Magyar Rendőr, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-19 / 20. szám
SZÖKÉS A MARKÓBÓL Sanyó József és Szita Imre előzetes letartóztatottak elhatározták, hogy megszöknek a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetből, közismertebb nevén aMarkó utcai börtönből. A harmadik szinten levő zárkában hatan voltak elhelyezve. Sanyó, illetve Szita megfenyegették társaikat, ha tervükről egyetlen szót merészelnek szólni a felügyeletnek, végeznek velük. Szombat este, amikor az intézet folyosóján a fogva tartottak egy része a televízió műsorát nézte, a két bűnöző az ágy vasrészével megkezdte a fal bontását. Óvatosan, halkan dolgoztak. Egyikük mindig az ajtónál állt, és figyelte az őr mozgását. Vasárnap délre kibontották a 65 centiméter vastagságú falat. A lepedőket összecsavarva, a nyíláson átmászva, a zárkából a bíróság épületébe ereszkedtek le. Jó helyismerettel rendelkeztek. Az orvosszakértői iroda egyik vizsgálójából, a rács nélküli ablakon át, három és félméter magasságból a néptelen Bihari János utcába ugrottak. Szita lába megrándult. A Bajcsy-Zsilinszky út és az Alkotmány utcakereszteződésében egy Lada személygépkocsi elütötte a másik szökevényt, aki az ütés következtében a falhoz vágódott. A Lada megállás nélkül elrobogott. A váratlan incidensek után a szökevények — törött bokával, zúzott lábbal — a Móricz Zsigmond körtérre, a bisztróba mentek. Zárkatársaik a szökés után körülbelül negyedórával értesítették a történtekről a felügyeletet. Az V. kerületi rendőrkapitányságtól kért erők azonnal körbevették az épületet. A főkapitányságról érkező forró nyomon üldöző akciócsoport tagjai átkutatták az épületet, és nyomban megkezdték a zárkatársak kihallgatását, kiadták a szökevények országos körözését. A két férfi a körtéri bisztróban nemcsak pénzt szerzett, hanem még meg is ebédeltették őket. Állítólag egy ismeretlen nő segítette őket. Sanyó József fájós lábával beült a Bartók moziba. SzitaImre elment kocsit szerezni. Megállapodtak, hogy majd a mozi környékén találkoznak. A műszaki egyetem előtt Szita ellopott egy taxit. Bekapcsolva az URH-készüléket, megdöbbenve hallotta, hogy a kocsi lopását felfedezték, és nemcsak a rendőrök, a Volán-taxi és a Főtaxi dolgozói, hanem a CB-, készülékekkel rendelkező magántaxisok is tűvé teszik érte a várost. A rendőrök ekkor még nem tudták, de gyanították, hogy a gépkocsilopás a börtönből való szökéssel összefüggésben lehet, mert ismert volt előttük, hogy Szita Imre egykor raliversenyző volt. Amikor megtalálták az ellopott taxit, kiderült, hogy a magnetofonos rádiót kiszerelték belőle. Mivel az előre megbeszélt találkozás elmaradt, Sanyó József kisántikált a Keleti pályaudvarra, és felszállt aHatvanba induló vonatra. A hatvani rendőrkapitányságról az éjszakai órákban Mócz Mihály őrmester és Papp András őrmester teljesített szolgálatot a pályaudvar környékén. Az esti eligazításon külön ismertették, hogy aznap a Markó utcai börtönből két előzetes letartóztatott megszökött. Részletes személyleírást adtak róluk. Nulla óra 15 perckor az elsővágányra befutott a Budapestről érkezett utolsó, úgynevezett színházi vonat, amely csakHatvanig közlekedik, és a hajnali órákig nincs csatlakozása. Az utasok néhány perc alatt elhagyták az állomást. Járőrtársammal bementünk a váróterembe. Egy fiatalember üldögélt ott, aki álmos tekintettel nézett ránk — mondta el a történteket Mócz Mihály őrmester. — Intézkedésük rutinszerű igazoltatásnak indult, ezt minden esetben megtesszük, hiszen sok nemkívánatos személy húzódik le a fővárosból, és soha nem árt az elővigyázatosság. A fiatalembernek személyi igazolványa nem volt, írjuk az általa bemondott adatokat. Közben a társam megkérdezi, mi a foglalkozása. Azt mondja, aMAHART- nál hajós, pontosabban gépész. Megkérdezi erre Papp őrmester, hogy milyen gép van a hajón. Tágra nyílik a fiatalember szeme, csodálkozva néz ránk: „Olyan nagy...” feleli. Gépész, és nem tudja, nem ismeri milyen gépet kezel... Ismét megkérdezem az anyja nevét! Gondolkodik, aztán dadog. Nem tudja az anyja nevét? Mond egy nevet, de az az előbbivel nem egyezik. Jobb kezefején tetoválás. Üss! felirattal. Bal karján női nevek — ez is szerepelt a körözésben. Sejtettük, hogy ő lesz a mi emberünk, bár a személyleírásban azt közölték, hogy bajuszt visel, holott bajusza nem volt — folytatta az események ismertetését az őrmester. —Beszóltunk a kapitányságra, ahova néhány perccel korábban érkezett meg a körözés kiegészítése, amely már tökéletesen a várótermi fiatalemberre illett. Érezte, hogy nincs semmi értelme további tagadásának, beismerte, hogy ő az egyik szökevény. Ekkor vettük észre, hogy bokája erősen duzzadt és lila színű. Kórházba vittük, megállapították, hogy bokája eltörött. Szita Imre, miután kiszerelte a Volántaxiból a magnós rádiót, a főváros különböző pontjain húzódott meg. Kedd délelőtt elhatározta, hogy a lopott készüléket értékesíti. A Majakovszkij utcai műszaki bizományi közelében, az egyik kapualjba húzódva kínálta eladásra a drága készüléket, jóval valóságos ára alatt, Bakos Tibor zászlós és Agárdi Sándor törzsőrmester járőrök felfigyeltek rá, igazoltatták. Természetesen személyi igazolványa neki sem volt. Középiskolás diáknak adta ki magát. A SzékelyMihály utcai körzeti megbízotti irodába akarták kísérni, amikor a Tanács körút irányába kezdett rohanni. Az üldözésére felfigyelt az éppen szembejövő Légrádi Mihály zászlós és Izsaid István zászlós, valamint Takács Péter munkásőr. Szita Imre, amint megpillantotta a rendőröket, a kocsik között cikázva próbált egérutat nyerni. Sikertelenül. A többszörösen büntetett, rafinált bűnöző a VI. kerületi rendőrkapitányságon is folytatta hazudozásait. A taxiból lopott orvosi papírokkal akarta igazolni magát. Több fiktív nevet mondott. Csupán akkor ismerte be valóságos kilétét és cselekményeit, amikor a körözési fényképét elé tették. Negyvennyolc órán belül mind a két szökevény megkerült. "Elfogásuk nem a véletlen szerencsének köszönhető, hanem annak a szervezett és jó együttműködésnek, amely a rendőri és büntetés-végrehajtási szervek között az elmúlt évek során kialakult és egyre erősödik. Dr. Kiszely Pál bv. ezredes, az IM Büntetés-végrehajtás országos parancsnokának általános helyettese fejezte ki elismerését a szökevények elfogásában kitűnt rendőröknek. Habóth László alezredes, az V. kerületi rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője, LégrádiMihály zászlós, Agárdi Sándor törzsőrmester és Takács Péter munkásőr jutalomban részesült. A jutalmak átadásánál jelent volt dr. Konczer István ezredes, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjének bűnügyi első helyettese és dr. Margittai Domokos őrnagy, a kerületi rendőrkapitányság vezetője. Dr. Kiszely Pál ezredes, megköszönve a gyors, szervezett és eredményes rendőri intézkedést, elmondta, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben rend és fegyelem van. Maradéktalanul érvényesül a törvényesség. A bűnözés bizonyos mutatóinak emelkedése ellenére a rendkívüli események, a szökések száma nem emelkedett. A mostanihoz hasonló szökés a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetből utoljára 1957-ben történt. Hangsúlyozta az országos parancsnok helyettese, hogy a fogolyszökés a társadalomra, a közrendre, a közbiztonságra rendkívül veszélyes bűncselekmény, hiszen a szökevényeknek pénzre, ruhára, élelemre van szükségük, s ehhez a legtöbb esetben csak újabb, nemegyszer súlyos bűntettek elkövetése útján juthatnak hozzá. A társ fegyveres szervekkel — különösen a rendőrséggel — együttműködve azonban valamennyi szökevény hosszabb vagy rövidebb idő után megkerült és elnyerte méltó büntetését. A hatvani rendőrkapitányságon Kárász János bv. százados, a Fővárosi Büntetésvégrehajtási Intézet parancsnokának helyettese méltatta a két társszerv közötti együttműködést, az éber rendőri szolgálat jelentőségét, és jutalmat adott át Mócz Mihály őrmesternek, illetve Papp András őrmesternek. Szöveg és kép: ZIMMERMANN BÉLA Dr. Kiszely Pál bv. ezredes elismerését fejezi ki Habóth László alezredesnek A hatvani rendőrkapitányságon a jutalmakat Kárász János bv. százados adta át Légrádi Mihály zászlós Agárdi Sándor törzsőrmester A zárkahelyiség kibontott fala, amelyen keresztül a bűnözők lepedőn ereszkedtek le a bíróság folyosójára Mócz Mihály őrmester Papp András őrmester A falat az ágy tartóvasával, illetve az ablak kitámasztó részével bontották ki