Magyar Sajtó, 1941 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1941-02-15 / 2. szám
Febr. 1. Febr. 2. Febr. 3. MAGYAR SAJTÓNAPTÁR (FEBRUÁR 1 — FEBRUÁR 12) 1760. Született Görög Demeter, lapszerkesztő és író. Előbb grófi és hercegi családoknál működött, mint nevelő, majd Ferenc király rábízta előbb József kir. herceg, majd Ferenc kir. herceg nevelését. Elnyerte a tanácsosi címet, a kamarási rangot és a Szent István-rend középkeresztjét. 1789 június elején indította meg Kerekes Sámuellel együtt a Hadi és más nevezetes Történetek c. hetilapot, mely a magyar időszaki sajtó legelső képviselői közé tartozott. A török háború befejeztével (1792) a lap kibővült és nevét Hírmondóra változtatta; e név alatt állott fenn 1803 márciusáig. A lap hazafias missziót teljesített, a magyar nyelv szeretetére, megbecsülésére és tanulására buzdított. A lap pályázati hirdetésének köszönhető a híres debreceni gramatika megszületése. A lapból a magyar nyelv gimnáziumi tanárai tiszteletpéldányt kaptak. Kitűnt, mint térképkészítő is. Vármegyéinkről Magyar Atlaszt adott ki és tőle származik Európának közönséges táblája (térképe). 1866. A Képes Újság c. vegyes tartalmú képes lap szerkesztését isméri Kiss Istvántól Hajnik Károly vette át. 1786. Született Dulházy Mihály szerkesztő és fordító, kinek irodalomtörténeti jelentősége abban állott, hogy mint Dessewffy József gróf titkára, az ő megbízatásából szerkesztette az 1825-ben alapított Felső Magyarországi Minerva, c. tudományos és szépirodalmi folyóiratot. 1809. Született Székács József ág. ev. szuperintendens, kir. tanácsos, képviselő és a Lipót-rend tulajdonosa. 1836-ban választották meg a pesti ev. magyar egyház első papjává, és mint ilyen, 1842-től szerkesztette a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapot, majd 1854-től a Protestáns lelkészi tárt. 1867. A Pákh Albert által szerkesztett Politikai Újdonságok c. lap szerkesztését, mely a Vasárnapi Újság társlapja volt, a szerkesztő halála folytán Nagy Miklós vette át. Pákh a lapot 12 éven át szerkesztette. 1881. Meghalt Tóth Kálmán hírneves költőnk, ki mint lapszerkesztő is kitűnt. A közszellem ébredése indította arra, hogy megalapítsa a Bolond Miska c. élclapot (1860), mely 7000 előfizetővel roppant népszerűségre emelkedett s a maga idején valóságos hatalom volt. Jeligéje a Zrínyiből vett mondás volt: «Ne bántsd a magyart», s az osztrák politika és bürokrácia baklövéseit tette nevetségesekké. Főalakja Kipfelhauser volt s Kipfelhauser versei, melyeket 1861-ben külön füzetben is kiadott, 10.000 példányban keltek el. Ez első politikai élclapunk a kiegyezésig virágzott, azután hallgatni kezdett; a témája kifogyott, a magyart pedig nem akarta bántani. Még egy nagy lapalapítás fűződik nevéhez, ő alapította ugyanis 1863-ban a Fővárosi Lapokban az első szépirodalmi napilapot, melyet sokáig maga szerkesztett, később Vadnay Károlynak adta át, de tulajdonosa ő maradt haláláig. E vállalatai anyagilag is szépen jövedelmezFebr. 4. tek, úgyhogy kb. 20.000 frt. évi szabad jövedelem felett rendelkezett; adakozó természete és jószívűsége azonban megakadályozták abban, hogy vagyont gyűjtsön. 1925. Meghalt Petrogalli Oszkár dr. ügyvéd, a Prágai Magyar Hírlap főszerkesztője. 1848. Született Baranyai István, az OMGE titkára, a Gazdasági Lapok társszerkesztője, majd a Gyümölcsészeti és konyhakertészeti füzetek szerkesztője. 1875. A Závodszky (Széchy) Károly szerkesztésében megjelent Otthon című szépirodalmi és ismeretterjesztő havi közlöny a mai nappal megszűnt. 1788. Született Kisfaludy Károly költő, a magyar vígjáték atyja. Az ő nevéhez fűződik az Auróra c. zsebkönyv szerkesztése, melynek első kötete 1822-ben indult meg és amelyet haláláig szerkesztett. Ez volt irodalmunk történetében a legnevezetesebb folyóirat; a kor nevezetes írói e körül csoportosultak s bár az idősebbek később elmaradoztak, annál lelkesebben sorakoztak köréje az újabb írók: Vörösmarty, Bajza, Czuczor, Toldy és az egész ú. n. Aurórakor. Később a lapot teljesen magához váltotta, hogy függetlenebből szerkeszthesse. 1829. év végén Széchenyi István egy politikai és tudományos lap szerkesztőjéül szemelte ki, mely Jelenkor és Társalkodó c. alatt indult meg később, s Kisfaludy nagy becsvággyal készítette elő az új lapot, melyet az új írói nemzedék közreműködésével a magyar ellenzék és a politikai, társadalmi és irodalmi reform orgánumává szándékozott emelni, már az engedélyt is megnyerte rá, de megjelentetésében halála megakadályozta. A lap aztán Helmeczy Mihály szerkesztésében indult meg, 1832 január 1-én. 1868. Eötvös József báró, miniszter megindítja a «Néptanítók Lapját-t. 1877. Az «Ellenőrt c. politikai napilap szerkesztését Csernátony Lajostól 9 év után Palásthy Sándor vette át. 1849. Született Zilahi Simon újságíró, ki pályafutását a Pester Journal kiadóhivatalánál kezdte meg és 1872-ben már Neues Pester Journal kiadóhivatalát már önállóan vezette. 1878-ban vette át a Pesti Hírlap kiadóhivatalának vezetését, majd Csukássi Józseffel együtt megvált a P. H.-tól és részt vett a Budapesti Hírlap alapításában. Csukássi halála után, mikor Rákosi Jenő tulajdonába ment át a B. H., Zilahinak nagy munkakör jutott. Az ő kezdeményezésére alakult a B. H. saját nyomdai vállalata. Az ő eszméje volt a Divat Újság, Patyolat és Gyermekdivat női divatlapok, a Kakas Márton élclap megalapítása és végül az ő alkotása volt az Esti Újság. 1851. Meghalt Petrichevich Horvát Lázár író, újságíró és lapszerkesztő, kinek szépirodalmi, művészeti dolgozatai, valamint bírálatai először a Jelenkor melléklapjában, Társalkodóban jelentek meg. 1843-ban megindította a Honderű c. a szó-Febr. 8. ianok számára szánt szépirodalmi és divatközlönyt, majd a Morgenstern c. rövidéletű német lapot adta ki. 1848. Született Mende Bódog közgazdasági író és lapszerkesztő, ki már fiatalon a hírlapírói pályára lépett. Pályafutását 1869- ben az Ellenőr szerkesztőségénél kezdte, 1871- ben a Magyar Újság munkatársa, 1872- ben Erdei írói néven a Szombati Lapok szerkesztője lett. Ez utóbbi hetilap később a Nép Zászlójával egyesült és 1880-ig szerkesztette, 1878-ban a Független Hírlap c. politikai napilapot indította meg, mely 1881-ig állott fenn. Ezen lapok a közjogi ellenzék szellemében voltak szerkesztve. Működött mint képviselő is. Azután végleg áttért a közgazdasági irodalomra. 1835-ben megindította a Magyar Nemzetgazda c. közgazdasági és pénzügyi hetilapot. 1899. Mikszáth Kálmán lemondott a Budapesti Újságírók Egyesületének elnökségéről. 1842. Alig 34 éves korában meghalt gr. Dessewffy Aurél, a magyar főrendiház konzervatív («fontolva haladók») pártjának legkitűnőbb szónoka, írója és újságírója. Kísérleteit már ifjú éveiben a Felsőmagyarországi Minervában kezdte meg és 17 éves korában már kis lapot szerkesztett rokonai és barátai mulattatására. Pályafutását a kancelláriánál kezdte és 1840- ben már helytartósági tanácsos volt. Angliában járt, mikor megindult a fontolva haladó pártot merész iránya és modora által megdöbbentő Pesti Hírlap; a hazatért grófnak első gondolata közé tartozott a nevezett lappal megküzdeni s a megvetett Világ c. hírlapot pártja közlönyévé alakítani. Az általa vezérelt lapban cikkei X. Y. Z. cím alatt jelentek meg. 1847. Született Beksics Gusztáv újságíró és író, ki jogtanulmányai végeztével a Pesti Napló szerkesztőségébe lépett és dr. Kemény Zsigmond mellett mint titkár is működött. Azután segédfogalmazó lett a kir. táblánál és szépírással foglalkozva. Később az Ellenőr szerkesztőségébe lépett mint vezércikkíró, s e minőségben a Nemzeti Hírlapnak is dolgozott; dolgozott még a Nemzetnek és a Pesti Hírlapnak is. 1874. Meghalt Török János szerkesztő, mező-, nemzetgazdasági és történetíró, ki tanulmányai végeztével mint jószágigazgató és gazd. iskolai tanár működött. Kacskovics Lajossal együtt 1841-ben indította meg a Magyar Gazda és Műipar c. lapot, melynek a Magyar Gazda részét ő szerkesztette és e lapban harcolt Kossuth «Hetilap »-jában az ipar és védegylet érdekében kifejtett eszmék ellen, ami köztük soha meg nem szűnő feszültséget eredményezett. Később az OMGE főtitkára lett. Végig küzdötte a szabadságharcot, majd a Korizmics által szerkesztett Gazdasági Lapokban és a Magyar Hírlapban fejtett ki tevékenységet. 1853—55-ig a Pesti Naplót szerkesztette, majd mikor ettől a sajtórendőrség eltiltotta, előbb Bécsben, majd Pesten szerkesztette a Magyar Sajtót. Azután egy évtizedig a Pesti Hírnököt ve-Febr. 5. Febr. 6. Febr. 7. Febr. 9. agyárfutó 5