Magyar Rendőr, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-08 / 23. szám
NÉGY MEGYÉBEN BŰNÖZÖTT A késő esti órákban V. Mária és férfi ismerőse, a 24 éves Sz. Ferenc Szentesről Csongrádra indult szórakozni. Útiközben egy 1600-as Lada személygépkocsi vezetőjét megkérték, hogy vegye fel őket. Amikor a város bökényi területéhez értek, a gépkocsivezető arra kérte Sz. Ferencet, hogy segítsen neki megkeresni a Tulipán utcában lakó ismerősét, akivel üzleti ügye van. Amíg a fiatalember a bérház hosszú folyosóin és a lépcsőházban bolyongott, keresve a megadott — fiktív — nevet, a jármű vezetője visszament gépkocsijához, és V. Máriával együtt elhajtott a helyszínről. Csongrádtól 3—4 kilométerre az egyik dűlőúton megállt, és felszólította a fiatal lányt, hogy közösüljön vele. A nő ezt megtagadta. Ekkor a férfi a nőt többször arcul ütötte, és megfenyegette, ha nem hajlandó engedelmeskedni, megöli. Végül is V. Mária nem mert ellenállni. A közösülés után az akkor még ismeretlen elkövető visszaszállította Szentesre a sértettet, aki a történtek miatt súlyos idegállapotba került, és több napon át kórházi kezelésre szorult. Amikor két nap múlva a szentesi rendőrkapitányság bűnügyi osztályán a sértett feljelentést tett, Beslin László százados minden részletre kiterjedő panaszjegyzőkönyvet vett fel, és a bizonyításihoz szükséges, rendelkezésre álló ruhaneműket is lefoglalta, egyben soron kívül intézkedett, hogy a sértettet nőgyógyász szakorvos megvizsgálja. Közben a nyomozás elrendelésére illetékes csongrádi rendőrkapitányságot is értesítették. A csongrádi nyomozóknak sikerült olyan tanút felkutatni és kihallgatni, aki feljegyezte a Lada rendszámát. A gépjármű-nyilvántartón keresztül hamarosan kiderült, hogy I. Ervin szolnoki lakos az autó tulajdonosa. Nyilvánvalóan felmerült annak a gondolata, hogy az erőszakos cselekményhez köze lelhet. A nyomozás azonban más fordulatot vett. Az I. Ervin tulajdonát képező FK-88-19 rendszámú személygépkocsit ismeretlen tettes ellopta, s országos körözését is elrendelték. A szarvasi rendőrkapitányságról Pósa Árpád hadnagy arról tájékoztatta a csongrádi nyomozókat, hogy eljárást indítottak és körözést rendeltek el Sztancsik Róbert szarvasi lakos ellen többrendbeli betöréses lopás, jármű önkényes elvétele és más bűncselekmények miatt. Sztancsik többek között alaposan gyanúsítható azzal is, hogy a fenti rendszámú személygépkocsit ő lopta el, és Bács- Kiskun, Békés, Szolnok, illetve Csongrád megyét járja vele. Hamarosan a kiskunfélegyházi rendőrkapitányságra bejelentés érkezett, hogy a körözött gépkocsi a Bercsényi utca 2. szám alatti ház előtt van ,hajnal óta. Csongrádról Soós László törzszászlós és Budaczki Mihály zászlós azonnal a megadott címre ment. Az utca lakóitól megtudták, hogy a gépkocsi pár napja reggeltől délig van ott, és akkor jön egy férfi, aki beül és elhajt vele. A nyomozók jelentették információikat. Dr. Balogh Imre százados, a csongrádi rendőrkapitányság vezetője és Terjék István őrnagy, a kiskunfélegyházi rendőrkapitányság bűnügyi osztályának a vezetője — telefonon konzultálva a figyelőszolgálat szervezését rendelték el. Még aznap 13 óra tájiban megérkezett Sztancsik. Látva, hogy két gumiabroncs lapos, ingujját felgyűrte és pumpálni kezdett. Eközben lépett hozzá a figyelőszolgálatban levő Jäger Ferenc főhadnagy, és felszólította Szitancsikot, hagyja abba a munkát, mert előállítja a rendőrségre. A rutinos, mindenre elszánt, igen erős fizikumú fiatalember minden gondolkodás nélkül megtámadta a rendőrtisztet. Arra viszont nem számított, hogy kitűnő cselgáncsozóval akadt össze, aki szinte pillanatok alatt jobb belátásra bírta. Az 1600-as Ladában megtartott szemle során több, személygépkocsi indítására alkalmas kulcsot és 36 doboz tejfölt találtak, ez utóbbi szintén lopott volt. Az első kihallgatásra szinte félórán belül sor került, Sztancsik elismerte a Lada elvitelét és a V. Máriával való erőszakos közösülést. A nyomozás folytatása céljából Sztancsik Róbertet az elfogatóparancsot kibocsátó szarvasi rendőrkapitányságra kísérték. Papp Béla őrnagy, a szentesi és Vincze János főhadnagy, a csongrádi bűnügyi osztály vezetője azonban ismerve a gyanúsított Csongrád megyében létesített kapcsolatait, mozgását, a hasonló módszerrel elkövetett, de a tettes ismeretlen volta miatt már megszüntetett eljárások iratait előszedte, és Szarvasra küldte. Végül is 24 rendbeli bűncselekményt sikerült Sztancsik Róbertre bizonyítani. Talán nem felesleges utalni arra, hogy a gyanúsított négy megye területén közlekedett a hamis kulccsal megszerzett gépkocsikkal, felhasználva őket bűncselekmények elkövetésére. De a jól összehangolt rendőri munka, az országos körözések figyelemmel kísérése végül is azt eredményezte, hogy az aktív bűnözőként ismert Sztancsik Róbert ismét a bíróság előtt felel bűncselekményeiért. KISS JÁNOS rendőr őrnagy A lopott gépkocsiban megtalálták a hajnali zsákmányt: egy láda tejfölt LÖVÉS AZ ABC-BEN Tragikus kimenetelű baleset történt április huszonegyedikéről huszonkettedikére virradóra a fővárosban a II. kerületi Völgy utcában. Egy nagy sebességgel száguldó Lada gépkocsi nekirohant az úttest szélén levő villanyoszlopnak, s a gépkocsiban ülő öt személy közül az autó vezetője az életét vesztette, ketten életveszélyesen, ketten pedig súlyosan megsérültek. Mint oly sok más esetben, a baleset oka most is a gépjárművezető ittassága volt. A balesetnél a közlekedésrendészet beosztottjaival együtt intézkedtek a II. kerületi rendőrkapitányság közbiztonsági osztályának beosztottai is. Verebes Pál törzsőrmester és Kovács György szakaszvezető már végzett feladatával, amikor a kapitányság ügyeletese rádión keresztül utasította őket, hogy menjenek a Budenz utca 26. szám alatti ABC-áruházhoz, ahonnan betörést jelentettek. A rendőrök az áruház közepéig a megkülönböztető jelzéseket használva mentek gépkocsijukkal, és néhány utcával odébb már kikapcsolták a villogó kék fényt, s a szirénát, majd még közelebb érve a világítást is, és szinte nesztelenül gurultak az áruházhoz. így aztán a bejárat közelében álldogáló férfi már csak akkor ocsúdott fel, amikor megpillantotta az autóból kilépő két rendőrt. Megpróbált ugyan elfutni, de csak néhány lépést tudott megtenni, mert Verebes törzsőrmester utolérte, s megbilincselte. A bejárati ajtó üvege félig be volt törve, nyilván ott ment be az ismeretlen, s ugyanezen az úton lépett az üzletbe Kovács szakaszvezető is. A beszűrődő fénynél látta, hogy egy ember rejtőzik a raktárajtó és a hűtőpult között levő sörösrekeszek mögött. A járőr többször felszólította az ismeretlent, hogy jöjjön elő, ám az nem tett eleget a felszólításnak. Újabb felszólítások következtek, miközben az illető egy másik rekeszsor mögé ugrott, s látszott, hogy a kezében tart egy üveget. Ekkor dördült el a riasztólövés, amelynek nyomban volt hatása: egy közel két méter magas, izmos férfi mászottki az alkalmi rejtekhely mögül, feltartott kézzel. A betörők — Bagi Árpád 30 éves rakodómunkás, és Sumicz Győző Árpád 41 éves kárpitossegéd — érdekes magyarázattal szolgáltak a bűncselekményről előállításukat követően. Elmondták, hogy már délután együtt iszogattak, amit éjszaka is folytatni akartak, csakhogy a közelben már nem találtak nyitva tartó üzletet, szórakozóhelyre nem volt kedvük bemenni. Ezért döntöttek a betörés mellett. Valló igaz, készpénz jócskán volt mindkettőjüknél, mi több, arra kérték a rendőröket, hogy ők kifizetnek minden kárt, csak ne induljon ellenük büntetőeljárás. Persze, ez az óhajuk nem teljesült. A kerületi rendőrkapitányság fogdájában nem sok időt töltöttek, a 72 órás bűnügyi őrizet lejárta után a kerületi ügyészség hozzájárulásával szabadlábra helyezték őket. A döntés indokai között szerepelt, hogy mindketten büntetlen előéletűek, állandó munkahelyükön hosszú idő óta dolgoznak, s állandó lakásuk van. A betörőket azonban két héten belül mégiscsak előzetes letartóztatásba kellett helyezni, ugyanismájus ötödikén ismét együtt iszogattak, s szokás szerint éjszaka megint szomjúság emésztette őket. A Vörös Hadsereg útján bóklásztak. A 114. számú háznál megálltak egy italbolt előtt, és néhány perc múlva a Budenz utcai szisztémának megfelelően már újra dolgozott a két férfi. Zsákmánnyal tudtak távozni, szatyraikba pakolva többek között hat doboz sört, huszonhárom csomag cigarettát, két üveg vermutot és fél kiló kávét is, nyilván arra az esetre, ha netán a sok lopott ital kicsit elálmosítaná őket. A sikerélmény ez alkalommal sem tarthatott sokáig, ugyanis a Vadaskerti út és a Vörös Hadsereg útja sarkán egyszer csak két rendőr termett előttük: Ratsits Antal őrmester és Marton János szakaszvezető, a II. kerületi rendőrkapitányság gépkocsizó járőrei. Alapos ruházat- és csomagátvizsgálás következett, s bár Bagiék először magyarázkodni próbáltak, végül is kiderült az igazság. És ez esetben az előállítást már előzetes letartóztatás követte. VEZDA JÁNOS Figyelmeztető lövés Mit kell tenni a hasonló betörések megelőzéséért? Konzultáció az áruház vezetőjével Az autóalkatrész-ellátás krónikus gondjainak enyhítésére mind több bontásból származó szerkezeti elem kerül felújításra és forgalmazásra a javítóüzemekben meg a kereskedelemben. Egyre több állami és szövetkezeti műhely, kisiparos foglalkozik a használaton kívüli közúti gépjárművek bontásával, s az így nyert fődarabok, alkatrészek és tartozékok újrahasznosításával. Mindenképpen kívánatos a népgazdaság és a gépjárműveket üzemeltetők számára ez a hiányt pótló tevékenység, ám az sem lehet közömbös, hogy a felújított és a kocsikba ismét beépített alkatrészek megfelelnek-e a közlekedésbiztonság követelményeinek. Az idejüket általában igencsak kiszolgált szerkezeti elemeknél az anyagfáradás, a rejtett törés, a kopás, netán a gondatlanul, szakszerűtlenül végzett javítás jóvátehetetlen bajok eredője, súlyos balesetek előidézője lehet. A használaton kívüli személy- és tehergépkocsik, autóbuszok, nyerges vontatók, mezőgazdasági vontatók, pótkocsik, félpótkocsik és fődarabjaik bontása során megmentett, még megfelelő alkatrészeket ezután is hasznosíthatják. Újdonságot jelent azonban, hogy a közlekedési miniszter rendeletére a közlekedésbiztonsági szempontból kiemelten fontos alkatrészeket a bontással és felújítással foglalkozó vállalatok, szövetkezetek, költségvetési szervek, gazdasági munkaközösségek, kisiparosok műszerekkel és célszerszámokkal műszakilag minősítik, majd a megállapított minőségét tanúsítják. A kormányszerkezet, a fékberendezés, a futómű és az alváz összességében csaknem ötven meghatározott részelemét autószerelő, karosszérialakatos és gépjármű-villamossági műszerész kisipari mestervizsgával rendelkező szakember, közlekedéstechnikus, szakirányú technikus vagy ezeknél magasabb műszaki képesítésű egyén minősítheti. Külön jelentős intézkedés, hogy a fődarabok, alkatrészek hasznosításakor vagy értékesítésekor azok eredetére utaló, azonosításra alkalmas számmal jelölik, s azt a számlában is feltüntetik, így az alkatrész eredete nyomon követhető, minősítője elérhető. A közlekedésbiztonsági szempontból leginkább kényes alkatrészek minősítésével és eladásával a gépjárműbontó csak akkor foglalkozhat, ha a tevékenység folytatásához kellő feltételekkel, fedett gépjárműbontó állással, a továbbhasznosításra alkalmas alkatrészek tárolására ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ AUTÓALKATRÉSZEK AZONOSÍTÁSA fedett raktárral és megfelelő felszerelésekkel, szerszámokkal ellátott szakműhellyel rendelkezik. Mindezek meglétéről a megyei, fővárosi tanács illetékes szakigazgatása vagy megbízásából a közlekedési felügyelet helyszíni eljárás keretében győződik meg. Ezt a hatósági eljárást legalább ötévenként megismétlik. Ha az új eljárás során kiderül, hogy a gépjárműbontó felszereltségi szintje, a technikai eszközök vagy az alkalmazott technológia már nem felel meg a közlekedésbiztonsági igényekhez mért követelményeknek, előírhatják a műhely felszerelési szintjének emelését, a technológia fejlesztését, esetleg kezdeményezhetik a gépjárműbontó minősítési és értékesítési tevékenységének a megszüntetését. A műszaki követelményrendszert úgy határozták meg, hogy a jegyzékbe foglalt valamennyi alkatrésznél elsődlegesen szemrevételezik a törést, a deformációt, a korróziós állapotot, a működő és csatlakozó felületek épségét, egységenként pedig az alkatrészhiányt kereken harmincfajta alkatrésznél — például a kormányműháznál, a fékvonórúdnál, a rugókengyelnél, a vonófejnél — mágneses vagy jelzőfestékes repedésvizsgálatot alkalmaznak. A különböző légfékalkatrészeknél az egységek tömítettségét, nyomásállóságát univerzális próbapadon, illetve hitelesítésre szolgáló célkészülékkel veszik szemügyre. A vizsgálatok alapján a minősített alkatrészt színjelzéssel látják el. A kék színjelzésű szerkezeti elem javítás nélkül beépíthető, a piros javítható vagy felújítható, míg a sárga használhatatlan selejt. Számos részelemet biztonsági okokból semmiképpen sem szabad újra beépíteni. A bontásból kikerült alkatrészek közül a folyadékfékekhez szolgáló gumielemeket, fékcsöveket, féktömlőket, továbbá a légfékek merev csővezetékeit, csőkötéselemeit, a szétszerelt légfékszelepek gumialkatrészeit és a csavarkötéseket, biztosítóelemeket vizsgálat nélkül sárga színjelzései látják el. Ezeket az alkatrészeket csak haszon- vagy hulladékanyagként értékesíthetik. Az új rendelkezés elsődleges célja, hogy elejét vegyék a műszaki hibából történő közúti közlekedési baleseteknek, s emellett a bontásból származó fődarabok, alkatrészek azonosíthatóságának kötelezettsége remélhetően szűkíti a szétszerelés és alkatrészeladás céljából elkövetett autólopások lehetőségét. SZ. P.