Magyar Sajtó, 1985 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1985-05-01 / 5. szám
nSQOPi /-/PAbU. ■ .T AW*·J in-utf s ■ 1vnqy. Mtc raii.ttt, -iaQt/cat,. C’yon CS”e Jc-K^r— H«tf,yOrSirs;.’ v „•’t/.Ht/y. ***v re ,K~*'-r”tn^i&■■ t Ci~ai ■34jy” ■ ■” -in -* .»-”* !,. ry HffeSkst: *#/»/ *-*-r -*ur·ic «. *»*•' i* -»r/^/rrr/, "* i/. ~ .”///»»*■ l a*rnm4 0fh«x. /*//·•..»·/■ HrJnAlfr+'affcrx,**« Ji»r?V**—f/«/» kOrwfm W ✓*/«?*- 10. iHff A/feti/t a.; tznie, ft *•£. *t ’/tst dCtinAi v-j**rx*3 Abii- A FACERA vasútépítők március 10-ig 6 (4 kézzel és 2 géppel írott) száma jelent meg. A megjelent számokból egy-egy példányt (az 1945. február 3. szám kivételével, amely elkallódott valahol) a fogolytáborokat megjárt Feleki László, a kiváló újságíró (a Ludas Matyi nyugalmazott főmunkatársa), megőrzött és hazahozott Budapestre. A ritka kincseket néhány évvel ezelőtt adta át a Hadtörténelmi Intézetnek további megőrzésre. A lila tintaceruzával vékony kartonpapírra írt újság akkor sokaknak nyújtott reményt, adott újra hitet, s kölcsönzött tetterőt. Tetterőt valami jobb, valami igazabb, valami emberibb kiharcolásért. Emlékezzünk hát erre a lapra hagyományt őrző tisztelettel... A 2. Ukrán Front alárendeltségébe tartozó magyar vasútépítő ezred (később hadosztály) csapatújságja, a Vasútépítők 1945. február 9-én jelent meg. Összesen kilenc esetben adták ki, kétszeri formátumváltoztatással, lapszámonként változó terjedelemben. Az első számok a máramarosszigeti nyomdában 300-501 példányban készültek a szovjet parancsnokság segítségével és engedélyével. Később a lap Losoncot jelent meg. A Vasútépítők című lap szerkesztője Szemes Mihály volt, az alig néhány éve elhunyt, ismert filmrendező, felelős kiadói pedig Fedorcsuk őrnagy később pedig Lisenko őrnagy - az elöljáró szovje parancsnokság egyetértésével minden segítsége megadtak a lap megjelentetéséhez. Ők készítették e például a lapban megjelenésre került képek klisét a szovjet csapatújság nyomdájában. A 6. hadosztály csapatai számára a hadművelet terület felé utazva Gyorsposta címmel röplapok jelentek meg, amelyek az aktuális politikai helyzetről adtal rövid tájékoztatót. A hadosztály nevelői nem érték őt azzal, hanem Budapesten szereztek egy gyorssajtót s azt magukkal vive, 1945. május 12-én megjelentették a három évfolyamot megért Honvéd Híradó című lapjukat. (A lap később, 1946 végétől Néphadsereg címmel jelent meg Pécsett.) 1945. június 8-án jelent meg az Első Hadosztály dr. Tarján Imre szerkesztésében, és 1947. augusztus végéig harcos orgánuma volt a Várházy Oszkár vezérőrnagy parancsnoksága alatt álló magasabb egységeknek. A műszaki csapatok lapja, a Dolgozó Honvéd 1945. december 20-tól 1946. augusztus 1 -ig jelent meg Lakatos István szerkesztésében. Ezt követő 1946. május 1-én a napjainkban is megjelenő Határőr, majd 1946 decemberében a Dezsényi Miklós szerkesztette Honvéd című elméleti folyóirat. Az újjászületett katonai hírlapok hatása . A magyar nép szabadságküzdelmei során a fegyvert fogott nép fiaiból álló hadsereg minden korszakban létrehozta a maga katonai sajtóját. Nemcsak a politikai és a katonai vezetésnek volt szüksége e lapokra, hanem a katonák is igényelték az olyan orgánumokat, amelyek az ország, a haza dolgai mellett az ő sajátos problémáikkal foglalkoztak. Mert a sajtószabadság nem csupán a szellemet, a gondolatot megnyomorító, elnémító hatalmi erőszaktól való megszabadulást jelenti. E korlátok meg nem léte csupán lehetőségeket teremt. A sajtószabadság valójában azokat illeti meg, akik élni tudnak a lehetőséggel, akik az előrehaladó történelmi fejlődés törvényszerűségeit tekintik tevékenységük , így kinyomtatott produktumuk, újságjuk, röpiratuk, hírlapjuk mércéjének. A hadosztálylapok olyan időszakban jöttek létre, amikor az elkötelezettség kérdése különösen élessé vált, amikor a szó, az írás baráttá vagy ellenséggé, a régi rendhez makacsul ragaszkodóvá, vagy az új rendért lelkesen küzdővé tehetett ezreket . Ebben az időszakban az országban - az államhatalom, az államigazgatás más szerveihez hasonlóan kezdetben a hadseregben is - egymás mellett léteztek és hatottak azok az erők, amelyek a népi demokratikus állam továbbfejlesztéséért, a társadalom szocialista átalakításáért küzdöttek, és azok, amelyek a forradalmi