Magyar Rendőr, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-23 / 47. szám
BAJTÁRSI TALÁLKOZÓ A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége összejövetelt tartott a BM Művelődési Házában, amelyen többek között az 1956-os ellenforradalom ellen harcolók vettek részt. A MEASZ elnöke, Padányi Mihály köszöntötte a megjelenteket, köztük az ellenforradalom elleni harc során hősi halált halt Sziklai Sándor, Asztalos János és Papi József családtagjait. A díszelnökségben képviseltette magát az MSZMP néphadseregi és belügyminisztériumi bizottsága, valamint a Munkásőrség Országos Parancsnoksága. A szovjet nagykövetséget Iván Nyikolajevics Kuznyecov képviselte. Az elnöki megnyitó visszatekintett az elmúlt 29 évre, s meleg szavakkal emlékezett meg azokról a kommunistákról, pártonkívüliekről, munkásokról, parasztokról, rendőrökről, államvédelmisekről és katonákról, akik a nehéz időkben fegyvert fogtak a proletárdiktatúra védelmében. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány létrehozásának — a szovjet hadsereg ismételt segítségén túl — része volt az ő önfeláldozó küzdelmük is . Az ünnepi megnyitó után dr. Kulka Frigyes orvosprofesszor a koreai háború eseményeire emlékezett vissza. A hazánktól 14 ezer kilométerre nyújtott testvéri segítségről ma sem feledkeznek meg a népi Koreában. Nemrégen baráti látogatáson jártak ott, és örömmel tapasztalták az előrehaladást, amely az országot Japán után a leggyorsabban fejlődő ázsiai államok közé emelte. Hangsúlyozta,hogy népünknek nagyon sok barátot szereztek e távoli szocialista országban. A bajtársi találkozó beszámolóját Tóth Lajos nyugalmazott vezérőrnagy tartotta. A tagozat elnöke tájékoztatást adott a vezetőség elmúlt évben végzett tevékenységéről, a csoportok munkájáról. A tagozat a MEASZ alapszabályában meghatározott célkitűzéseknek megfelelően méltón ápolja a magyar ellenállást és antifasiszta harcok hagyományait és a harcokban életüket áldozók, elesettek emlékét; aktívan részt vesz a szövetség céljait, törekvéseit szolgáló tevékenységben; gondoskodik a bajtársi, emberi kapcsolatok ápolásáról; törődik a tagok problémáival, igyekszik segíteni azok megoldását; arra törekszik, hogy a tagozat szervezeti életét tartalmasabbá, élőbbé, tervszerűbbé tegye. Önkritikusan megállapította, hogy az elért eredmények mellett még vannak tennivalók, amelyek végrehajtása minden tag személyes hozzájárulását kívánja meg. Elsődleges cél, hogy elősegítsék a párt politikájának megvalósítását, hozzájáruljanak a kongresszusi határozat teljesítéséhez. Jelentős szerepük van a fiatalok nevelésében, világnézetük formálásában, történelmi múltunk helyes megismertetésében. A beszámolót követően a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett KISZ Központi Művészegyüttes rajkózenekara és tánckara adott színvonalas műsort. K. T. POLITIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS A Rendőrtiszti Főiskola párt-végrehajtóbizottsága 1985. október 9-én a Magyar Optikai Művek párt-végrehajtóbizottságát látta vendégül. Az együttes ülésen részt vett dr. Péter János vezérőrnagy, miniszterhelyettes, Bérkesi Ferenc alezredes, csoportfőnök-helyettes és dr. Horváth Ágnes, a Belügyminisztérium pártbizottságának politikai munkatársa. A két testület tagjai meghallgatták a főiskola-parancsnok tájékoztatóját a főiskola helyzetéről, tevékenységéről, a jövő feladatairól. Ezt követően Szita Ernő és dr. Katona Gézáné, pártbizottsági titkárok értékelték az 1980-ban aláírt szerződésben rögzített együttműködés eredményeit. A végrehajtó bizottságok áttekintették a MOM és a főiskola kapcsolatát, az együttműködés tartalma bővítésének lehetőségét. Egyértelműen megfogalmazták: az elmúlt évek tervszerű és érdemi kapcsolata mind a főiskola nevelőmunkájához, mind a MOM pártbizottságának politikai, agitációs és tájékoztató tevékenységéhez jelentős segítséget adott. A MOM dolgozói vállalták, hogy a korszerű technika új eszközeivel ismerkedő főiskolai tanároknak és hallgatóknak segítséget nyújtanak, ugyanakkor igényelték a politikai és belügyi tájékoztató előadásokat. A közös végrehajtó bizottsági ülést követően a résztvevők megtekintették a főiskola egyes intézményeit. ÉRTÉKÖVÓ ÁRUKEZELÉS A termékek minőségvédelmének fontos feltétele a szakszerű, gondos árutárolás és -kezelés. Mivel a helytelen tárolásból eredő pluszköltségek számottevően befolyásolják a gazdálkodó szervezet eredményét, kézenfekvő, hogy a raktározási munka szorosan összefügg és elválaszthatatlan a kereskedelmi tevékenységtől. A raktározási előírások pontos betartása, a tárolás alatt az áru folyamatos figyelemmel kísérése biztosítja a készletezésből származó veszteségek elkerülését. A készletek mennyiségi és minőségi károsodását kizáró feltételek megteremtése kapcsolódik a készterméket kibocsátó csomagoláshoz, a vasúti és közúti szállításhoz, a bolt minőségi átvételéhez, s végső soron a vásárló kifogástalan, hibátlan áruval való kiszolgálásához. A VÁSÁRLÓ TÁJÉKOZTATÁSA Az utóbbi követelmény érvényesítéséért a Kereskedelmi Minőség-ellenőrző Intézet feladatkörébe tartozik egyebek között az árukezelés, a raktározás helyességének, szakszerűségének minősítése. Nemrég Tolna megye csaknem száz kereskedelmi és vendéglátó egységében — a társszervekkel együttműködve — vizsgálta a KERMI népes szakgárdája a forgalomban levő fogyasztási cikkek minőségét és a vásárlók érdekvédelmének helyzetét, s ennek során természetesen a készletek raktározása, kezelése szabályainak betartását is szemrevételezte. A szakirodalom aláhúzottan tudatosítja, hogy a termék tulajdonságai és szakmai sajátosságai határozzák meg az árukezelés módját. E tanács hasznáról meggyőződve, a Mecsek Élelmiszer- és Vegyianyag-kereskedelmi Vállalat, a Dél-dunántúli Rövikör, a Tritex és a Titán cég lerakataiban meszszemenően gondoskodnak az eltérő követelmények szerinti eljárásról, példásan szervezik a raktározást, s ezzel a minőségvédelmet is biztosítják. A több megyét ellátó Mecsek ÉVKV korszerű, pécsi központi raktárában kifogástalan állapotban, rendezetten, fajtánként elkülönítve, raklapokon találták a KERMI szakemberei az egyes árucsoportok tételeit. Megállapították, hogy a Tolna megyei fióklerakatoknál is folyamatosan — szinte naponta — ellenőrzik a készletek minőségét. Ezenkívül a központi minőségellenőr programja alapján egy-egy termékcsoportot havonta kiemelten vizsgálnak. A lejárt értékesítési idejű termékeket a raktárakban elkülönítve, „lejárt” felirattal ellátva helyezik el. Ezekről a csökkent értékű árukkal kapcsolatos teendőkről a Mecsek ÉVKV-nél négytagú szakértői bizottság dönt. Ha érzékszervi úton is elbírálható a termék minősége, a lejárt értékesítési idejű termék forgalomba hozhatóságának tartamát meghosszabbítják. Más esetben hivatalos minőségvizsgáló szervet bíznak meg a további értékesítés lehetőségének meghatározására. A nagykereskedelmi lerakatból kiszállított, meghosszabbított értékesítési idejű tételekhez minőségi bizonyítványt mellékelnek, amiből kiderül az új határnap. Hasznos lenne — javasolta ezzel összefüggésben a KERMI —, ha az értékcsökkenés okát is megjelölnék a minőségi bizonyítványban. Ennek ismeretében a vásárló is kellő tájékoztatásban részesülhet. Az összességében gondosan, jól szervezett raktározás mellett is előfordulnak kisebb-nagyobb hibák. A Mecsek ÉVKV szekszárdi fiókjánál szintén szakszerű az árukezelés, ám az elavult, szűk raktárhelyiségek miatt a festékáru egy részét kényszerűen a szabadban helyezték el. Felületes áruátvételre utaló, súlyosabb kifogás merült fel a vállalat dombóvári fiókjánál, ahol a búzadara elhalt lisztmolymaradványt tartalmazott. A 350 kiló búzadara árusítását nyomban megtiltották. A tények teljességéhez tartozik, hogy a szekszárdi malom az egész tételt még az ellenőrzés ideje alatt kicserélte, a fiók pedig intézkedett a korábban kiszállított, a szenynyezettel azonos gyártási idejű búzadara gyors visszagyűjtésére. A gondatlanság miatt a KERMI szabálysértési eljárást kezdeményezett a Mecsek ÉVKV dombóvári fiókjának felelőseivel szemben. Alapvető előírás egyébként, hogy az élelmiszereket csakis olyan helyiségben és olyan feltételek között szabad tárolni, hogy a minőségük csökkenésétől, a szennyeződéstől, a fertőzéstől és a megromlástól egyaránt védettek legyenek. Az ellenőrzött élelmiszer-kereskedelmi egységek általában megfelelő raktárkapacitással rendelkeznek. A tejtermékek hűtése kielégítő. A fogyaszthatósági idők ellenőrzése azonban több boltban kívánni valót hagy maga után. A vendéglátó helyek többségénél a raktárak kicsik és zsúfoltak, ebből következően nem mindig megfelelő az árukezelés. A ruházati boltok raktározási körülményei rendezettek, az áruk elhelyezése mind a raktárakban, mind az eladóterekben gondos és szakavatott kezekre utal. Aligha állítható ugyanez a Tolna és Vidéke ÁFÉSZ 43. számú faddi és a Tolna Megyei Népbolt Vállalat 82. számú paksi vasműszaki boltjáról. A raktárak és az eladóterek rendezetlenül fogadták a KERMI munkatársait, a kiállított eszközöket, készülékeket többnapos por borította. A szekszárdi Skála Áruházban és a Dél-dunántúli Tüzép Vállalat 25. számú paksi telepén szakszerűtlenül, fedetlen helyen tárolták a tűzzománc fürdőkádakat. KEDVEZŐTLEN TAPASZTALATOK A csomagolás fő funkciója, hogy a terméket a tárolás, szállítás során védje minden káros behatástól. Mégis előfordult, hogy az ellenőrzött import kerékpárok 23 százalékánál — 25 darabnál — a hevenyészett csomagolásból származó sérüléseket állapítottak meg. Kifogásolták továbbá a szekszárdi malom ezer kiló —s két kg-os kiszerelésben forgalmazott finomliszt csomagolását, mivel a konténerben több szakadt zacskóra leltek. A szállításnál mind a feladó, mind a címzett zsebre menő érdeke, hogy a rakományt biztonságosan helyezzék el a vasúti kocsiban vagy a teherautón. Bármilyen áruról is legyen szó, azt úgy kell szállítani, hogy sérülés, károsodás nélkül érkeznek rendeltetési helyére. A Tolna megyei tapasztalatok azt mutatják, hogy e téren sincs minden rendben. E tényt bizonyítják az üzletekben ellenőrzött szerszámok, mezőgazdasági kisgépek, centrifugák és segédmotoros kerékpárok, amelyeknek egy része a kíméletlen, gondatlan szállítás értékcsökkentő nyomait viselte. Az árutárolás és -kezelés tapasztalatainak összegezéséből egyértelműen kitűnik: a legtöbb kifogás a Tüzép-telepeken merült fel. Ez idő szerint különösen szembetűnő, hogy 33 tonna szén, 26 tonna brikett — főleg árukezelési és tárolási hibák következtében — nem elégítette ki a követelményeket. A sáros, nedves altalaj miatt a csapadékos időben a tüzelőszerek nagymértékben károsodnak. Sok észrevételt tettek az építőanyagok és a nyílászárók minőségcsökkentő kezelésére is, jóllehet a Tüzép-telepeken a készletek állagvédelméhez szükséges feltételek nagyrészt adottak. A Dél-dunántúli Tüzép Vállalat 22. számú szekszárdi, valamint a Dunaföldvár és Bölcske Egyesült ÁFÉSZ 16. számú telepén úgy tárolták az ajtókat és az ablakokat, hogy azok maradandó alakváltozást szenvedtek. Ugyanezen cégek simontornyai, illetve dunaföldvári telepén összesen 112 tekercs, tárolási hiba folytán deformálódott bitumenes fedéllemez további forgalmazását leminősítéshez és ármérsékléshez kötötték. A kedvezőtlen árutárolási és -kezelési tapasztalatok nyomán kézenfekvő, hogy a Kereskedelmi Minőség-ellenőrző Intézet hatósági intézkedéseinek jelentékeny hányadára a gondatlanság szolgáltatott okot. Az ebből származó minőséghibák a vásárlók érdekeinek megsértése miatt a kifogásolt termékek forgalmazását meghatározott feltételekhez kötötték, sőt számos esetben megtiltották a további értékesítését. VIZSGÁLJÁK AZ ARANYAT Ezekkel a lépésekkel és néhány szabálysértési eljárás kezdeményezésével, úgy véljük, koránt sincs megoldva az érintett vállalatoknál, szövetkezeteknél a készlettárolás és -kezelés helyzete. Sehol nem maradhat el a tetemesebb károk bekövetkezéséért, a szabályok súlyosabb megsértéséért, a gondatlanságért felelősök és a mulasztásokat elnéző vezetők megállapítása, velük szemben a megfelelő szankciók alkalmazása. A vizsgálat arra is felhívja a figyelmet: a gazdálkodó szervezetek központjainak belső és hálózati ellenőrző apparátusai az eddiginél több gondot fordítsanak az egyes üzletek készleteinek értékcsökkenésére, a tárolásból és kezelésből származó károk alakulására. Az utóbbinál érdemes vizsgálni a forgalomhoz viszonyított arányát, s megnézni a hasonló raktározási körülmények között dolgozó üzletekben, telepeken, hogy ott milyen mértékű az eredményt hátrányosan befolyásoló költség, s mit tesznek az árukészletek értékóvásáért. SZERGÉNYI PÁL