Magyar Sajtó, 1999 (40. évfolyam, 1-10. szám)

1999 / 8. szám

1999.8. SZÁM ■ MAGYAR SAJTÓ ■ A HÓNAP ÍRÁSA Karácsony Ágnes Köztisztogatás A Magyar Televízió elnöke 534 főt bocsátott el szeptember 17-én. Listájára még az utolsó pillanatban is kerültek fel műsorkészítők. A 168 Óra című hetilap szeptember 30-ai száma Köztisztogatás cí­mű cikkének első része a menesztések hátteréről szólt: történt-e po­litikai tisztogás is a tévénél. Második része tíz szerkesztő történetén keresztül mutatta be, mikor és hogyan közölték velük a menesztés hírét. Majd Szabó László Zsolt elnök beszélt a szempontjairól. Helyhiány miatt most csak a második részből idézünk két tör­ténetet. Az írás teljes terjedelemben olvasható az interneten (www.168ora.hu). Emlékmonológok ...Bejelentkezett Csermely Péter hírigazgatóhoz a társadalompoli­tikai műsorok főszerkesztője, Gombár János, szeptember 16-án, csütörtökön. Egyeztetni akart vele. S míg várt a visszajelzésre, szo­bájába hívta munkatársait, hogy megbeszéljék a másnapi Ablakot, az utolsó délutáni adásukat. Hiszen már korábban megmondta Cser­mely és az elnök: az Ablak szombat délelőttre kerül, s a Hol-Mi? ki­vételével elegyítik benne azokat a szolgáltató műsorokat, amelyek korábban önállóan mentek. Csakhogy szeptember 16-án Szenes Andrea alelnöki aláírásával a Hol-Mi?-t mégis az Ablak keretei kö­zé tették. Ezért kereste Csermelyt Gombár, s hogy kérdezze tőle, mit is akarnak voltaképp. Öt óra is elmúlt, amikor a hírigazgató tit­kárnője csengetett, jöhet a beszélőre. A főszerkesztő elindult. Tüsszentett a klórszagra, frissen sikálták a műanyagpadlót. Gyorsan haladt, harminc méter és három évtize­des tévés múlt választotta el az elnökségi folyosótól. Eszébe jutott a két beszélgetése Csermely Péterrel. Először július 16-án rendelte magához a hírfőnök, közvetlenül az Ablak 800. adása előtt - ott volt még Szabó László Zsolt is -, akkor közölték vele közös szellemben: hamarosan vége a péntek délutáni műsornak, viszont októbertől for­maváltással szombatonként nyit az Ablak. Legközelebb szeptember elején találkoztak. „Azt hiszem, rajta vagyok az elbocsátandók lis­táján, ne csináljatok belőlem hülyét, hiszen tervezzük az új Ablakot, mondd meg, minek?” - kérdezte Gombár János a főnökétől. Cser­mely jobb kezével végigsimított szürke káderzakóján: „Hidd el, nem tudok róla. Pedig nekem tudnom kellene.” Gombár János szeptember 16-án délután fél hatkor belépett a hír­igazgató szobájába. Csermely előrerendült, megszorította a főszer­kesztő kezét, az övé remegett, hangja is hasonlóan: „Neked lett iga­zad, János!” Majd átnyújtotta a felmondólevelet. A menesztettek so­rában talán ő volt az első. „Kirúgtak” - röviden összegezte a változást kollégái előtt Gom­bár. Leült az asztalához, végignézett a szűk szobán: korábban Érdi Sándor Stúdió-főszerkesztő irodája volt, míg meg nem szüntették a műsorát. Gombár János maga elé húzott egy levelet. Csermely Pé­ter írta neki szeptember 6-án, külön sorban jegyezte: „Az Ablak nem szűnik meg, sőt, ellenkezőleg, bővül.” Kóthy Judit ...Emlékeztetőt gépelt Kóthy Judit szeptember 16-án, hogy másnap átadja munkatársainak és a Mélyvíz-búcsúztatóra meghívott vendé­geknek. Négy oldalban összegezte a műsor történetét. Azt is beleír­ta, hogyan fenyegette elbocsátással közvetlen főnöke, Heltai Péter a március 15-én kelt Feliratért, amely a „közszolgálati televíziózás be­csületéért” protestált. Kóthy Judit arról is beszámolt, hogy a Mélyvi­zet Heltai szüntette meg arra hivatkozva, hogy a műsor „elfáradt és nem elég értelmiségi”. Még idézte az új elnököt is, akitől június 8-án - beiktatása napján - egy újságíró megkérdezte: „Miből van a legna­gyobb hiány a Magyar Televízióban?” „Önbizalomból” - válaszolta Szabó László Zsolt. „Ami engem illet - téved” - fűzte hozzá Kóthy. Mire beért a Nádor utcai szerkesztőségbe szeptember 17-én dél­előtt, már őt is kereste Csermely Péter. Kóthy személyesen nem is­merte a hírigazgatót, bár emlékezett arra, hogy az egyik Mélyvízbe - a sajtószabadságról volt szó - meghívták, akkor még a Demokra­ta újságírójaként. Dél körül ismét csengett a telefon: „Csermely Péter hírigazgató várja”. A székház elnöki folyosóján megállított egy kollégát Kóthy Judit: „Nem tudod, merre van a hírigazgató szobája?” „Ott, a folyo­só végén, ahol a pártbizottság volt régen” - hangzott. Csermely Péter az ajtóban várta Kóthyt. Bemutatkoztak, aztán be­tessékelte a tágas irodába. Az igazgató megállt az íróasztala előtt: „Kedves Judit! Szeretném átadni magának a felmondólevelét” - ej­tette könnyen a begyakorolt mondatot. „Kedves igazgató úr! Én is szeretnék adni magának valamit” - kezdte Kóthy, s mert a hírigaz­gató szótlanul csodálkozott, folytatta: „Két jó nagy anyai pofont, hogy kijózanodjon, és az élete hátralévő részében talán még tisztes­séges ember legyen magából.” „Bízzuk ezt az édesanyámra” - szólt zavartan Csermely, és a dohányzóasztal mellett hellyel kínálta Kóthy Juditot. A hírigazgató a felmondólevél mellé készségesen nyújtotta saját töltőtollát, és közelebb húzódott Kóthyhoz. „Arra kíváncsi, remeg-e a kezem, amikor aláírom?” - nézett Csermelyre. A hírigazgató maga elé tette két kezét: „Nézze meg az enyémet!” Enyhén remegett. „Magát ezért nem sajnálom, és remélem, hogy eljön az idő, amikor mindezt na­gyon fogja szégyellni” - mondta Kóthy, és elővette a saját tollát. Az Emlékeztetőt szeptember 17-én délután kiegészítette Kóthy Judit: „Az elbocsátásokban kifejezésre juttatott politikai üzenet vi­lágos: közszolgálat az, amit a hatalom látni és hallani akar. Itt tény­leg nincs helye az önbizalomnak.” A Philip Morris ,­A Minőségi Újságírásért” díj zsűrijének tagjai: Dávid Péter, Dési János, Federer Ágnes, Frank Róbert, Jolsvai András, Kár­páti Tamás, Nagy N. Péter, Papp Dénes, Sarkadi Kovács Ferenc, Thurzó Tibor, Vértes Csaba, Vince Mátyás, Wisinger István. PHILIP MORRIS MAGYARORSZÁG KFT. -­ 5

Next