Magyar Sajtó, 2004 (45. évfolyam, 1-7. szám)

2004 / 1. szám

Tartalom Programok - A Bényei­ Bernáth bizottság programja 34. oldal - A II. programalkotó bizottság programja 35. oldal -A Holnap-Közösen Csoport programja 37. oldal Kódexek Javaslat az Etikai Kódex módosítására 39. oldal Javaslat az Érdekvédelmi Kódex módosítására 42. oldal Beszámolók Elnökségi beszámoló 4. oldal Választmányi beszámoló 9. oldal Gazdálkodás 12. oldal Az etikai bizottság beszámolója 13. oldal Az érdekvédelmi bizottság beszámolója 15. oldal Az oktatási bizottság beszámolója 19. oldal A sajtójogi bizottság beszámolója 20. oldal A tagfelvételi bizottság beszámolója 21. oldal Beszámoló a szakosztályokról 22. oldal A MÚOSZ vidéken 23. oldal - Nyíregyháza 25. oldal -Pécs 25. oldal -Szeged 26. oldal -Győr 26. oldal Rendezvények a Magyar Sajtó Házában 27. oldal Üdülés 29. oldal Az Akadémiáról jelentjük 28. oldal A Sajtóház beszámolója 29. oldal Díjak 2000-2003 32. oldal Küldöttek 44. oldal A hónap írásai 46. oldal MaSa 2004/1. Gömöri Endre Príma Primissima-díjas Fényesen csillog Múlt év decemberében a Nemze­ti Színházban az Oscar-díjkiosztó gálákhoz hasonló ünnepség kere­tében először adták át a Príma Primissima-díjakat. Az írott sajtó kategóriában a legjobbnak járó el­ismerést Gömöri Endre kapta. A magyar külpolitikai újságírás évti­zedek óta meghatározó, nyolcvan felett is mértékadó képviselőjére büszkék lehetünk. 1992 óta a MÍ­­OSZ tiszteletbeli elnöke. Gyerekkora óta újságírónak készült. Első cikkét 1945-ben Churchill „detroni­­zálásáról” írta, az anyagot Boldizsár Iván, az Új Magyarország főszerkesztője közölte. A több nyelven beszélő fiatalem­ber Boldizsár ajánlásával a Jövendőhöz kerül, majd 1948-ban Haraszti Sándor hívására a Szabadság szerkesztőségében folytatja. A következő évben újabb felké­rést kap: Horváth Márton, a Szabad Nép főszerkesztője a külpolitikai rovat veze­tését bízza rá. Az ígéretes karrier íve azonban hamar megtörik. Az ENSZ párizsi közgyűléséről tudósít, amikor egy ártatlannak tűnő nyilatkozat miatt haza akarják rendelni.­­ „Abban a szituációban minden, kicsit is normális ember az emigrációt választotta volna. Bennem azonban az 1945 előtti munka­szolgálatos és egyéb szörnyűségek elmúl­tával akkor még olyan szabadságtudat mű­ködött, amely a félelemérzet hiányával tár­sult” - mesélte a Magyar Médiában 2001 nyarán megjelent életrajzi interjúban. Hazatérése után szigorú megrovást kap, majd 1949 elején távoznia kell a párt lapjától. A sajtóban nem tud elhelyezked­ni, kenyerét műfordítással keresi. Né­hány hónap múlva váratlanul felkérik, hogy vegyen részt a Magyar Rádió külpo­litikai rovatának megszervezésében. A Sztálin halála utáni években a Szabad Nép mellett a Magyar Rádió is az állandó politikai viták, csatározások színhelye lett. Gömöri Nagy Imre táborához csatla­kozik, 1956-ban a Szabad Kossuth Rádió szerkesztőbizottsági tagjává választják. November 4-re virradó éjszaka a New York Times tudósítójának a forradalmi kormány miniszterelnökének beszédét fordítja, majd hazaindul a parlamenti stúdióból. A szovjet csapatok azonban út­ját állják. A börtönbüntetést elkerülte, de négy évig nem kap újságírói állást. Az írástól nem tiltják el, betűjelzéssel publikálhat, Pethő Tibor jóvoltából főként a Magyar Nemzetben. 1960-tól újra saját nevén je­lenhettek meg írásai. Négy éven át a Fi­gyelő nemzetközi anyagait gondozza, majd 1964-től rovatvezetőként az akkor induló külpolitikai hetilap, a Magyaror­szág meghatározó munkatársa lesz. Míg a rádióba húsz éven át be sem teheti a lá­bát, itt kivételes szellemi pozíciót vívott ki magának munkásságával. A rendszerváltás után több rangos ha­zai és nemzetközi elismerésben része­sült, 1992-ben a MÚOSZ tiszteletbeli el­nökévé választották. Különös tény, hogy a magyar Ki kicsodából évek óta hiányzik a róla szóló szócikk. A pályatársak elismerő figyelmét ugyanakkor nem kell nélkülöznie. A Fi­gyelő és a Népszabadság publicistájaként olvasóit lenyűgözi tájékozottságával, elemző- és íráskészségével. A világ hív­­ságait sem megvető, a szép nőket és csi­nos zakókat kedvelő Gömörit köszöntve 2002 októberében Aczél Endre úgy fogal­mazott:­­ „Ha Gömöri írásait kézbe ve­szem, pontosan olyan orrcimpamozgató izgalmat érzek, mint az átlag francia, amikor Zidane először ér a labdához egy válogatott meccsen. Az én, most nyolc­vanéves barátom nem cikkeket, hanem esszéremekműveket ír manapság, ben­nük van egy aszúsodott, de virgoncán kölykedző elme esszenciája." Fényesen csillog ma is. Bellai László FOTÓ: FODOR PÉTER A MÚOSZ mobiltele­kommunikációs támogatója •(j) m­­ár A MÚOSZ kiemelt támogatója 1

Next