Magyar Sajtó, 1976 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-01 / 1. szám

A kádermunka—politikai munka A politikai munkában, a társadalmi célok megvalósításában mindig kiemelt helye van a marxista-leninista elveken alapuló káder­munkának. A felszabadulás utáni évtizedek országalakító nagy munkájának eredményei, tapasztalatai is bizonyítják, hogy az elvszerű kádermunka alapvetően meghatározza a politika megvalósulását. A tudományosan megalapozott, reális célok megjelölése, kimunkálása után a végre­hajtás kulcsa, az eszmeileg szilárd, politikailag megbízható, sokoldalúan képzett, a szocialista ember tulajdonságaival rendelkező vezető. A párt káderpolitikai elvei ilyen vezetőket igényelnek az élet minden területén, országosan és helyileg egyaránt. Ezt hangsúlyozza az MSZMP XI. kongresszusa is — megerősítve a KB érvényben levő, 1973. november 29-i, kádermunkáról szóló határozatát —, amely kimondja: „A párt vezető szerepének erősítése, politikájának helyes megvalósítása szükségessé teszi a kádermunka elveinek hatékonyabb, színvonalasabb és következetesebb érvé­nyesítését.” Tehát a fejlett szocialista társadalom építésének programja, az egész társadalom előtt álló nagy jelentőségű célok megkövetelik a párt káderpolitikai elvei­nek egységes értelmezését és végrehajtását, a vezető párt és állami szervek részéről pedig a végrehajtás fokozott ellenőrzését. * A tömegtájékoztatás politikai súlyából következik, szükséges hogy a káder- és személyzeti munka ezen a területen magas színvonalú, céltudatos és következetes legyen. A színvonal emelésében meghatározóak a XI. kongresszuson megfogalmazott elvek. Ezek az elvek egyrészt a centrális elemek erősítését hangoztatják. („Növelni kell az irányító szervek felelősségét a hatáskörükbe tartozó vezetők magatartásáért és tevékenységéért.”) Másrészt viszont a helyi szervek önállóságát és felelősségét szor­galmazzák. („Növelni kell a testület szerepét a személyi kérdések eldöntésében.”) A centrális elemek a káderpolitikai elvek egységes értelmezésében és végrehajtásában, a terület közös vonásainak, egységes normáinak kialakításában meghatározóak, a helyi önállóság pedig a reálisabb döntést és a tervszerűbb káderutánpótlást biztosítja. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnöke az 1019/1974. számú kormányhatározat alapján elkészítette a tömeg­tájékoztatás területén a káder- és személyzeti munkára vonatkozó ágazati utasítást. Az utasítás kissé késve jelent meg. Az elhúzódás alapvető oka, hogy a felszabadulás óta nem született központi szabályozás a tömegtájékoztatás területén a káder- és személyzeti munkára vonatkozóan. Nehezítette az egységes, az ágazat egészére vonat­kozó utasítás megvalósítását a sajtó sajátos helyzete is, az, hogy az egyes tájékoz­­ ó

Next