Magyar Rendőr, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-08 / 23. szám

NÉGY MEGYÉBEN BŰNÖZÖTT A késő esti órák­ban V. Mária és férfi ismerőse, a 24 éves Sz. Ferenc Szentesről Csongrádra indult szóra­kozni. Útiközben egy 1600-as Lada személygépkocsi ve­zetőjét megkérték, hogy vegye fel őket. Amikor a város bökényi területéh­ez értek, a gépkocsivezető arra kérte Sz. Ferencet, hogy segítsen neki megkeresni a Tulipán utcában lakó ismerősét, akivel üzleti ügye van. Amíg a fiatalember a bérház hosszú folyosóin és a lépcső­házban bolyongott, keresve a megadott — fiktív — nevet, a jármű vezetője visszament gépkocsijához, és V. Máriával együtt elhajtott a helyszínről. Csongrádtól 3—4 kilométerre az egyik dűlőúton megállt, és felszó­lította a fiatal lányt, hogy közösüljön vele. A nő ezt megtagadta. Ekkor a férfi a nőt többször arcul ütötte, és megfenyegette, ha nem hajlandó engedelmeskedni, megöli. Végül is V. Mária nem mert ellenállni. A közö­sülés után az akkor még ismeretlen elkövető visszaszál­lította Szentesre a sértettet, aki a történtek miatt súlyos idegállapotba került, és több napon át kórházi keze­lésre szorult. Amikor két nap múlva a szentesi rendőrkapitányság bűnügyi osztályán a sértett feljelentést tett, Beslin László százados minden részletre kiterjedő panaszjegy­zőkönyvet vett fel, és a bizonyításihoz szükséges, rendel­kezésre álló ruhaneműket is lefoglalta, egyben soron kívül intézkedett, hogy a sértettet nőgyógyász szakorvos megvizsgálja. Közben a nyomozás elrendelésére illetékes csongrádi rendőrkapitányságot is értesítették. A csongrádi nyomozóknak sikerült olyan tanút fel­kutatni és kihallgatni, aki feljegyezte a Lada rend­számát. A gépjármű-nyilvántartón keresztül hamarosan kiderült, hogy I. Ervin szolnoki lakos az autó tulajdo­nosa. Nyilvánvalóan felmerült annak a gondolata, hogy az erőszakos cselekményhez köze lelhet. A nyomozás azonban más fordulatot vett. Az I. Ervin tulajdonát képező FK-88-19 rendszámú személygépkocsit ismeret­len tettes ellopta, s országos körözését is elrendelték. A szarvasi rendőrkapitányságról Pósa Árpád hadnagy arról tájékoztatta a csongrádi nyomozókat, hogy eljá­rást indítottak és körözést rendeltek el Sztancsik Róbert szarvasi lakos ellen többrendbeli betöréses lopás, jármű önkényes elvétele és más bűncselekmények miatt. Sztan­csik többek között alaposan gyanúsítható azzal is, hogy a fenti rendszámú személygépkocsit ő lopta el, és Bács- Kiskun, Békés, Szolnok, illetve Csongrád megyét járja vele. Hamarosan a kiskunfélegyházi rendőrkapitányságra bejelentés érkezett, hogy a körözött gépkocsi a Bercsényi utca 2. szám alatti ház előtt van ,hajnal óta. Csongrád­­ról Soós László törzszászlós és Budaczki Mihály zászlós azonnal a megadott címre ment. Az utca lakóitól meg­tudták, hogy a gépkocsi pár napja reggeltől délig van ott, és akkor jön egy férfi, aki beül és elhajt vele. A nyomozók jelentették információikat. Dr. Balogh Imre százados, a csongrádi rendőrkapitányság vezetője és Terjék István őrnagy, a kiskunfélegyházi rendőrkapi­tányság bűnügyi osztályának a vezetője — telefonon konzultálva a figyelőszolgálat szervezését rendelték el. Még aznap 13 óra tájiban megérkezett Sztancsik. Lát­va, hogy két gumiabroncs lapos, ingujját felgyűrte és pumpálni kezdett. Eközben lépett hozzá a figyelőszol­gálatban levő Jäger Ferenc főhadnagy, és felszólította Szitancsikot, hagyja abba a munkát, mert előállítja a rendőrségre. A rutinos, mindenre elszánt, igen erős fi­zikumú fiatalember minden gondolkodás nélkül meg­támadta a rendőrtisztet. Arra viszont nem számított, hogy kitűnő cselgáncsozóval akadt össze, aki szinte pillanatok alatt jobb belátásra bírta. Az 1600-as Ladában megtartott szemle során több, személygépkocsi indítására alkalmas kulcsot és 36 doboz tejfölt találtak, ez utóbbi szintén lopott volt. Az első kihallgatásra szinte félórán belül sor került, Sztancsik elismerte a Lada elvitelét és a V. Máriával való erő­szakos közösülést. A nyomozás folytatása céljából Sztan­csik Róbertet az elfogatóparancsot kibocsátó szarvasi rendőrkapitányságra kísérték. Papp Béla őrnagy, a szentesi és Vincze János főhadnagy, a csongrádi bűn­ügyi osztály vezetője azonban ismerve a gyanúsított Csongrád megyében létesített kapcsolatait, mozgását, a hasonló módszerrel elkövetett, de a tettes ismeretlen volta miatt már megszüntetett eljárások iratait előszedte, és Szarvasra küldte. Végül is 24 rendbeli bűncselekményt sikerült Sztancsik Róbertre bizonyítani. Talán nem felesleges utalni arra, hogy a gyanúsított négy megye területén közlekedett a hamis kulccsal meg­szerzett gépkocsikkal, felhasználva őket bűncselekmé­nyek elkövetésére. De a jól összehangolt rendőri munka, az országos körözések figyelemmel kísérése végül is azt eredményezte, hogy az aktív bűnözőként is­mert Sztan­csik Róbert ismét a bíróság előtt felel bűncselekmé­nyeiért. KISS JÁNOS rendőr őrnagy A lopott gépkocsiban megtalálták a hajnali zsákmányt: egy láda tejfölt LÖVÉS AZ ABC-BEN Tragikus kimenetelű baleset történt április huszonegyedikéről huszonkette­dikére virradóra a fővárosban a II. kerületi Völgy utcában. Egy nagy se­bességgel száguldó Lada gépkocsi ne­kirohant az úttest szélén levő vil­lanyoszlopnak, s a gépkocsiban ülő öt személy közül az autó vezetője az életét vesztette, ketten életveszélyesen, ketten pedig súlyosan megsérültek. Mint oly sok más esetben, a baleset oka most is a gépjárművezető ittas­sága volt. A balesetnél a közlekedésrendészet beosztottjaival együtt intézkedtek a II. kerületi rendőrkapitányság köz­­biztonsági osztályának beosztottai is. Verebes Pál törzsőrmester és Kovács György szakaszvezető már végzett fel­adatával, amikor a kapitányság ügye­letese rádión keresztül utasította őket, hogy menjenek a Budenz utca 26. szám alatti ABC-áruházhoz, ahonnan betörést jelentettek. A rendőrök az áruház közepéig a megkülönböztető jelzéseket használva mentek gépkocsijukkal, és néhány utcával odébb már kikapcsolták a vil­logó kék fényt­, s a szirénát, majd még közelebb érve a világítást is, és szinte nesztelenül gurultak az áru­házhoz. így aztán a bejárat közelé­ben álldogáló férfi már csak akkor ocsúdott fel, amikor megpillantotta az autóból kilépő két rendőrt. Megpró­bált ugyan elfutni, de csak néhány lépést tudott megtenni, mert Verebes törzsőrmester utolérte, s megbilin­cselte. A bejárati ajtó üvege félig be volt törve, nyilván ott ment be az isme­retlen, s ugyanezen az úton lépett az üzletbe Kovács szakaszvezető is. A beszűrődő fénynél látta, hogy egy ember rejtőzik a raktárajtó és a hűtő­pult között levő sörösrekeszek mö­gött. A járőr többször felszólította az ismeretlent, hogy jöjjön elő, ám az nem tett eleget a felszólításnak. Újabb felszólítások következtek, miközben az illető egy másik rekeszsor mögé ug­rott, s látszott, hogy a kezében tart egy üveget. Ekkor dördült el a riasz­tólövés, amelynek nyomban volt ha­tása: egy közel két méter magas, iz­mos férfi mászott­­ki az alkalmi rej­tekhely mögül, feltartott kézzel. A betörők — Bagi Árpád 30 éves rakodómunkás, és Sumicz Győző Ár­pád 41 éves kárpitossegéd — érdekes magyarázattal szolgáltak a bűncselek­ményről előállításukat követően. El­mondták, hogy már délután együtt iszogattak, amit éjszaka is folytatni akartak, csakhogy a közelben már nem találtak nyitva tartó üzletet, szó­rakozóhelyre nem volt kedvük bemen­ni. Ezért döntöttek a betörés mellett. Valló igaz, készpénz jócskán volt mind­kettőjüknél, mi több, arra kérték a rendőröket, hogy ők kifizetnek min­den kárt, csak ne induljon ellenük büntetőeljárás. Persze, ez az óhajuk nem teljesült. A kerületi rendőrkapitányság fog­dájában nem sok időt töltöttek, a 72 órás bűnügyi őrizet lejárta után a kerületi ügyészség hozzájárulásával szabadlábra helyezték őket. A döntés indokai között szerepelt, hogy mind­ketten büntetlen előéletűek, állandó munkahelyükön hosszú idő óta dol­goznak, s állandó lakásuk van. A betörőket azonban két héten belül mégiscsak előzetes letartóztatásba kel­lett helyezni, ugyanis­­május ötödikén ismét együtt iszogattak, s szokás sze­rint éjszaka megint szomjúság emész­tette őket. A Vörös Hadsereg útján bóklásztak. A 114. számú háznál meg­álltak egy italbolt előtt, és néhány perc múlva a Budenz utcai sziszté­mának megfelelően már újra dolgo­zott a két férfi. Zsákmánnyal tudtak távozni, szatyraikba pakolva többek között hat doboz sört, huszonhárom csomag cigarettát, két üveg vermutot és fél kiló kávét is, nyilván arra az esetre, ha netán a sok lopott ital kicsit elálmosítaná őket. A sikerélmény ez alkalommal sem tarthatott sokáig, ugyanis a Vadas­kerti út és a Vörös Hadsereg útja sarkán egyszer csak két rendőr termett előttük: Ratsits Antal őrmester és Marton János szakaszvezető, a II. ke­rületi rendőrkapitányság gépkocsizó járőrei. Alapos ruházat- és csomag­átvizsgálás következett, s bár Bagiék először magyarázkodni próbáltak, vé­gül is kiderült az igazság. És ez esetben az előállítást már elő­zetes letartóztatás követte. VEZDA JÁNOS Figyelmeztető lövés Mit kell tenni a hasonló betörések megelőzéséért? Konzultáció az áruház ve­zetőjével Az autóalkatrész-ellátás krónikus gondjainak eny­hítésére mind több bontás­ból származó szerkezeti elem kerül felújításra és forgalmazásra a javító­üzemekben meg a keres­kedelemben. Egyre több állami és szövetkezeti mű­hely, kisiparos foglalkozik a használaton kívüli köz­úti gépjárművek bontásá­val, s az így nyert főda­rabok, alkatrészek és tar­tozékok újrahasznosításá­val. Mindenképpen kívánatos a népgazdaság és a gép­járműveket üzemeltetők számára ez a hiányt pótló tevékenység, ám az sem lehet közömbös, hogy a felújított és a kocsikba ismét beépített alkatrészek megfelelnek-e a közleke­désbiztonság követelmé­nyeinek. Az idejüket ál­talában igencsak kiszol­gált szerkezeti elemeknél az anyagfáradás, a rej­tett törés, a kopás, netán a gondatlanul, szakszerűt­lenül végzett javítás jóvá­tehetetlen bajok eredője, súlyos balesetek előidézője lehet. A használaton kívüli személy- és tehergépko­csik, autóbuszok, nyerges vontatók, mezőgazdasági vontatók, pótkocsik, fél­pótkocsik és fődarabjaik bontása során megmentett, még megfelelő alkatrésze­ket ezután is hasznosíthat­ják. Újdonságot jelent azonban, hogy a közleke­dési miniszter rendeletére a közlekedésbiztonsági szempontból kiemelten fontos alkatrészeket a bontással és felújítással foglalkozó vállalatok, szö­vetkezetek, költségvetési szervek, gazdasági munka­­közösségek, kisiparosok műszerekkel és célszerszá­mokkal műszakilag minő­sítik, majd a megállapított minőségét tanúsítják. A kormányszerkezet, a fékberendezés, a futómű és az alváz összességében csaknem ötven meghatáro­zott részelemét autószere­lő, karosszérialakatos és gépjármű-villamossági mű­szerész kisipari mester­­vizsgával rendelkező szak­ember, közlekedéstechni­kus, szakirányú technikus vagy ezeknél magasabb műszaki képesítésű egyén minősítheti. Külön jelentős intézke­dés, hogy a fődarabok, al­katrészek hasznosításakor vagy értékesítésekor azok eredetére utaló, azonosí­tásra alkalmas számmal jelölik, s azt a számlában is feltüntetik, így az al­katrész eredete nyomon követhető, minősítője el­érhető. A közlekedésbiztonsági szempontból leginkább ké­nyes alkatrészek minősíté­sével és eladásával a gép­járműbontó csak akkor foglalkozhat, ha a tevé­kenység folytatásához kel­lő feltételekkel, fedett gépjárműbontó állással, a továbbhasznosításra alkal­mas alkatrészek tárolására ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ AUTÓALKATRÉSZEK AZONOSÍTÁSA fedett raktárral és megfe­lelő felszerelésekkel, szer­számokkal ellátott szak­műhellyel rendelkezik. Mindezek meglétéről a megyei, fővárosi tanács il­letékes szakigazgatása vagy megbízásából a köz­lekedési felügyelet helyszí­ni eljárás keretében győ­ződik meg. Ezt a hatósági eljárást legalább ötéven­ként megismétlik. Ha az új eljárás során kiderül, hogy a gépjárműbontó felsze­­reltségi szintje, a techni­kai eszközök vagy az al­kalmazott technológia már nem felel meg a közleke­désbiztonsági igényekhez mért követelményeknek, előírhatják a műhely fel­­szerelési szintjének emelé­sét, a technológia fejlesz­tését, esetleg kezdeményez­hetik a gépjárműbontó mi­nősítési és értékesítési te­vékenységének a megszün­tetését. A műszaki követelmény­­rendszert úgy határozták meg, hogy a jegyzékbe foglalt valamennyi alkat­résznél elsődlegesen szemre­vételezik a törést, a defor­mációt, a korróziós álla­potot, a működő és csat­lakozó felületek épségét, egységenként pedig az al­katrészhiányt kereken harmincfajta alkatrésznél — például a kormányműháznál, a fék­­vonórúdnál, a rugóken­gyelnél, a vonófejnél — mágneses vagy jelzőfesté­­kes repedésvizsgálatot al­kalmaznak. A különböző légfékalkatrészeknél az egy­ségek tömítettségét, nyo­másállóságát univerzális próbapadon, illetve hite­lesítésre szolgáló célkészü­lékkel veszik szemügyre. A vizsgálatok alapján a minősített alkatrészt szín­jelzéssel látják el. A kék színjelzésű szerkezeti elem javítás nélkül beépíthető, a piros javítható vagy fel­újítható, míg a sárga hasz­nálhatatlan selejt. Számos részelemet bizton­sági okokból semmiképpen sem szabad újra beépí­teni. A bontásból kikerült alkatrészek közül a folya­dékfékekhez szolgáló gu­mielemeket, fékcsöveket, féktömlőket, továbbá a légfékek merev csővezeté­keit, csőkötéselemeit, a szétszerelt légfékszelepek gumialkatrészeit és a csa­varkötéseket, biztosítóele­­meket vizsgálat nélkül sárga színjelzései látják el. Ezeket az alkatrészeket csak haszon- vagy hulla­dékanyagként értékesíthe­tik. Az új rendelkezés elsőd­leges célja, hogy elejét ve­gyék a műszaki hibából történő közúti közlekedési baleseteknek, s emellett a bontásból származó főda­rabok, alkatrészek azono­síthatóságának kötelezett­sége remélhetően szűkíti a szétszerelés és alkatrészel­adás céljából elkövetett autólopások lehetőségét. SZ. P.

Next