Magyar Sajtó, 1941 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1941-02-15 / 2. szám

Febr. 1. Febr. 2. Febr. 3. MAGYAR SAJTÓNAPTÁR (FEBRUÁR 1 — FEBRUÁR 12) 1760. Született Görög Deme­ter, lapszerkesztő és író. Előbb grófi és hercegi családoknál mű­ködött, mint nevelő, majd Fe­renc király rábízta előbb József kir. her­ceg, majd Ferenc kir. herceg nevelését. Elnyerte a tanácsosi címet, a kamarási rangot és a Szent István-rend középke­resztjét. 1789 június elején indította meg Kerekes Sámuellel együtt a Hadi és más nevezetes Történetek c. hetilapot, mely a magyar időszaki sajtó legelső képviselői közé tartozott. A török háború befejezté­vel (1792) a lap kibővült és nevét Hír­mondó­ra változtatta; e név alatt állott fenn 1803 márciusáig. A lap hazafias missziót teljesített, a magyar nyelv sze­­retetére, megbecsülésére és tanulására buz­dított. A lap pályázati hirdetésének kö­szönhető a híres debreceni gramatika meg­születése. A lapból a magyar nyelv gim­náziumi tanárai tiszteletpéldányt kaptak. Kitűnt, mint térképkészítő is. Vármegyéink­ről Magyar Atlaszt adott ki és tőle szár­mazik Európának közönséges táblája (tér­képe). 1866. A Képes Újság c. vegyes tartalmú képes lap szerkesztését isméri Kiss István­tól Hajnik Károly vette át. 1786. Született Dulházy Mi­hály szerkesztő és fordító, kinek irodalomtörténeti jelentősége ab­ban állott, hogy mint Dessewffy József gróf titkára, az ő megbízatásából szerkesztette az 1825-ben alapított Felső Magyarországi Minerva, c. tudományos és szépirodalmi folyóiratot. 1809. Született Székács József ág. ev. szuperintendens, kir. tanácsos, képviselő és a Lipót-rend tulajdonosa. 1836-ban vá­lasztották meg a pesti ev. magyar egyház első papjává, és mint ilyen, 1842-től szer­kesztette a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap­ot, majd 1854-től a Protestáns lel­­készi tárt. 1867. A Pákh Albert által szerkesztett Politikai Újdonságok c. lap szerkesztését, mely a Vasárnapi Újság társlapja volt, a szerkesztő halála folytán Nagy Miklós vette át. Pákh a lapot 12 éven át szerkesztette. 1881. Meghalt Tóth Kálmán hírneves költőnk, ki mint lap­­szerkesztő is kitűnt. A közszel­lem ébredése indította arra, hogy megalapítsa a Bolond Miska c. élclapot (1860), mely 7000 előfizetővel roppant nép­szerűségre emelkedett s a maga idején valóságos hatalom volt. Jeligéje a Zrínyiből vett mondás volt: «Ne bántsd a magyart», s az osztrák politika és bürokrácia baklö­véseit tette nevetségesekké. Főalakja Kip­­felhauser volt s Kipfelhauser versei, me­lyeket 1861-ben külön füzetben is kiadott, 10.000 példányban keltek el. Ez első po­litikai élclapunk a kiegyezésig virágzott, azután hallgatni kezdett; a témája kifo­gyott, a magyart pedig nem akarta bán­tani. Még egy nagy lapalapítás fűződik nevéhez, ő alapította ugyanis 1863-ban a Fővárosi Lapok­ban az első szépiro­dalmi napilapot, melyet sokáig maga szer­kesztett, később Vadnay Károlynak adta át, de tulajdonosa ő maradt haláláig. E vállalatai anyagilag is szépen jövedelmez­Febr. 4. tek, úgyhogy kb. 20.000 frt. évi szabad jövedelem felett rendelkezett; adakozó ter­mészete és jószívűsége azonban megakadá­lyozták abban, hogy vagyont gyűjtsön. 1925. Meghalt Petrogalli Osz­kár dr. ügyvéd, a Prágai Ma­gyar Hírlap főszerkesztője. 1848. Született Baranyai Ist­ván, az OMGE titkára, a Gazda­sági Lapok társszerkesztője, majd a Gyümölcsészeti és konyhaker­tészeti füzetek szerkesztője. 1875. A Závodszky (Széchy) Károly szer­kesztésében megjelent Otthon című szép­irodalmi és ismeretterjesztő havi közlöny a mai nappal megszűnt. 1788. Született Kisfaludy Ká­roly költő, a magyar vígjáték atyja. Az ő nevéhez fűződik az Auróra c. zsebkönyv szerkesztése, melynek első kötete 1822-ben indult meg és amelyet haláláig szerkesztett. Ez volt irodal­munk történetében a legnevezetesebb folyó­irat; a kor nevezetes írói e körül cso­portosultak s bár az idősebbek később el­maradoztak, annál lelkesebben sorakoztak köréje az újabb írók: Vörösmarty, Bajza, Czuczor, Toldy és az egész ú. n. Auróra­kor. Később a lapot teljesen magához váltotta, hogy függetlenebből szerkeszt­hesse. 1829. év végén Széchenyi István egy politikai és tudományos lap szerkesz­tőjéül szemelte ki, mely Jelenkor és Tár­salkodó c. alatt indult meg később, s Kis­faludy nagy becsvággyal készítette elő az új lapot, melyet az új írói nemzedék közreműködésével a magyar ellenzék és a politikai, társadalmi és irodalmi reform orgánumává szándékozott emelni, már az engedélyt is megnyerte rá, de megjelen­tetésében halála megakadályozta. A lap aztán Helmeczy Mihály szerkesztésében in­dult meg, 1832 január 1-én. 1868. Eötvös József báró, miniszter meg­indítja a «Néptanítók Lapját-t. 1877. Az «Ellenőrt c. politikai napi­lap szerkesztését Csernátony Lajostól 9 év után Palásthy Sándor vette át. 1849. Született Zilahi Simon újságíró, ki pályafutását a Pes­ter Journal kiadóhivatalánál kezdte meg és 1872-ben már Neues Pester Journal kiadóhivatalát már önállóan vezette. 1878-ban vette át a Pesti Hírlap kiadóhivatalának vezetését, majd Csukássi Józseffel együtt megvált a P. H.-tól és részt vett a Budapesti Hírlap alapításában. Csukássi halála után, mikor Rákosi Jenő tulajdonába ment át a B. H., Zilah­inak nagy munkakör jutott. Az ő kezdeményezésére alakult a B. H. saját nyomdai vállalata. Az ő eszméje volt a Divat Újság, Patyolat és Gyermekdivat női divatlapok, a Kakas Márton élclap meg­alapítása és végül az ő alkotása volt az Esti Újság. 1851. Meghalt Petrichevich Horvát Lá­zár író, újságíró és lapszerkesztő, kinek szépirodalmi, művészeti dolgozatai, vala­mint bírálatai először a Jelenkor mellék­lapjában, Társalkodóban jelentek meg. 1843-ban megindította a Honderű c. a szó-Febr. 8. ianok számára szánt szépirodalmi és di­vatközlönyt, majd a Morgenstern c. rövid­életű német lapot adta ki. 1848. Született Mende Bódog közgazdasági író és lapszerkesztő, ki már fiatalon a hírlapírói pá­lyára lépett. Pályafutását 1869- ben az Ellenőr szerkesztőségénél kezdte, 1871- ben a Magyar Újság munkatársa, 1872- ben Erdei írói néven a Szombati Lapok szerkesztője lett. Ez utóbbi hetilap később a Nép Zászlójával egyesült és 1880-ig szerkesztette, 1878-ban a Függet­len Hírlap c. politikai napilapot indította meg, mely 1881-ig állott fenn. Ezen lapok a közjogi ellenzék szellemében voltak szer­kesztve. Működött mint képviselő is. Az­után végleg áttért a közgazdasági iroda­lomra. 1835-ben megindította a Magyar Nemzetgazda c. közgazdasági és pénzügyi hetilapot. 1899. Mikszáth Kálmán lemondott a Budapesti Újságírók Egyesületének elnök­ségéről. 1842. Alig 34 éves korában meghalt gr. Dessewffy Aurél, a magyar főrendiház konzervatív («fontolva haladók») pártjának legkitűnőbb szónoka, írója és újságírója. Kísérleteit már ifjú éveiben a Felsőmagyar­országi Minervában kezdte meg és 17 éves korában már kis lapot szerkesztett rokonai és barátai mulattatására. Pálya­futását a kancelláriánál kezdte és 1840- ben már helytartósági tanácsos volt. Angliá­ban járt, mikor megindult a fon­tolva ha­ladó pártot merész iránya és modora által megdöbbentő Pesti Hírlap; a hazatért gróf­nak első gondolata közé tartozott a neve­zett lappal megküzdeni s a megvetett Világ c. hírlapot pártja közlönyévé alakí­tani. Az általa vezérelt lapban cikkei X. Y. Z. cím alatt jelentek meg. 1847. Született Beksics Gusztáv újság­író és író, ki jogtanulmányai végeztével a Pesti Napló szerkesztőségébe lépett és dr. Kemény Zsigmond mellett mint titkár is működött. Azután segédfogalmazó lett a kir. táblánál és szépírással foglalkozva. Később az Ellenőr szerkesztőségébe lépett mint vezércikkíró, s e minőségben a Nem­zeti Hírlapnak is dolgozott; dolgozott még a Nemzetnek és a Pesti Hírlapnak is. 1874. Meghalt Török János szerkesztő, mező-, nemzetgazdasági és történetíró, ki tanulmányai végeztével mint jószágigazgató és gazd. iskolai tanár működött. Kacsko­­vics Lajossal együtt 1841-ben indította meg a Magyar Gazda és Műipar c. lapot, melynek a Magyar Gazda részét ő szer­kesztette és e lapban harcolt Kossuth «Hetilap »-jában az ipar és védegylet ér­dekében kifejtett eszmék ellen, ami köz­tük soha meg nem szűnő feszültséget ered­ményezett. Később az OMGE főtitkára lett. Végig küzdötte a szabadságharcot, majd a Korizmics által szerkesztett Gazdasági Lapokban és a Magyar Hírlapban fejtett ki tevékenységet. 1853—55-ig a Pesti Naplót szerkesztette, majd mikor ettől a sajtó­­rendőrség eltiltotta, előbb Bécsben, majd Pesten szerkesztette a Magyar Sajtót. Azután egy évtizedig a Pesti Hírnököt ve-Febr. 5. Febr. 6. Febr. 7. Febr. 9. agyár­futó 5

Next