Magyar Sajtó, 1999 (40. évfolyam, 1-10. szám)
1999 / 8. szám
1999.8. SZÁM ■ MAGYAR SAJTÓ ■ A HÓNAP ÍRÁSA Karácsony Ágnes Köztisztogatás A Magyar Televízió elnöke 534 főt bocsátott el szeptember 17-én. Listájára még az utolsó pillanatban is kerültek fel műsorkészítők. A 168 Óra című hetilap szeptember 30-ai száma Köztisztogatás című cikkének első része a menesztések hátteréről szólt: történt-e politikai tisztogás is a tévénél. Második része tíz szerkesztő történetén keresztül mutatta be, mikor és hogyan közölték velük a menesztés hírét. Majd Szabó László Zsolt elnök beszélt a szempontjairól. Helyhiány miatt most csak a második részből idézünk két történetet. Az írás teljes terjedelemben olvasható az interneten (www.168ora.hu). Emlékmonológok ...Bejelentkezett Csermely Péter hírigazgatóhoz a társadalompolitikai műsorok főszerkesztője, Gombár János, szeptember 16-án, csütörtökön. Egyeztetni akart vele. S míg várt a visszajelzésre, szobájába hívta munkatársait, hogy megbeszéljék a másnapi Ablakot, az utolsó délutáni adásukat. Hiszen már korábban megmondta Csermely és az elnök: az Ablak szombat délelőttre kerül, s a Hol-Mi? kivételével elegyítik benne azokat a szolgáltató műsorokat, amelyek korábban önállóan mentek. Csakhogy szeptember 16-án Szenes Andrea alelnöki aláírásával a Hol-Mi?-t mégis az Ablak keretei közé tették. Ezért kereste Csermelyt Gombár, s hogy kérdezze tőle, mit is akarnak voltaképp. Öt óra is elmúlt, amikor a hírigazgató titkárnője csengetett, jöhet a beszélőre. A főszerkesztő elindult. Tüsszentett a klórszagra, frissen sikálták a műanyagpadlót. Gyorsan haladt, harminc méter és három évtizedes tévés múlt választotta el az elnökségi folyosótól. Eszébe jutott a két beszélgetése Csermely Péterrel. Először július 16-án rendelte magához a hírfőnök, közvetlenül az Ablak 800. adása előtt - ott volt még Szabó László Zsolt is -, akkor közölték vele közös szellemben: hamarosan vége a péntek délutáni műsornak, viszont októbertől formaváltással szombatonként nyit az Ablak. Legközelebb szeptember elején találkoztak. „Azt hiszem, rajta vagyok az elbocsátandók listáján, ne csináljatok belőlem hülyét, hiszen tervezzük az új Ablakot, mondd meg, minek?” - kérdezte Gombár János a főnökétől. Csermely jobb kezével végigsimított szürke káderzakóján: „Hidd el, nem tudok róla. Pedig nekem tudnom kellene.” Gombár János szeptember 16-án délután fél hatkor belépett a hírigazgató szobájába. Csermely előrerendült, megszorította a főszerkesztő kezét, az övé remegett, hangja is hasonlóan: „Neked lett igazad, János!” Majd átnyújtotta a felmondólevelet. A menesztettek sorában talán ő volt az első. „Kirúgtak” - röviden összegezte a változást kollégái előtt Gombár. Leült az asztalához, végignézett a szűk szobán: korábban Érdi Sándor Stúdió-főszerkesztő irodája volt, míg meg nem szüntették a műsorát. Gombár János maga elé húzott egy levelet. Csermely Péter írta neki szeptember 6-án, külön sorban jegyezte: „Az Ablak nem szűnik meg, sőt, ellenkezőleg, bővül.” Kóthy Judit ...Emlékeztetőt gépelt Kóthy Judit szeptember 16-án, hogy másnap átadja munkatársainak és a Mélyvíz-búcsúztatóra meghívott vendégeknek. Négy oldalban összegezte a műsor történetét. Azt is beleírta, hogyan fenyegette elbocsátással közvetlen főnöke, Heltai Péter a március 15-én kelt Feliratért, amely a „közszolgálati televíziózás becsületéért” protestált. Kóthy Judit arról is beszámolt, hogy a Mélyvizet Heltai szüntette meg arra hivatkozva, hogy a műsor „elfáradt és nem elég értelmiségi”. Még idézte az új elnököt is, akitől június 8-án - beiktatása napján - egy újságíró megkérdezte: „Miből van a legnagyobb hiány a Magyar Televízióban?” „Önbizalomból” - válaszolta Szabó László Zsolt. „Ami engem illet - téved” - fűzte hozzá Kóthy. Mire beért a Nádor utcai szerkesztőségbe szeptember 17-én délelőtt, már őt is kereste Csermely Péter. Kóthy személyesen nem ismerte a hírigazgatót, bár emlékezett arra, hogy az egyik Mélyvízbe - a sajtószabadságról volt szó - meghívták, akkor még a Demokrata újságírójaként. Dél körül ismét csengett a telefon: „Csermely Péter hírigazgató várja”. A székház elnöki folyosóján megállított egy kollégát Kóthy Judit: „Nem tudod, merre van a hírigazgató szobája?” „Ott, a folyosó végén, ahol a pártbizottság volt régen” - hangzott. Csermely Péter az ajtóban várta Kóthyt. Bemutatkoztak, aztán betessékelte a tágas irodába. Az igazgató megállt az íróasztala előtt: „Kedves Judit! Szeretném átadni magának a felmondólevelét” - ejtette könnyen a begyakorolt mondatot. „Kedves igazgató úr! Én is szeretnék adni magának valamit” - kezdte Kóthy, s mert a hírigazgató szótlanul csodálkozott, folytatta: „Két jó nagy anyai pofont, hogy kijózanodjon, és az élete hátralévő részében talán még tisztességes ember legyen magából.” „Bízzuk ezt az édesanyámra” - szólt zavartan Csermely, és a dohányzóasztal mellett hellyel kínálta Kóthy Juditot. A hírigazgató a felmondólevél mellé készségesen nyújtotta saját töltőtollát, és közelebb húzódott Kóthyhoz. „Arra kíváncsi, remeg-e a kezem, amikor aláírom?” - nézett Csermelyre. A hírigazgató maga elé tette két kezét: „Nézze meg az enyémet!” Enyhén remegett. „Magát ezért nem sajnálom, és remélem, hogy eljön az idő, amikor mindezt nagyon fogja szégyellni” - mondta Kóthy, és elővette a saját tollát. Az Emlékeztetőt szeptember 17-én délután kiegészítette Kóthy Judit: „Az elbocsátásokban kifejezésre juttatott politikai üzenet világos: közszolgálat az, amit a hatalom látni és hallani akar. Itt tényleg nincs helye az önbizalomnak.” A Philip Morris ,A Minőségi Újságírásért” díj zsűrijének tagjai: Dávid Péter, Dési János, Federer Ágnes, Frank Róbert, Jolsvai András, Kárpáti Tamás, Nagy N. Péter, Papp Dénes, Sarkadi Kovács Ferenc, Thurzó Tibor, Vértes Csaba, Vince Mátyás, Wisinger István. PHILIP MORRIS MAGYARORSZÁG KFT. - 5