi munkát végeztek, továb­bá közművelődési és sportrendezvé­nyeken vettek részt. A magasabb brigádfokozatokat, illetve kitünte­téseket elnyert kollektívák között jó néhány a gépjárműforgalom és -javítás területén dolgozók szocia­lista brigádja. A gépjárművezetők és a javító­­szolgálatot végzők közösségeinek a versenymozgalomban való részvé­tele különös fontosságú. Alapvető jelentőségű napjainkban a fajlagos költségek csökkentése, az üzem­anyag-takarékosság ösztönzése, a gépkocsik normán túli futtatása, a javítási költségek lehetőség szerinti mérséklése. És hogy ez így törté­nik, az jelentős részben a szocia­lista brigádok érdeme. Ezt igazolja a következőkben bemutatott három brigád példája is, amelyek az 1982- ben végzett jó munkájuk elisme­réséül az Egység Kiváló Brigádja címet nyerték el. A Petőfi Sándor szocialista bri­gád, a BM Központi Gépjárműfor­galmi és Javítószertár III. számú garázsában dolgozók egyik közös­sége 1971-ben alakult meg. Két év­vel később a szocialista brigád­zászló elnyerése volt az első elisme­rése jó munkájuknak. Az elmúlt öt évben négy alkalommal nyerték el az Egység Kiváló Brigádja cí­met. Jó néhány fiatal is dolgozik ebben a kollektívában, egyikük ifj. Ternák Rezső 1974-ben lett a bri­gád tagja. — Kértem a felvételemet, a kol­lektíva összeült, megvitatta az ad­dig végzett munkámat, ki-ki el­mondta, milyen kollégának, mun­kaerőnek ismer és azután döntöt­tek. A felvétel mindig így történik, közös döntés alapján — mondta. — Most 17 tagú a brigádunk, nyolcan közülünk különböző tisztségeket töltenek be a pártalapszervezet ve­zetőségében, illetve a pártcsoportok élén. A Petőfi brigád az elmúlt évben is sikeresen teljesítette vállalt fel­adatait. Egy gépkocsinak a normán felül 15 ezer kilométerrel való fut­tatását, az amortizációs költség 5 százalékos megtakarítását, valamint a 3 ezer forintnál nagyobb értékű saját hibás balesetek elkerülését és a gyorshajtás kizárását vállalták a brigádtagok. Felajánlásaikon felül elvégezték a szolgálati gépkocsik üzembiztonsági ellenőrzését, és az adminisztrációs munkához is se­gítséget nyújtottak. 1977 óta az egyik legfontosabb társadalmi te­vékenységük a Felvinci úti belügyi óvoda patronálása, s az elmúlt év­ben már a Bezerédi úti óvodával is szocialista szerződést kötöttek, amelyben rögzítették segítségük módjait. Elvégzik a játszóterek fel­újítását, a fűnyírást, a lombtalaní­­tást, a festési, bútormozgatási teen­dőket. 1982-ben a Felvinci úti óvo­dában 13 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végzett a szocialista kollektíva. Anyagiakban nehezen mérhető, a valóságban azonban jól érzékelhető a brigádnak az a segítsége is, amit a munkahely rendben tartásához nyújt. A garázsok takarítását a szakvállalat csak jelentős összegért vállalná, a brigádtagok munkája viszont lehetővé teszi e költség megtakarítását. Felsöprik a jókora helyiségeket, felújítják a burkolati jeleket, az egyes kocsiállások jelzé­seit, környezetét. Amikor a közösség tevékenységét értékelnie kellett, Illyés Gyula had­nagy, garázsparancsnok így össze­gezte a Petőfi Sándor szocialista brigádról alkotott véleményét: — A brigád valamennyi tagja példamutató közösségi szellemről tett tanúbizonyságot. Nagy segítsé­get nyújtottak az év folyamán a területünkön folyó munkálatokban társadalmi felajánlásaikkal. A vál­lalási szerződésükben foglalt köte­lezettségeiket teljes egészében tel­jesítették. A brigád évek óta bizo­nyítja szocialista törekvéseit a munkában, a tanulásban és a ma­gánéletben egyaránt. A Belügyminisztérium Mogyoródi úti javítószertárában működő Má­jus 1. szocialista brigád az elmúlt évben nagy lépést tett előre. Már az is szép sikernek könyvelhető el, hogy 1978 óta valamennyi évben arany brigádérem elismerést érde­melt ki, s aztán kimagasló ered­ményt jelentett az 1982-ben nyúj­tott teljesítménye alapján az Egy­ség Kiváló Brigádja cím elnyerése. Az 1974-ben alakult brigád leg­fontosabb vállalásait a brigádveze­tő, Bárkányi László foglalta össze. — Valamennyi tagunk legalább 25 óra társadalmi munkát ajánlott fel, s alapvető célkitűzésünk volt a kifogástalan munkavégzés és a sür­gős javítások soron kívüli teljesí­tése. Vállaltuk a szertár és a környezete tisztántartását, a gépek és a berendezések karbantartását, valamint az anyagok és az alkatré­szek takarékos felhasználását — említette. Hetven óra társadalmi munkában végeztük el a mozgássérült belügyi dolgozók Trabant Hycomat autói­nak karbantartási tennivalóit és az Újpesti Dózsa gépkocsijainak szük­séges javítását — sorolja a brigád vezető. — A legfontosabb takaré­kossági feladatunk pedig a fődara­bok felújítása volt. Itt, a szertárba működik ugyan egy felújító részré, a sok munkát azonban nem győz s ezért sokszor új fődarabok beépí­tésével kellene pótolnunk az elforz­­ottakat, ha magunk nem válla­tuk volna a felújítást. Az elmú évben 51 motort, 19 sebességvál­tót és 2 differenciálművet újít­­ fel a brigádunk, több mint száz­ezer forintos megtakarítást ért így el. A brigád tagjai fegyelmezettel munkájukat kifogástalanul végzi, a szakmai vezetés számíthat a se­gítségükre — véleményezte a Má­jus 1. szocialista brigádot Györg Tamás százados, szertárvezető. Pél­daképpen említette, hogy a brigád tagok rendszeresen végzik a se­lejt anyagok elszállítását, a kör­nyezetük takarítását. Ezekben napokban a tehergépkocsik parko­lóhelyének betonozásához szüksé­ges földmunkákat fejezték be. A 17 tagból­­álló közösség patroná­lási tevékenységének is köze van a közlekedéshez, csak éppen nem a közúti, hanem a vízi közle­kedéshez. A Vágóhíd utcai sportte­lep hajóinak karbantartása, javítá­sa vállalt kötelezettsége, és éppen e munka révén támadt kedve néhá­nyuknak a vízi sporthoz, négy bri­gádtag rendszeresen részt vesz a hosszabb-rövidebb távú vízi túrá­kon. Mint a brigádvezető elmondta még: az utóbbi években több fia­tal szakember került kollektívájuk­­ba, akiknek az idősebb munkatár­sak szívesen átadják a tapasztala­taikat, és segítik őket a szakma fogások elsajátításában, a pólya megszerettetésében. *** A Baranya megyei Rendőr-főka­pitányságon dolgozó gépkocsiveze­tők Sziklai Sándor szocialista bri­gádja is első ízben nyerte el az Egység Kiváló Brigádja kitüntető címet. A két évtizedes múltra visz­­szatekintő közösség 15 tagú, tíz al­kalommal érdemelte ki a szocialis­ta címet, háromszor arany, kétszer ezüst és bronz brigádérem kitün­tetésben részesült. Az elmúlt évben a gazdaságossági s a takarékossági vállalásait teljesítve 150 ezer fo­rintnyi megtakarítást ért el, s tag­jai 350 óra társadalmi munkát vé­geztek. A Kintli József főtörzsőrmester irányításával tevékenykedő brigád valamennyi tagja alapfokú politi­kai végzettséggel rendelkezik, töb­ben közülük magasabb politikai vagy általános ismeretek megszer­zésére is törekednek. Szép hagyo­mány e brigádnál, hogy az új ta­gokat segítik a kollektívába való beilleszkedésben, a céltudatos mun­kavégzésben. E gyakorlatnak is kö­szönhető, hogy szolgálatellátásuk jó, fegyelemsértést egyikük sem kö­vetett el. Gondosan ápolják névadójuk em­lékét. Brigádnaplójukban évről év­re megörökítik utazásukat, amikor a brigád képviselői Budakeszire látogatnak, hogy ott koszorút he­lyezzenek el Sziklai Sándor emlék­táblájára. OCSKAY ZOLTÁN— KAPOSI MAGDA A társak járműveinek karbantartása is szerepel a Petőfi szocialista brigád vállalásai között Jelentős megtakarítást értek el a fődarab­felújítások révén a Május 1. szocialista brigád tagjai (Fotó: Beke Béla és Ratting Józsefnél Két évtizedes múltra visszatekintő közösség a Sziklai Sándor szocialista brigád is."­­ Múlt század végi, öntudatosodó munkásosztályunk forradalmár fiá­ra, a Kommunisták Magyarországi Pártja első Központi Bizottsága tagjára, Chlepkó Edére emlékeznek ez időben nemcsak Kispesten, de országszerte is születése századik évfordulója alkalmából. Vasas munkásdinasztiából szár­mazott, születése helyén, Diósgyő­rött a vasgyár olvasztáraként dol­gozott az édesapja, s a fia is a vas­esztergályos-szakmát sajátította el. Ennek birtokában a munkát ked­velő, szorgalmas társaihoz hason­lóan fordult meg szinte minden na­gyobb üzemünkben, sőt Ausztriá­ban, Svájcban is. Érthető, ha alaposan elsajátítot­ta a szakma fortélyait, egyben meg­tanulta, mit jelent a munkásember­nek a közösségi élet, a szervezett mozgalom. A vándorlás évei, majd a katona­idő következett, szakaszvezetői sarzsi szerepel a katonakönyvében. Ké­sőbb a fronton kétszer megsebe­sült, s 1915-ben csak azért szerel­tették le, mert a hadimegrendelé­­sésekre dolgozó kispesti Lipták­­gyárban nagyobb szükség volt szak­mai tudására. Persze a régi szervezett munkás tudta osztálya iránti kötelességét, s mint a gyár főbizalmija mifid nép­szerűbbé vált a fővárosi és a kör­nyékbeli vasasok körében is, a Ma­gyar Vasesztergályosok Országos Szervező Bizottsága a budapesti csoportjának vezetőjévé tette meg. Becsülte szervezői, agitációs tevé­kenységét a forradalmi szocialisták antimilitarista csoportja is, egyik kezdeményezője volt a Népőrség, majd a Vörös Gárda szervezésének. Hatodikként írta alá a Kommunis­ták Magyarországi Pártja és a Ma­gyar Szociáldemokrata Párt egyesü­lését kimondó okmányt a Gyűjtő­fogházban. A Tanácsköztársaság idején a kis­pesti járás politikai megbízottja­ként, azután a Vörös őrség főpa­rancsnokságának politikai megbí­zottjaként tevékenykedett. A forra­dalomra törő burzsoá csapatok el­len a Komárom—Érsekújvár front­szakaszon harcolt. Emigrációba kényszerülve is fá­radhatatlanul munkálkodott a pro­letárhatalomért. Ungváron Hajdú Miklós álnéven magyar, ukrán, szlovák, cseh, német munkásokat tömörítő szocialista pártszervezet titkáraként küzdött a III. Interna­­cionáléhoz való csatlakozásért. Olyan jól konspirált, hogy csak akkor derült fény az igazi nevére, amikor Ghlepkó Ede néven érke­zett cigaretta és élelem a bereg­szászi fogházban letartóztatásban levő Hajdú Miklósnak. Ungvár, Bécs után Berlin követ­kezett, üzemi vasesztergályosként dolgozott, majd a párt döntésének megfelelően a KMP központi appa­rátusában kapott fontos feladato­kat. 1923-ban költözött a Szovjetunió­ba. Előbb a moszkvai rádiógyárban, azután a Frunzéről elnevezett 24. számú vasüzemben, végül a moszk­vai ruhaipari tröszt gépjavító gyá­rában dolgozott, mint becsült vas­esztergályos. Közben a bolsevik párt tagjaként töltött be különböző párttisztségeket. A kommunista emigráció nagyra értékelte a kispesti vasesztergályos szerénységét, osztályhűségét, aki a törvénysértések áldozata lett. CS. GY. EGY FORRADALMÁR EMLÉKE

Next