Magyar Sajtó, 1940 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1940-01-15 / 1. szám
zonyos «hős»-kora, amikor már rég elhunyt politikusok szólaltak meg. (Körber interview) Floridában nyaraló írók adtak nyilatkozatokat Budapesten, (Sherwood Andersonügy) a Sevillai borbély egyszerre Mozart művévé változhatott át. Spengler mint futóbajnok szerepelhetett és mikor az egyik törvényre történt hivatkozás és kiderült, hogy olyan törvény nincs, a publicista nyugodtan vonogathatta a vállát, hogy «elég hiba, ha nincs!» A magyarság ma sorsdöntő korszakát éli, egyebet sem tesz, több mint ezer esztendő óta, de ma az európai keresztény kultúra talán legfontosabb őrhelyén szolgálata végzetszerűvé vált. Ebben a helyzetben az írott betű emberek és eszmék életét, vagy halálát jelentheti. Az újságíró-rend tehát nem elégedhetik meg az utánpótlás gyakorlati kiképzésével, de el kell, hogy lássa azokkal az ismeretekkel is, amelyek a magyar toll katonáit magasztos hivatásuk teljesítésére kellő módon felvértezik. Az újságíró-jelölt számára mint képzettséget a miniszteri rendelet az érettségi-vizsgálat sikeres letételét írja elő. Az utánpótlás tehát ezen az alapon kell, hogy megkapja újságírói továbbképzését, vagyis mindazokat az ismereteket, amelyekre munkájának teljesítése közben feltétlenül szüksége van. Ilyenek az általános jogi alapismeretek (köz-, magán-, közigazgatási és büntetőjogi alapismeretek), gazdasági tájékozottság, a filozófia szempontjainak nagyvonalú tudomásulvétele, a világháború utáni magyar- és világtörténelemben való tájékozódás (a középiskolai tanterv mindkettőt a világháborúval befejezi), általános politikai ismeretek (államrendszerek és világpolitikai irányok sablonos ismertetése), geopolitika, a szociálpolitika főbb feladatainak és az általános statisztikai problémáknak ismerete, a magyarság számára mindennél fontosabb kisebbségi kérdés alapos tanulmányozása, agyar Sajtó művészetekben és a világirodalomban a művelt ember számára feltétlenül szükséges tájékozottság, a sajtóra vonatkozó jogszabályok ismerete és az újságírás technikájának alapos elsajátítása. Nem szaktudósok képzése a cél, de olyan általános tájékozottsággal rendelkező újságíró-nemzedékek felnevelése, akiket majd hivatásuk teljesítésére, széles látókörük, biztos tudásuk, szilárd életszemléletük és lelkiismeretes munkájuk jogosít. Ez a szemináriumszerű munka azonban nem terhelheti túl a jelölteket és gyakorlati munkájukat nem nehezítheti. Inkább megkönnyíti majd, mert készen és feldolgozva bocsátja rendelkezésükre azt az ismeretanyagot, amelynek máskülönbeni megszervezése nagy gondot és fáradtságot okozna nekik. Ennek a nem túlméretezett elfoglaltságnak hasznos eredményét bizonyára belátják a szerkesztők is és lebonyolítását nem nehezítik meg. Ma már minden ipartestület felismerte a szakképzett munkás szükségét. A magyar szellemi élet irányítására hivatott felelős tényezők sem akadályozhatják meg, hogy a magyar kultúrküzdelem fiatal harcosait az újságíró-rend megfelelő szellemi tankokkal és Siegl kedvonalakkal szerelje fel. Bizonyára sok vita zajlik majd le az újságíró-vizsga körül. Ennek a vizsgának legfontosabb, sőt perdöntő része az a cikk, tudósítás, vagy kritika kell, hogy legyen, amelyet az újságíró-jelölt a Kamarának szerkesztőségi kézikönyvtárral (lexinokokkal, térképekkel stb.), felszerelt vizsgahelyiségében ír. Hasznos szolgálatot tehetne, ha az újságíró-jelöltet, a gyakorlatos évek megkezdése előtt a Kamara képes-Az Országos Magyar Sajtókamara helyisége: Budapest,VI. Andrássy út 43. II.ségvizsgálat alá vetetné (emlékezőtehetség, megbízhatóság, lélekjelenlét, gyors felfogás, tájékozódó készség, koncentráló erő stb.). Ez a vizsgálat azonban csakis tanácsadói célt szolgálhat és bár eltanácsolhat, de nem tilthat el a pályától senkit. Az utánpótlás korszerű kiképzését nem hiúsíthatja meg az a rövidlátás, hogy úgy is a szerkesztőségi íróasztal mellett derül ki, ki igazán hivatott újságíró? Elvégre az orvos sebészi képessége is csak a műtőben derül ki. Mégis veszedelmes kísérlet volna, ha minden előképzettség nélkül venné a kezébe a kést. Pedig az újságíró tolla van olyan végzetes eszköz, mint az emberéleteket mentő vagy kioltó orvosi kés. A SAJTÓKAMARA ÁTIRATOT INTÉZETT A KÜLFÖLDI SAJTÓSZERVEZETEKHEZ A Sajtókamara az új, nemzetközi viszonylatban is érvényes újságírói igazolványokkal kapcsolatban átiratot intézett az összes külföldi sajtószervezetekhez. Ebben az átiratban tudatta, hogy megalakult az Országos Magyar Sajtókamara, mint a magyar sajtónak egyetlen hivatalos és elismert érdekképviseleti szerve. Az átiratban röviden ismertette a Sajtókamara szervezetét és három évre megriasztott első vezetősége névsorát. Tudatta azt is a külföldi sajtószervezetekkel, hogy hatáskörébe vonta a magyar újságírók jóléti intézményeit: a Magyar Hírlapírók Nyugdíjintézetét és az Újságírók Szanatórium Egyesületét. Az átirat szoros együttműködésre hívta fel a külföldi sajtószerveket és tudatta azt is, hogy az Országos Magyar Sajtókamara megalakulásától fogva magyar újságírónak bel- és külföldön csak az tekinthető, aki az Országos Magyar Sajtókamarának tagja. Éppen ezért, ha valaki valamelyik külföldi szervezet hatáskörében vagy területén magyar újságíróként lép fel, feltétlenül felhívandó, hogy a Kamaraáltal kiállított igazolvánnyal igazolja magát. Ugyanekkor felhívást intézett a Sajtókamara a Federation Internationale de Journaliste-hoz, hogy a jövőben nemzetközi igazolványokat csak a Sajtókamara előterjesztésére és igazolására adjon ki. A Sajtókamara ezenkívül a külföldi sajtószervezetekhez megindította hivatalos lapját, a Magyar Sajtót és kérte a külföldi sajtószervezeteket, hogy cserepéldányként küldjék meg kiadványaikat, amint a Sajtókamara is megküldi évkönyveit és sajtókönyvtárának példányait. Egyben az Országos Magyar Sajtókamara minden külföldi sajtószervezethez elküldötte az új, nemzetközi viszonylatban is érvényes újságírói igazolványokat.a 2