Magyar Sajtó, 1982 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1982-02-01 / 2. szám
nő az adatbankok száma és jelentősége, ami nem a gazdasági megtakarításban rejlik, így szól erről: „Hibás az a feltételezés, hogy az információs bankok ésszerűsítési tényezőt jelenthetnének a „pénzmegtakarítás" szempontjából. Feltétlen siker azonban az, hogy ezek messze meghaladják egy szervezett és jól vezetett hagyományos sajtóarchívum lehetőségeit. .....Segítenek a szerkesztőnek, hogy tartalmilag lényegesen megjavítsa a lapokat és hogy közelítse őket a felhasználók megváltozott információs magatartásához." A külföldön működő sajtóadatbankok Azért időztünk ilyen hosszan Thilo Pohlert előadásánál, mert az információs bankok létrehozásához vezető körülményeket és követelményeket számunkra is elfogadható módon világította meg. Az említett IFRA szimpózium egy másik előadásából megtudhatjuk, hogy a nyugati világban 1980 végén 35 sajtóadatbankot tartottak számon. Ezek közül a legtöbb Észak-Amerikában működik. A legrégebbi, a New York Times adatbankja 1969 óta, az NBC rádió és tévéállomásé 1975 óta, a Los Angeles Timesé 1976 óta, a kanadai Globe and Mailé 1977 óta. Az európai sajtóadatbankok közül a legrégibb 1969 óta működik az NSZK-ban, a Bundespresseamt (Szövetségi Sajtóhivatal) mellett. Ugyancsak az NSZK-ban a hamburgi Grüner + Jahr kiadóé, 1974 óta használható. A legtöbb Európában működő sajtóadatbank azonban csak 1979-80-81 -ben kezdte meg működését. A legújabbak közé tartozik a Documentation Française, az AFP francia és az olasz ANSA hírügynökségek elektronikus adatbankja. Az adatbankok információtartalma Az automatizált információs rendszerek adatszolgáltatási módozatai: 1. Utasítás-információk. A felhasználó számára bibliográfiai adatokat közöl, megtudhatja, mit hol talál meg. 2. Adatinformációk. Közvetlen felhasználásra szánt, előkészített anyagok. 3. Teljes szöveg információk. A keresett szöveg a terminálokon jelenik meg, újra előállítva. 4. Primér dokumentumok vagy azok másolatai. A számítógép közli, hogy a zárt dokumentumgyűjtemény hol található. Ez a megoldás egy kereső- és dokumentum- előkészítő rendszer kombinációja. A négy forma mindegyike külön szolgáltatásként is nyújtható, de több rendszer kombinálva alkalmazza őket. Gyakori a számítógép és a mikrofilmes tárolás összekapcsolása. Ennek oka egyrészt, hogy a számítógépes tárolás körülbelül hatszor annyiba kerül, mint a mikrofilmes, de nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a mikrofilm megőrzi a dokumentumok eredeti megjelenési formáját. 12 Hogyan kell hozzáfogni? Még egyszer visszatérnék az IFRA tanácskozáshoz. Az előadás-sorozat tanulságait összefoglaló előadók szavaiból kiderül: alapvető, hogy egy információ-visszakereső rendszerben legyen bőséges információ, amit különböző módokon, megfelelő szelektálás és előkészítés után juttatunk a rendszerbe. Előadása végén a következőket mondotta: „A legjobb tanács, amit egy potenciális fogyasztónak adhatok, az, hogy először is menjen haza és tanulmányozza saját helyzetét: neki melyik rendszer lenne a legelőnyösebb... Mielőtt valaki megérthetné bármely rendszer adottságait, legelőször fel kell mérnie saját szükségleteit." Az MTI tervei Fogadjuk meg mi is a tanácsot - gondolatban térjünk haza és nézzünk körül saját házunk táján. Azokról a tervekről szeretnék beszámolni, amelyeknek megvalósulása esetén az egész sajtó számára hasznos és használható információs adatbankot hozunk létre. A megvalósuláshoz vezető útnak még az elején járunk. Az indítást az MTI vezetése adta, amikor az MSZMP PB 1977 szeptemberében hozott tájékoztatáspolitikai határozata alapján az érintettek bevonásával kidolgozta az intézmény 1990-ig szóló távlati fejlesztési tervét, az egyetemes magyar tömegtájékoztatás messzemenő szolgálatára. A terv az MTI feladatainak szem előtt tartásával készült. Intézményünk feladata: a közvélemény gyors, pontos, hiteles tájékoztatása, a valós szocializmus propagandája, kapcsolódva ezzel a testvérországok ugyancsak ezen a terepen végzett tevékenységéhez; mindez feltételezi az informátorok gyors, széles körű és felelősségteljes informálását az MTI eszközeivel. Ezeknek a feladatoknak a megvalósításához szükséges a dokumentáció gyorsütemű fejlesztése, összhangban a hírszerkesztés elektronizálásával, tanulmányozva más országok tapasztalatait. A cél elérése érdekében először is felmértük dokumentációnk jelenlegi helyzetét és tanulmányi utak szervezését határoztuk el. Ezzel párhuzamosan beszereztük a külföldön működő számítógépes információs rendszereket ismertető anyagokat, műszaki leírásokat. Az MTI Igazgató Tanácsa 1979. decemberben megvitatta és elfogadta a dokumentáció adatbázisáról és személyi, tárgyi, technikai feltételeiről szóló jelentést. Az adatbázis Az intézmény jellegének megfelelően a dokumentáció elsősorban a hazai és nemzetközi politikai életre vonatkozó adatokat, anyagokat gyűjti, természetesen kiegészítve ezt gazdasági, kulturális és más témákkal. Forrásul elsődlegesen az MTI hírei, kiadványai szolgálnak a hazai és külföldi sajtó válogatott anyagaival bővítve.