Magyar Rendőr, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-23 / 47. szám

BAJTÁRSI TALÁLKOZÓ A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövet­sége összejövetelt tartott a BM Művelődési Házában, amelyen többek között az 1956-os ellenforradalom ellen harcolók vettek részt. A MEASZ elnöke, Padányi Mihály kö­szöntötte a megjelenteket, köztük az el­lenforradalom elleni harc során hősi halált halt Sziklai Sándor, Asztalos János és Papi­ József családtagjait. A díszelnökségben kép­viseltette magát az MSZMP néphadseregi és belügyminisztériumi bizottsága, valamint a Munkásőrség Országos Parancsnoksága. A szovjet nagykövetséget Iván Nyikolajevics Kuznyecov képviselte. Az elnöki megnyi­tó visszatekintett az elmúlt 29 évre, s meleg szavakkal emlékezett meg azokról a kommunistákról, pártonkívüliekről, munká­sokról, parasztokról, rendőrökről, államvé­delmisekről és katonákról, akik a nehéz időkben fegyvert fogtak a proletárdiktatúra védelmében. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány létrehozásának — a szovjet had­sereg ismételt segítségén túl — része volt az ő önfeláldozó küzdelmük is . Az ünnepi megnyitó után dr. Kulka Fri­gyes orvosprofesszor a koreai háború ese­ményeire emlékezett vissza. A hazánktól 14 ezer kilométerre nyújtott testvéri segítség­ről ma sem feledkeznek meg a népi Koreá­ban. Nemrégen baráti látogatáson jártak ott, és örömmel tapasztalták az előrehala­dást, amely az országot Japán után a leg­gyorsabban fejlődő ázsiai államok közé emelte. Hangsúlyozta,­­hogy népünknek na­gyon sok barátot szereztek e távoli szocia­lista országban. A bajtársi találkozó beszámolóját Tóth La­jos nyugalmazott vezérőrnagy tartotta. A ta­gozat elnöke tájékoztatást adott a vezetőség elmúlt évben végzett tevékenységéről, a cso­portok munkájáról. A tagozat a MEASZ alap­szabályában meghatározott célkitűzéseknek megfelelően méltón ápolja a magyar ellen­állást és antifasiszta harcok hagyományait és a harcokban életüket áldozók, elesettek em­lékét; aktívan részt vesz a szövetség céljait, törekvéseit szolgáló tevékenységben; gon­doskodik a bajtársi, emberi kapcsolatok ápolásáról; törődik a tagok problémáival, igyekszik segíteni azok megoldását; arra tö­rekszik, hogy a tagozat szervezeti életét tartalmasabbá, élőbbé, tervszerűbbé tegye. Önkritikusan megállapította, hogy az elért eredmények mellett még vannak tennivalók, amelyek végrehajtása minden tag személyes hozzájárulását kívánja meg. Elsődleges cél, hogy elősegítsék a párt politikájának meg­valósítását, hozzájáruljanak a kongresszusi határozat teljesítéséhez. Jelentős szerepük van a fiatalok nevelésében, világnézetük formálásában, történelmi múltunk helyes megismertetésében. A beszámolót követően a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett KISZ Központi Művészegyüttes rajkózenekara és táncka­ra adott színvonalas műsort. K. T. POLITIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS A Rendőrtiszti Főiskola párt-végrehajtó­bizottsága 1985. október 9-én a Magyar Op­tikai Művek párt-végrehajtóbizottságát látta vendégül. Az együttes ülésen részt vett dr. Péter János vezérőrnagy, miniszterhelyettes, Bér­kesi Ferenc alezredes, csoportfőnök-he­lyettes és dr. Horváth Ágnes, a Belügymi­nisztérium pártbizottságának politikai mun­katársa. A két testület tagjai meghallgatták a fő­iskola-parancsnok tájékoztatóját a főiskola helyzetéről, tevékenységéről, a jövő felada­tairól. Ezt követően Szita Ernő és dr. Kato­na Gézáné, pártbizottsági titkárok értékel­ték az 1980-ban aláírt szerződésben rög­zített együttműködés eredményeit. A végre­hajtó bizottságok áttekintették a MOM és a főiskola kapcsolatát, az együttműködés tartalma bővítésének lehetőségét. Egyértel­műen megfogalmazták: az elmúlt évek terv­szerű és érdemi kapcsolata mind a főiskola nevelőmunkájához, mind a MOM pártbizott­ságának politikai, agitációs és tájékoztató tevékenységéhez jelentős segítséget adott. A MOM dolgozói vállalták, hogy a korszerű technika új eszközeivel ismerkedő főiskolai tanároknak és hallgatóknak segítséget nyúj­tanak, ugyanakkor igényelték a politikai és belügyi tájékoztató előadásokat. A közös végrehajtó bizottsági ülést köve­tően a résztvevők megtekintették a főiskola egyes intézményeit. ÉRTÉKÖVÓ ÁRUKEZELÉS A termékek minőségvédelmének fontos feltétele a szakszerű, gondos árutárolás és -kezelés. Mivel a helytelen tárolásból ere­dő pluszköltségek számottevően befolyá­solják a gazdálkodó szervezet eredményét, kézenfekvő, hogy a raktározási munka szo­rosan összefügg és elválaszthatatlan a ke­reskedelmi tevékenységtől. A raktározási előírások pontos betartá­sa, a tárolás alatt az áru folyamatos figye­lemmel kísérése biztosítja a készletezésből származó veszteségek elkerülését. A kész­letek mennyiségi és minőségi károsodását kizáró feltételek megteremtése kapcsolódik a készterméket kibocsátó csomagoláshoz, a vasúti és közúti szállításhoz, a bolt minő­ségi átvételéhez, s végső soron a vásárló kifogástalan, hibátlan áruval való kiszol­gálásához. A VÁSÁRLÓ TÁJÉKOZTATÁSA Az utóbbi követelmény érvényesítéséért a Kereskedelmi Minőség-ellenőrző Intézet feladatkörébe tartozik egyebek között az árukezelés, a raktározás helyességének, szakszerűségének minősítése. Nemrég Tol­na megye csaknem száz kereskedelmi és vendéglátó egységében — a társszervekkel együttműködve — vizsgálta a KERMI né­pes szakgárdája a forgalomban levő fo­gyasztási cikkek minőségét és a vásárlók érdekvédelmének helyzetét, s ennek során természetesen a készletek raktározása, ke­zelése szabályainak betartását is szemre­vételezte. A szakirodalom aláhúzottan tudatosítja, hogy a termék tulajdonságai és szakmai sajátosságai határozzák meg az árukezelés módját. E tanács hasznáról meggyőződve, a Mecsek Élelmiszer- és Vegyianyag-keres­­kedelmi Vállalat, a Dél-dunántúli Rövikör, a Tritex és a Titán cég lerakataiban mesz­­szemenően gondoskodnak az eltérő köve­telmények szerinti eljárásról, példásan szervezik a raktározást, s ezzel a minőség­­védelmet is biztosítják. A több megyét ellátó Mecsek ÉVKV kor­szerű, pécsi központi raktárában kifogás­talan állapotban, rendezetten, fajtánként elkülönítve, raklapokon találták a KERMI szakemberei az egyes árucsoportok tételeit. Megállapították, hogy a Tolna megyei fiók­­lerakatoknál is folyamatosan — szinte na­ponta — ellenőrzik a készletek minőségét. Ezenkívül a központi minőségellenőr prog­ramja alapján egy-egy termékcsoportot ha­vonta kiemelten vizsgálnak. A lejárt értékesítési idejű termékeket a raktárakban elkülönítve, „lejárt” felirattal ellátva helyezik el. Ezekről a csökkent ér­tékű árukkal kapcsolatos teendőkről a Me­csek ÉVKV-nél négytagú szakértői bizott­ság dönt. Ha érzékszervi úton is elbírál­ható a termék minősége, a lejárt értéke­sítési idejű termék forgalomba hozhatósá­gának tartamát meghosszabbítják. Más esetben hivatalos minőségvizsgáló szervet bíznak meg a további értékesítés lehetősé­gének meghatározására. A nagykereskedelmi lerakatból kiszállí­tott, meghosszabbított értékesítési idejű té­telekhez minőségi bizonyítványt mellékel­nek, amiből kiderül az új határnap. Hasz­nos lenne — javasolta ezzel összefüggés­ben a KERMI —, ha az értékcsökkenés okát is megjelölnék a minőségi bizonyít­ványban. Ennek ismeretében a vásárló is kellő tájékoztatásban részesülhet. Az összességében gondosan, jól szerve­zett raktározás mellett is előfordulnak ki­­sebb-nagyobb hibák. A Mecsek ÉVKV szekszárdi fiókjánál szintén szakszerű az árukezelés, ám az elavult, szűk raktárhe­lyiségek miatt a festékáru egy részét kény­szerűen a szabadban helyezték el. Felületes áruátvételre utaló, súlyosabb kifogás merült fel a vállalat dombóvári fiókjánál, ahol a búzadara elhalt lisztmoly­­maradványt tartalmazott. A 350 kiló búza­dara árusítását nyomban megtiltották. A tények teljességéhez tartozik, hogy a szek­szárdi malom az egész tételt még az ellen­őrzés ideje alatt kicserélte, a fiók pedig intézkedett a korábban kiszállított, a szeny­­nyezettel azonos gyártási idejű búzadara gyors visszagyűjtésére. A gondatlanság miatt a KERMI szabály­sértési eljárást kezdeményezett a Mecsek ÉVKV dombóvári fiókjának felelőseivel szemben. Alapvető előírás egyébként, hogy az élel­miszereket csakis olyan helyiségben és olyan feltételek között szabad tárolni, hogy a minőségük csökkenésétől, a szennyező­déstől, a fertőzéstől és a megromlástól egy­aránt védettek legyenek. Az ellenőrzött élelmiszer-kereskedelmi egységek általában megfelelő raktárkapa­citással rendelkeznek. A tejtermékek hűté­se kielégítő. A fogyaszthatósági idők ellen­őrzése azonban több boltban kívánni valót hagy maga után. A vendéglátó helyek több­ségénél a raktárak kicsik és zsúfoltak, eb­ből következően nem mindig megfelelő az árukezelés. A ruházati boltok raktározási körülmé­nyei rendezettek, az áruk elhelyezése mind a raktárakban, mind az eladóterekben gon­dos és szakavatott kezekre utal. Aligha állítható ugyanez a Tolna és Vidéke ÁFÉSZ 43. számú faddi és a Tolna Megyei Népbolt Vállalat 82. számú paksi vas­műszaki bolt­járól. A raktárak és az eladóterek rende­zetlenül fogadták a KERMI munkatársait, a kiállított eszközöket, készülékeket több­napos por borította. A szekszárdi Skála Áruházban és a Dél-dunántúli Tüzép Vál­lalat 25. számú paksi telepén szakszerűtle­nül, fedetlen helyen tárolták a tűzzománc fürdőkádakat. KEDVEZŐTLEN TAPASZTALATOK A csomagolás fő funkciója, hogy a ter­méket a tárolás, szállítás során védje min­den káros behatástól. Mégis előfordult, hogy az ellenőrzött import kerékpárok 23 százalékánál — 25 darabnál — a hevenyé­szett csomagolásból származó sérüléseket állapítottak meg. Kifogásolták továbbá a szekszárdi malom ezer kiló —s két kg-os kiszerelésben forgalmazott­­ finomliszt csomagolását, mivel a konténerben több szakadt zacskóra leltek. A szállításnál mind a feladó, mind a címzett zsebre menő érdeke, hogy a rako­mányt biztonságosan helyezzék el a vasúti kocsiban vagy a teherautón. Bármilyen áruról is legyen szó, azt úgy kell szállí­tani, hogy sérülés, károsodás nélkül érkez­nek rendeltetési helyére. A Tolna megyei tapasztalatok azt mutatják, hogy e téren sincs minden rendben. E tényt bizonyítják az üzletekben ellenőrzött szerszámok, me­zőgazdasági kisgépek, centrifugák és se­gédmotoros kerékpárok, amelyeknek egy része a kíméletlen, gondatlan szállítás ér­tékcsökkentő nyomait viselte. Az árutárolás és -kezelés tapasztalatai­nak összegezéséből egyértelműen kitűnik: a legtöbb kifogás a Tüzép-telepeken me­rült fel. Ez idő szerint különösen szembe­tűnő, hogy 33 tonna szén, 26 tonna brikett — főleg árukezelési és tárolási hibák kö­vetkeztében — nem elégítette ki a köve­telményeket. A sáros, nedves altalaj miatt a csapadékos időben a tüzelőszerek nagy­mértékben károsodnak. Sok észrevételt tettek az építőanyagok és a nyílászárók minőségcsökkentő kezelésére is, jóllehet a Tüzép-telepeken a készletek állagvédelméhez szükséges feltételek nagy­részt adottak. A Dél-dunántúli Tüzép Vál­lalat 22. számú szekszárdi, valamint a Du­­naföldvár és Bölcske Egyesült ÁFÉSZ 16. számú telepén úgy tárolták az ajtókat és az ablakokat, hogy azok maradandó alak­­változást szenvedtek. Ugyanezen cégek si­­montornyai, illetve dunaföldvári telepén összesen 112 tekercs, tárolási hiba folytán deformálódott bitumenes fedéllemez továb­bi forgalmazását leminősítéshez és ármér­sékléshez kötötték. A kedvezőtlen árutárolási és -kezelési tapasztalatok nyomán kézenfekvő, hogy a Kereskedelmi Minőség-ellenőrző Intézet hatósági intézkedéseinek jelentékeny há­nyadára a gondatlanság szolgáltatott okot. Az ebből származó minőséghibák a vá­sárlók érdekeinek megsértése miatt a ki­fogásolt termékek forgalmazását meghatá­rozott feltételekhez kötötték, sőt számos esetben megtiltották a további értékesí­tését. VIZSGÁLJÁK AZ ARANYAT Ezekkel a lépésekkel és néhány szabály­sértési eljárás kezdeményezésével, úgy vél­jük, koránt sincs megoldva az érintett vál­lalatoknál, szövetkezeteknél a készlettáro­lás és -kezelés helyzete. Sehol nem marad­hat el a tetemesebb károk bekövetkezé­séért, a szabályok súlyosabb megsértéséért, a gondatlanságért felelősök és a mulasztá­sokat elnéző vezetők megállapítása, velük szemben a megfelelő szankciók alkalma­zása. A vizsgálat arra is felhívja a figyelmet: a gazdálkodó szervezetek központjainak belső és hálózati ellenőrző apparátusai az eddiginél több gondot fordítsanak az egyes üzletek készleteinek értékcsökkenésére, a tárolásból és kezelésből származó károk alakulására. Az utóbbinál érdemes vizs­gálni a forgalomhoz viszonyított arányát, s megnézni a hasonló raktározási körül­mények között dolgozó üzletekben, telepe­ken, hogy ott milyen mértékű az ered­ményt hátrányosan befolyásoló költség, s mit tesznek az árukészletek értékóvásáért. SZERGÉNYI PÁL

Next