Magyar Sajtó, 1990 (31. évfolyam, 1-25. szám)

1990-12-23 / 24-25. szám

Baráti kapcsolatok kiépítését Nyugat or­szágaival (de nem ENSZ csapatok és amerikai felszabadítás várását). Becsületes igazmondó s nép ügyét szol­gáló szocialista rádiót (de nem ellenfor­radalom piszkos árjával úszó Rádiót — Nem olyan rádiót, mely Mindszenty szó­csöve, és nem BBC típusú rádiót (mint a munkástanács elnöke mondta)). A karrierista embertelen vezetők leváltá­sát a Rádióban is (de nem a kommunis­ták tömeges kiszórását). Becsületet, közéletet és harcot a karrie­risták ellen (de nem a terrorizmus töme­ges újjászületését). Kérdezzük meg a hangoskodókat: hány­szor szálltak szembe azokkal, amit mi nem akartunk. ­... azokkal, amit... A fenti szöveget, is­métlem, betű szerint közlöm. Mind a tar­talom, mind az irány egyaránt jellemző a Magyar Rádió MSzMP (e monogramot ugyanis így kellene írni) Ideiglenes Bi­zottságának idióta mentalitására. Folyta­tása következik... Birtokomban van ugyanis a M. R. MSzMP Ideiglenes Bizottságának egy másik - eredeti! - remekműve is. Címe: Néhány szó a Rádió Munkástanácsának értékeléséhez. (Sajnos, bár megérné, a terjedelme miatt nem másolhatom ide ezt a dadogó re­mekművet.) ... - Vagy szocialista Rádió az, amely tömegével állította mikrofon elé a feléledt burzsoá szervezetek és pár­tok képviselőit - ? - Szocialista Rádió-e Mindszenty szócsöve - Mit kereskednek a szocialista Rádióban a szegény állam- ellenes bűnöket elkövetett, frissen kisza­badult papok?... Hogy lehet az, hogy a Munkástanács, mely kijelentése szerint nem akart többé kollégiummal és sze­mélyzeti osztállyal dolgozó Rádiót, any- nyira kíváncsi volt a káderanyagokra, hogy számos eltávolított káderanyagát, még máig sem adta elő? - ??? ... novem­ber 4-c után a nép érdekében akadályoz­ta a munkát és teremtett olyan erkölcsi tcrrorlégkört, hogy senki se mert munká­ra jelentkezni? Még mindig vallja a Munkástanács néhány tagja azt a becs­mérlő megjegyzés-sorozatot, amivel a Kádár kormányt többször illette? Végül, várják-e még az ENSZ csapatokat??? Ne haragudjanak a kellemetlen kérdése­kért!!! íme e káprázatosán megírt művekből ki­ragadott idézetek... A korszak jeles Ano- nimusza így búcsúzik a megbélyegzett munkástanácstól: Ne haragudjanak a kel­lemetlen kérdésekért! Nos, nem harag­szom, nem is mosolygok, a bárgyúság általában szánalmat ébreszt. E „kellemet­len” kérdéseket egyébként ketten is meg­válaszolták. Az egyik választ a Szabad Magyar Rádió munkástanácsának elnö­ke, Dr. Haraszthy Elemér, a másikat pe­dig a TÖRTÉNELEM adta meg. A munkástanács teljes elégtételt kapott s én ahelyett, hogy maradéktalanul örül­nék, inkább az üröm keserű ízét érzem... A Magyar Rádió tiszteletreméltó elnök­sége ugyan rehabilitált bennünket, de - tán ez is kellemetlen kérdés? - hol hall­ható ez a műsorokban? E műsorokban ugyanis sokkal több szó esik a derék ve­rői edényekről, a sortüzeket vezénylő ÁVO-s tisztekről, a halálos ítéleteket hir­dető „bírákról” - a 75. születésnapját ün­neplő Barcs Sándor például a „szegény Jankót” gyászolta... -, nem is szólván a tévéműsorok királynőjéről, Ciccioliná- ról. Ami igaz, az igaz, a nevezett figurákkal a mi munkástanácsunk nem is óhajt kon­kurálni. De ez más kérdés. Ami a lénye­get illeti, a Magyar Rádió jelenlegi gar­nitúrája ama gyermekekhez hasonlatos, akik megtagadják saját szüleiket. Egyébként ugyanez a helyzet az írott saj­tóval is. Amely nem csak néma - ez a ki­sebbik baj. A nagyobbik baj az, ha meg­szólal. íme egy klasszikus példa: A Ma­gyar Hírlap 1990. okt. 21-iki, vasárnapi száma is megemlékezik a Forradalom legelső napjairól: Figyelem, figyelem, fi­gyelem! Idézem:- „Most Szepesi György áll a mikrofon előtt!... A magyar sportolók nevében ké­rem minden becsületes magyar hazafit, sorakozzék fel a Minisztertanács új elnö­ke, Nagy Imre elvtárs mögé, hogy a mi szép hazánkban végre megteremthessük azt a virágzó, boldog életet, amely min­den magyar ember szíve vágya.” Nos, ez szó szerint igaz. Ámde Szepesi elvtárs ugyanakkor mást mondott. Tes­sék csak felütni A forradalom hangja c. kötet 35. oldalát. Ami ott olvasható, azt is a rádió mikrofonja - no, nem a Szabad Magyar Rádió! - közvetítette: „Értsétek meg, hogy azok, akik most rombolnak, gyilkolnak, rabolnak, akik a ti békés tün­tetéseteket vérfürdővé akarták változtat­ni, a magyar ifjúság jövőjét próbálják tönkre tenni.” Ami pedig a mi Nagy Imre „elvtársun­kat” illeti, nos, őt éppen a saját elvtársai akasztották föl. Mit lehet erre mondani? Szép volt fiúk...! És talán még azt: Si ta- cuisses-philosophus mansisses. S e való­ban filozófikus mondást a Magyar Hír­lapnak is szíves figyelmébe ajánlhatom. Befejezésül egy javaslatot tennék a Ma­gyar Rádiónak. Úgy vélem, hogy - ame­lyekből pl. én is idéztem - a szanaszéjjel szórt dokumentumokat össze kellene gyűjteni és egy „Fehér Könyvben” kiad­ni. Miért? Azért, hogy aki ismeri a tör­ténteket - hadd szembesülhessen a múlt­jával. Aki pedig nem ismeri, az ne a Hol- lós-Létai-Hajdú-Berecz fércműveiből, hanem - ad fontes! - az eredeti források­ból ismerhesse meg. Molnár Aurél NOTESZ SAJTÓBIBLIOGRÁFIA. Számos új szervezet és szerkesztőség érdeklő­désére közöljük: a hazai időszaki sajtó teljes bibliográfiája a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Sajtóigaz­gatása közreműködésével kora ta­vasszal könyv alakban is megjelenik. Az 1990. december 31-jéig megjelent valamennyi időszaki lap címe, alapí­tója, a szerkesztőség és a felelős szer­kesztő neve, címe is megtalálható lesz a hasznosnak ígérkező kötetben. * FÚZIÓ. Hallottuk, hogy a két mam­mut kiadó, a Pallas és a Hírlapkiadó az év elejétől Pallas-Hírlap Lap- és Könyvkiadó Vállalat néven egyesül. * ÁTRENDEZŐDŐ MAGYAROR­SZÁG. ,A főszerkesztő-váltás két­ségkívül megrázkódtatta a szerkesztő­séget, s több régi, megszokott név he­lyén ezentúl újat találnak a lap imp­resszumában...” olvastuk a Magyaror­szág 48. számában. Az impresszumra pillantva a Gyapay-Fábián pároson kívül az impresszum a „megújult gár­dát” még nem tartalmazta. Értesülése­ink szerint a többi között Árvái Sán­dor, Berkó Pál, Bacher Iván, Merényi Miklós, Veres Mária is megvált a lap­tól. Nyárády Gábor nyugállományba vonult. A HKV munkaügyi döntőbi­zottsága Kanyó András főszerkesztő fellebbezésének helyt adva, december 5-iki ülésén Horti József felmondását hatályon kívül helyezte, minthogy a vezérigazgató nem a Munka Törvény- könyvében előírtaknak megfelelően indokolta elhatározását. Ф KARCSÚBB KÉPES 7. A Képes 7 Kft. ügyvezető igazgatója, a Képes 7. főszerkesztője a kft. gazdálkodási veszteségei miatt (mintegy 20 milliós a kifizetetlen nyomdaszámla) decem­ber első napjaiban a lap 53 munkatár­sa közül 20-nak felmondott. Ez elég lesz a talpon maradáshoz? * VINCZE MÁTYÁST, a HVG alapí­tó főszerkesztőjét, a Világgazdaság szerkesztő bizottságának elnökét - aki az Euroexpansion-Handelsblatt cso­port érdekeit képviseli Budapesten - a Figyelő Rt. elnökének jelölték. * MAI FOHÁSZ. Az egyik szerkesztő­ségi íróasztalon olvastuk: „Uram! Tégy alkalmazkodóvá engem, hogy - míg ki nem rúgnak — együtt élhessek harmóniában azokkal, akik­kel torkig vagyok. Ámen.” 15

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék