Magyar Sajtó, 1994 (35. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-24 / 1. szám

4 Zsebrádió az elvtársaknak Zsille Zoltán: Az önemésztő SZAER Nem szerettem a Szabad Európa Rádiót 56 ősze óta Addig apámék (és én is) úgy hallgat­ták, mint valami szózatot, a tiszta forrást Alig lehetett hallani a recsegés-ropogástól, mert a zavaró adó - Zsille könyvéből tudtam meg, hogy Ungváron­­ sokkal erősebb volt mint a müncheni. Hörgött ez a rádió, átkozódott, s bi­zony uszított is. Hogy tartsunk ki, a „műveit a szabad nyugati világ” velünk van. 56 őszén a SZER megint biztatott, hogy tartsunk ki benzi­nes palackkal, s közben szidta, gyanúsítgatta Nagy Imrééket Ez már unalmas volt csúnya Az évek során tompább lett a hang, érdektele­nebb. Nem volt miért hallgatni, sőt a Kossuth adó zaftosabbakat mondott. Mintha ott, az I­sár partján megállt, megzavarodott volna az idő. Itthon élni kellett, túlélni, állást lakást szerez­ni, gyereket nevelni. Erkölcstelennek tartom, ha valaki védett kuckójából, stúdiójából má­sokat biztat hősiességre. 1956-ban a „szabad világ” egyszerűen leírt minket s nem is na­gyon szégyelli magát. 1989-90 jobban meg­lepte, mint minket Kiderült hogy tudós kremlinológusai rosszul készültek, semmit se tudtak. Azóta se. A Szabad Európa Rádió egyszerűen nevetségessé vált fölöslegessé. Azóta meg is szüntette magát békésen, vég­­elgyengülésben kimúlt Zsille Zoltán könyve mégis hallatlanul érdekes. Ott folytatja, ahol „A kurva anyját! Átkok a hetvenes évekről” abbahagyta. A rendszerváltás óta nem olvastam hasonló szatírát. Pedig - bevallom - a könyv felét nem is értem, mert humora atelier-humor. Olyan figurákat szerepeltet akiket máris el­és kihullajt a történelem emlékezete. Zsille azt bizonyítja be, amit a korabeli szóbeszéd csak rebesgetett: a SZER-t Aczél György pénzeli, azaz ávósok, KGB-ügynökök gyűl­­helye, fedőszene volt dezinformált elhall­gatott, csak hergelt, de nem mondott semmit. Zsille munkatársa volt egy ideig, a megszű­nése előtti percekben. Kirúgták, pereskedett, pert nyert, s közben belelátott a boszorkány­­konyhába. „A hír szent?” Nem, a hír nem szent - mondja Zsillé -, hanem nyersanyag, áru, amit el is lehet sikkasztani, amivel mani­pulálni lehet. Mi, a fogyasztók ki vagyunk szolgáltatva. A bolsevik terror alatt is, a jólé­ti társadalomban is. Ha főszerkesztő lennék, adnék Zsillének heti 5-10 flekket a lapomban. Sisteregjen, adja ki a dühét. Biztosan botrány lenne belő­le, de nem nagyobb, mint amilyenek mosta­nában vannak. Ha van értelme, haszna, hoza­ma a demokráciának akkor a nyilvánosság. Ki kell takarítani Augiász istállóját ki a romlandó kacatot a napra, a múltét, a jelenét is, kitárni az ablakot, mert a szőnyeg alá sö­pört szeméttől megfulladnak a lakásban. (Magánzárka Kiadó) Horpácsi Sándor : Böngészde Kiállítás A Fiatal Képzőművészek Stúdiója éves kiállítása február 5-ig látogatható a Budapest Galéria Lajos utcai kiállítóházában (Bp. III., Lajos u. 158.). * A Japán Alapítvány támogatásával létrejött Ja­pán vizuális művészet című anyag február 11- től látható Budapesten, a Lajos utca 158-ban. 1994-ben még a szokásosnál is jobban érdemes Portugáliára figyelni, ugyanis ez évben Európa kulturális fővárosa Lisszabon. Havonta más és más testvérvárost választ, kölcsönös kiállítások és egyéb kulturális csereprogramok jelzik majd a testvérséget. Március második felétől Buda­pest ad otthont a portugál rendezvényeknek. A programmenüt a későbbiekben részletezzük. Magritte, a nagyszerű festő fotókiállítása látha­tó január 14-től a budapesti Francia Intézetben. Magritte fényképei egyben festményvázlatok is, melyeken feleségét, barátait örökítette meg, igencsak fura helyzetekben. A kiállítás megnyi­tója után 19 órakor egy dokumentumfilm is lát­ható a festőről. Előadás A rengeteg kereskedelmi csatorna mellett léte­zett Európában egy tévés társaság, amelyik nem sugárzott sem reklámot, sem aktuálpolitikát. A neve ARTE volt. Elsődleges céljuknak a kultúra közvetítését tartották. Azt vallották, hogy a te­levízió butító hatása nem törvényszerű, mást és másképpen kell sugározni, mint eddig. A fran­cia-német vállalkozás nem volt túl hosszú éle­tű, megszüntették. Azóta dobozos adásokat gyártanak, melyeket mi is elcsíphetünk egy­­szer-egyszer a különböző műholdas adókon. Európa legnagyobb csatornáival kötöttek sugár­zási szerződést. Január 19-én 19 órakor a buda­pesti Francia Intézetben az ARTE igazgatói mutatják be a tévécsatornát. Január 17-től min­den este levetítenek vagy egy filmet, vagy egy videót, amelyik a műsorkoncepciójukra jellem­ző. A válogatásban szerepelnek nagy történelmi dokumentumfilmek, Kaufman játékfilmjei, színházi és kortárs táncművészeti előadások felvételei, Wagner-operák. Azt is megtudhat­juk, hogy pontosan milyen időben és melyik égi csatornát érdemes figyelnünk, ha rendszeres nézői kívánunk lenni az ARTE-nak. * Ismét a Korona Pódiumon szerkeszti estjeit Mi­kes Lilla. Január 18-án Hernádi Judit mutatko­zik be „a végzet asszonyainak” szerepében; ja­nuár 31-én Kányádi Sándor új, négynyelvű ver­seskötetének élő bemutatóját rendezik meg. Mindkét előadás este 7-kor kezdődik. Zene A Bartók Béla Emlékházban (Bp. II., Csalán ut­ca 29.) február 25-én, pénteken este 18 órakor Pertis Attila zongoraestje hallható. A műsorból MAGYAR SAJTÓ ■ 1994. JANUÁR 24. Csapáshossz Bakó Jenő: Vízcsepp Csapáshossz, méghozzá nem is akármilyen! Homérosztól Propertiuson át Jean Bach­­strommig és még tovább. Egyes sporttörté­nészek szerint az úszás egyidős az emberi­séggel. Ezt a tényt ragadta meg jó érzékkel a szerző, a különleges bántal­mak gyógyítására ajánlott vízi terápiákat sem elhallgatva. Az úszás szakszerű tanítása szakképzett oktatók alkalmas létesítmények nélkül elképzelhe­tetlen. Sajnálattal kell tudomásul vennünk hogy e tekintetben hazánk lemaradása jelen­tős, hiszen lakosságunknak mintegy tíz-ti­­zenkét százaléka tud csak úszni. A hivatalos adatok szerint évente átlagosan háromszáz ember fullad vízbe. A rendszeres úszás ered­ményeként - tudjuk meg a továbbiakban - a vérkeringés gyorsul, nő a tüdő vitálkapacitás

Next