Magyar Rendőr, 1987. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1987-07-04 / 27. szám

* BELÜGYMINISZT­REPES HETILAPJA MAGYAR RENDŐR Napjainkban mind szélesebb társadalmi érdeklődés kíséri a gazdaság, a gazdaságpoli­tika helyzetét A meghatározó tényezők kö­zül sokan a fizetés, a személyi jövedelem le­hetőleg kedvező, tehát növekvő voltát tart­ják fontosnak, a nagy többség azonban az egyéni érdeken túl az egész nép lendülete­sebb előrelépését, a társadalmi célok közeli elérését célzó törekvések érvényesülését kí­vánja. Ismert tény, hogy a Belügyminiszté­rium és szervei számára is csak az ország teherbíró képességeinek megfelelő, mind erő­teljesebb takarékosságot követelő anyagi fel­tételek állnak rendelkezésre. Gazdálkodni, fejlődni, a mind jelentősebb követelmények­nek megfelelő munkát biztosítani azonban így is kell. A belügyi gazdálkodás helyzeté­ről, a tapasztalatokról és a célkitűzésekről készített interjúnk e tevékenység újszerű vonásairól is számot kíván adni. — Miniszterhelyettes elvtárst Kérjük, vázolja fel az 1987. évi belügyi gaz­dálkodás célkitűzéseit, eszközeit, és is­mertesse az eddig eltelt fél esztendő tapasztalatait. — A Belügyminisztérium 1987. évi terve és költségvetése teljes mértékben összhang­ban van a VII. ötéves tervünkben megfo­galmazott célkitűzésekkel, de számol az MSZMP Politikai Bizottsága 1986. szeptem­ber 9-i határozatából adódó feladatok vég­rehajtásával is. Annak ellenére, hogy az elmúlt félévben a feltételek több vonatkozásban nehezed­tek — így például jóváhagyott kiadási előirányzatunk mérséklésére került sor, to­vábbá elmarad a téli rendkívüli időjárással kapcsolatos többletkiadásaink, illetve egyes központi áremelések hatásának semlegesíté­se —, úgy ítélem meg, hogy legfontosabb célkitűzéseink nagyon szigorú, takarékos gazdálkodás mellett megvalósíthatók.. Lényeges célkitűzésünk az alaptevékeny­ségi feladatok zavartalan ellátása feltételei­nek a biztosítása, de nem kevésbé fontos a személyi állomány élet- és munkakörülmé­nyeinek javítása, ezen belül elsősorban egy, a korábbiakat jelentősen meghaladó rendkí­vüli illetményfejlesztés végrehajtása. Kiemelt figyelmet fordítunk a fővárosban kialakult súlyos lakáshelyzet enyhítésére és az elhelyezési célokat szolgáló belügyi épü­letek állagmegőrzési és felújítási munkála­taira. Középtávú tervünk ütemezésének megfele­lően, ha mérsékelt ütemben is, de folytatjuk a szolgálatellátás technikai feltételeinek kor­szerűsítését, kiemelten a számítástechnika alkalmazásának fejlesztését, a hírösszekötte­tés javítását, egyes fegyverzeti eszközök cseréjét, valamint a közlekedésrendészeti és a bűnügyi szervek munkájának hatéko­nyabbá tételét szolgáló korszerű eszközök beszerzését. A személyi állomány szociális, kulturális, egészségügyi ellá­tásána­k javításáért számos intézkedést tettünk, teszünk. Sor került az albérletidíj-hozzájárulás igénybevételi jogos­ságának a szerződéses polgári alkalmazot­takra való kiterjesztésére. Az üdülőbeutalók igazságosabb elosztása és a nagy­családosok üdültetésének elősegítése érdekében újrasza­bályoztuk az üdültetés rendjét.. A rendsze­res sportolás feltételeinek biztosítását szol­gálja, hogy közel kétszeresére emeltük a sportlétesítmények pénzügyi, anyagi normáit, dolgozóink számára a BKV-bérletek mellé központilag megvásároltuk az újonnan be­vezetett utasbiztosítást, pénzügyi lehetősé­geink függvényében tervezzük a telefonköt­vény-vásárláshoz nyújtott támogatás bőví­tését, módosítjuk a munkába járó dolgozók útiköltség-térítésének jelenlegi rendszerét. A tervet következetesen végrehajtó gaz­dálkodó szervek védelmében, a Belügymi­nisztérium fizetőképességének megőrzése ér­dekében — számolva a feltételek kedvezőt­len alakulásával, amely mint már utaltunk rá, be is következett — egy sor szigorító intézkedés meghozatalára kényszerültünk. Ezek közül a legfontosabbak: a jóváhagyott keretekből tartalékképzésre köteleztük a szerveket az árváltozások többletkihatásai­nak fedezete céljából, az idei évben kezdő­dő ingatlanfelújítások fedezetét központilag kezdjük, és csak a tervek, szerződések fe­lülvizsgálatát, valamint a helyszíni vizsgá­latot követően bocsátjuk folyamatosan a szervek rendelkezésére. Tőkés importból származó beszerzéseket csak a legfontosabb területeken és a legszükségesebb mértékben engedélyezünk. A szigorító intézkedések helyesnek bizo­nyultak, önmagukban azonban még nem biz­tosítják a terv sikeres végrehajtását. Min­denképpen szükséges a hátralevő hónapok­ban is a még meglevő belső tartalékok fel­tárása, kiaknázása, a gazdálkodási szemlé­let erősítése. Az első félévben a szervek pénzellátásá­ban fennakadások, a feladatok végrehajtá­sában jelentős zavarok nem fordultak elő. Rendben megtörtént az illetmények, az áp­rilisi bérfejlesztés és az egyszeri jutalom kifizetése is. A költségvetés feszültségét jelzi ugyanakkor, hogy a negyedévenként rendel­kezésre bocsátott pénzeszközökön felül a szervek nagy részének szüksége volt az át­meneti fedezethiányok­­feloldá­sa céljából a negyedik negyedév terhére a pénzügyi keret előrehozatalára. Kisebb lemaradások tapasztalhatók — el­sősorban kapacitáshiány, illetve importal­katrész-beszerzési gondok miatt — a ter­mékbeszerzéseknél. Tervünkben már az in­dulásnál feszültség volt a tőkés importból való beszerzések és az ingatlanfelújítások te­rén. A szigorító intézkedések a feszültséget oldották, de nem szüntették meg. Itt emlí­tem meg, hogy a magasabb szolgálati köve­telmények teljesítésének feltételeként egyre gyakrabban jelölik meg szerveink a tőkés országokból származó korszerű eszközök be­szerzését. Ám az ismert népgazdasági hely­zet miatt e területen lehetőségeink egyre szűkülnek. A megoldást a hazai előállítóktól, illetve a szocialista országokból való be­szerzési lehetőségek jobb kihasználása je­lenti. — Mit tesz a minisztérium vezetése a korszerű munkahelyi körülménye­kért, a szociális feltételek javításáért, a technikai feltételek fejlesztéséért? — Az alaptevékenységi beruházások kö­zül ez év végéig hét új rendőrkapitányság — a tapolcai,­­ a barcsi, a szegedi, a mis­kolci, a hódmezővásárhelyi és a Budapest XX. kerületi — építése fejeződik be. Ezen­kívül hat rendőrségi beruházás kivitelezési munkái folynak még. Ingatlanfelújítási tevékenységünknél ne­hézséget jelent, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi keretből az indokolt felújítási igé­nyeket nem tudjuk maradéktalanul kielégí­teni, ennek ellenére a rendőrségi és a köz­ponti szerveknél számos épület teljes, illet­ve részleges felújítására kerül sor. A lakásellátás terén az idei évben elő­zetes elképzeléseinket sajnos nem tudjuk teljes mértékben megvalósítani. A Fővárosi Tanács a középtávú tervünkben 1987-re kö­zös beruházásként előirányzott 386 szolgá­lati lakással szemben csak 282, a munkálta­tói támogatással megoldani kívánt 520 OTP társasházi lakással szemben pedig mindössze 100 biztosítására vállalt kötelezettséget Vi­déken 133 szolgálati lakást tudunk átadni. Jelentős a feszültség az önerős lakásépítések munkáltatói támogatására szolgáló lakásépí­tési alap vonatkozásában is. A fővárosban a nehéz helyzet enyhítésére saját bevételi forrás átcsoportosításával már intézkedést tettünk, a további keretemelés azonban be­vételeink teljesülésének a függvénye. Mai gondjaink ellenére középtávú lakás­­programunkat teljes körben meg kívánjuk valósítani. Budapesten jelenleg több mint kétezer elsőkategóriás lakásigénylőt tartunk nyilván, s ez a szám a létszámfejlesztések, valamint a nemzedékváltás révén előrelát­hatóan tovább növekszik majd. Még az idén megkezdjük a rendőrség egyenruhás állománya részére az új szolgá­lati egyenruházat kiadását. Az új egyenru­házati cikkek megfelelően igazodnak a vál­tozó szolgálati körülményekhez, jó komfort­­érzetet nyújtanak, hatékonyan védenek az időjárási ártalmak ellen, ugyanakkor köny­­nyűek, jól kezelhetők és esztétikailag is megfelelnek a közízlésnek. Az új szolgálati egyenruházat költségeinek 50 százaléka az érintettek ruhautánpótlási illetményét, 50 százaléka pedig — az állomány tehermen­tesítése céljából — a központi keretet ter­heli. A közúti közlekedés biztonságának foko­zása érdekében felállított motorkerékpáros alegységek járműellátásának megoldására széles körű piackutatás eredményeként a Yamaha XJ 650-es típust találtuk szolgálati és gazdaságossági szempontból a legmegfe­lelőbbnek. A balatoni mentőszolgálat fel­adatainak segítésére pedig egy Hamilton-Jet 280-as mentőhajót vásárolunk. Ruházati és­­ járműfejlesztéseink mellett jelentős erőfeszí­téseket teszünk a fegyverzeti, a vegyvédel­mi, a fotótechnikai, a bűnügyi technikai, a közlekedésrendészeti, a határőrizeti és az irodagép- és ügyviteltechnikai fejlesztések területén is. * 1 — A belügyi állomány életszínvona­lának megőrzése érdekében megvaló­suló illetményfejlesztés végrehajtásával kapcsolatban mi a minisztérium veze­tésének a döntése? — A rendkívüli bérfejlesztés jelentőségét növeli, hogy az a jelenlegi igen nehéz nép­­gazdasági helyzetben valósul meg, és kife­jezi pártunk és népünk messzemenő gondos­kodását. A rendkívüli bérfejlesztés összeg­szerűen is nagyon jelentős. A hivatásos és a kinevezett polgári állomány esetében átla­gosan 15 százalékos, a szerződéses polgári állomány esetében átlagosan 10 százalékos. A bérfejlesztés felosztásánál, illetve személy szerinti odaítélésénél alapvető követelmény a végzett munka minősége és mennyisége szerinti differenciálás. A különbségtétel el­vét érvényesíteni kívánjuk beosztások és munkakörök, illetve szervek és személyek között is. A beosztások, illetve munkakörök szerinti különbségtételt pótlékok rendszeresítésével, kiterjesztésével, valamint a készenléti díj és a többletszolgálat díjazásának a felemelésével oldjuk meg. Ennek keretében a közbiztonsá­gi állomány fogdaőri munkakörével járó többletterhek elismerésére a fogdaőrök ré­szére havi 300 forint munkahelyi pótlékot vezettünk be. A BM Forradalmi Rendőri Ez­red különleges feladatok ellátására kikép­zett állománya számára eddig havi 500 fo­rintban megállapított veszélyességi pótlék a jövőben százalékos mértékben lesz megálla­pítva, s ezáltal jut többletjövedelemhez az állomány. Az ügyeletes tisztek számára a BRFK központi ügyeleti osztályán, a kerü­leti rendőrkapitányságokon, a megyei rend­­őr-főkapitányságokon és a kiemelt megye­­székhelyi rendőrkapitányságokon, valamint a BM Forradalmi Rendőri Ezrednél 500 fo­rint, a többi megyeszékhelyi rendőrkapitány­ságon tevékenykedő ügyeletes tiszteknek 400 forint munkahelyi pótlékot állapítottunk meg. A közterületi rendőri jelenlét növelése ér­dekében a budapesti közterületi szolgálatot teljesítő állomány részére közterületi szol­gálati juttatást rendszeresítettünk, amelynek negyedévi összege a közterületen végzett szolgálat arányában legfeljebb hatezer fo­rint lehet. A differenciálás során a bűnügyileg fer­­tőzöttebb területeken szolgálatot teljesítő ál­lomány többletszolgálatát anyagilag is elis­merjük. A differenciálás leglényegesebb és legfele­­lősségteljesebb mozzanata a személy szerinti elosztás. A felhasználható keret nagysága lehetővé teszi, hogy a vezetők a korábbinál erőteljesebben vegyék figyelembe a végzett munka mennyiségét és minőségét, a dolgozók felelősség- és áldozatvállalását, s a béreme­lés eltérő összegével is ismerjék el a kü­lönbségeket. Kiemelt béremelésben kell részesíteni a (fő)vizsgálói, a (fő)nyomozói, a (fő)operatív tiszti, tiszthelyettesi beosztásban dolgozókat, az igazgatásrendészeti feladatokat ellátókat, a közterületen szolgálatot teljesítőket. Az egy főre jutó fejlesztési lehetőségekből a tiszteknél havi 800 forintot, a tiszthelyette­seknél havi 600 forintott kell kötelezően a beosztási illetmény emelésére fordítani, a fennmaradó részt a besorolásra jogosult ve­zetők — a bérgazdálkodási szabályok meg­tartásával — megkötés nélkül felhasználhat­ják. A polgári alkalmazottak is jelentős mérté­kű bérfejlesztésben részesülnek, amelyből csak a kinevezett polgári alkalmazottak törzsilletményének felemelése történt meg központilag, havi 450—500 forint mértékben. A további felosztható összegből a szervek béralapjuk arányában részesülnek. Személy szerinti kötelező emelést a nagyobb különb­ségtételi lehetőség biztosítása érdekében nem határoztunk meg. A vezetők a rendelkezésre álló összeget — a hatályos bérgazdálkodási utasítás megtartásával — külön megkötés nélkül felhasználhatják. A minisztérium vezetése tisztában van az­zal, hogy a jelenlegi bérfeszültségeket még egy ilyen, nagyobb arányú bérfejlesztéssel sem lehet teljes egészében megszüntetni. Ezért tovább keressük a feszültségek felol­dásának lehetőségeit. A rendkívüli bérfejlesztés végrehajtásával összefüggésben több új jogszabály kidolgo­zása, illetve hatályos jogszabály módosítása vált szükségessé. Az illetménymegállapítás és -folyósítás szabályairól szóló új belügy­miniszteri utasítás hosszabb távra korszerű­­keretet biztosít bérgazdálkodásunknak. Ennek érdekében a pótlékok átcsoportosítá­sával egyszerűsítettük a pótlékrendszert, a pótlékok reálértékének megőrzése érdekében összeghatárokat vezettünk be a meghatáro­zott összeg helyett, a differenciálás lehetősé­gének megteremtése érdekében új bértéte­leket (bérvillákat) állapítottunk meg, ame­lyek egyben alkalmasak az elkövetkezendő bérfejlesztések befogadására is. A Belügyminisztérium vezetésének meg­győződése, hogy ez a jelentős egyszeri bér­­fejlesztés akkor éri el célját, ha a vezetők, a parancsnokok következetesen élnek a dif­ferenciálás eszközeivel, s ehhez igénylik a párt-, a KISZ- és a szakszervezeti szervek támogatását is.­­ A különböző szolgálati egységek­kel szemben régi követelmény a ta­karékos gazdálkodás. Valóban vannak még ezen a téren kihasználatlan lehe­tőségek? — A jelenlegi gazdasági helyzetben, ami­kor a szükséges erőforrások csak nagyon korlátozottan állnak rendelkezésre, az ész­szerű takarékosság szerepe felértékelődött. A belügyi szerveknél elért megtakarítások elsősorban az energia és az energiahordozók felhasználásánál, az ingatlanok és a techni­kai berendezések önerős javításánál, karban­tartásánál, illetve felújításakor keletkeznek. Jelentős eredményt értünk el továbbá a fe­leslegessé vált készletek és a selej­tanyagok hasznosítása, a számunkra előnyös beszer­zési formák kiaknázása terén is. Az évi át­lagosan 100 millió forintnyi megtakarítás je­lentőségét emeli, hogy eredményeinket évek óta nehezedő gazdasági körülmények között sikerült elérni. A belügyi szervek gazdálkodásával, a te­vékenység ésszerűsítésével, a kihasználatlan lehetőségek felkutatásával több fórumon is folyamatosan foglalkoztunk. A vizsgálatok feltárták a hibákat, a hiányosságokat, a to­vábbi lehetőségeket is. Gyakran tapasztaljuk például, hogy egyes szervek olyan kiadáso­kat, illetve beszerzéseket valósítanak meg, amelyek nem feltétlenül szükségesek a fel­adatok ellátásához. Esetenként problémák merülnek fel a takarékossági tervek össze­állítása, illetve megvalósításuk során is. A formalitás, a valósághűség hiánya nem egy esetben eleve megkérdőjelezi az eredmé­nyes végrehajtást.­­ Több gazdálkodó szerv nem él a villamos­­energia-felhasználásra megkötött szerződé­sek kedvező, teljesítménydíjas módosításának lehetőségével, s energiaveszteség-feltáró te­vékenységünk is elmarad a kívánalmaktól. A Belügyminisztérium takarékos gazdálko­dásának megvalósítását nagymértékben se­gítik a belügyi szocialista brigádok és az irodai területeken működő munkakollektí­vák. Az elmúlt esztendőben például 40 mil­lió forint megtakarítás fűződött az ő tevé­kenységükhöz. A brigádok felajánlásaikkal évek óta olyan feladatok megvalósítását te­szik lehetővé, amelyekre a költségvetés nem, vagy nem teljes mértékben tud fedezetet biztosítani. Céljaink megvalósulásában hasonlóan nagy jelentőségű az újítómozgalom. A hasznosít­ható szellemi eredményeknek, az újító, al­kotó kezdeményezéseknek támogatást, utat biztosító mozgalom közismerten a műszaki fejlesztés egyik legolcsóbb és leggyorsabban mobilizálható erőforrása napjainkban. Az elmúlt évek során az újítói munka a Belügyminisztériumban is mozgalommá fej­lődött. Az újítók által kidolgozott és a gya­korlatban megvalósított új, korszerű megol­dások, szervezési változtatások az 1980 és 1986 közötti időszakban 66 millió forint hasznot jelentettek a tárca számára. Mind­ezekért­ az újítóknak 4,6 millió forintot, a közreműködőiknek 0,6 millió forintot fizet­tünk ki. Végezetül indokolt aláhúzni, hogy a taka­rékossági célkitűzések megvalósítása, újabb lehetőségek felkutatása, a munkaverseny- és az újítómozgalomban rejlő, még feltáratlan tartalékok kiaknázása a Belügyminisztérium egész személyi állományának — nemcsak az anyagi, pénzügyi területen dolgozóknak — állandó és folyamatos feladata. — Köszönjük a tájékoztatást! A BELÜGYI GAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEIRŐL­ ­ KISS SÁNDOR őr vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettessel ERIUM _ _ IPIN­

Next