Magyar Sajtó, 2004 (45. évfolyam, 1-7. szám)
2004 / 1. szám
Tartalom Programok - A Bényei Bernáth bizottság programja 34. oldal - A II. programalkotó bizottság programja 35. oldal -A Holnap-Közösen Csoport programja 37. oldal Kódexek Javaslat az Etikai Kódex módosítására 39. oldal Javaslat az Érdekvédelmi Kódex módosítására 42. oldal Beszámolók Elnökségi beszámoló 4. oldal Választmányi beszámoló 9. oldal Gazdálkodás 12. oldal Az etikai bizottság beszámolója 13. oldal Az érdekvédelmi bizottság beszámolója 15. oldal Az oktatási bizottság beszámolója 19. oldal A sajtójogi bizottság beszámolója 20. oldal A tagfelvételi bizottság beszámolója 21. oldal Beszámoló a szakosztályokról 22. oldal A MÚOSZ vidéken 23. oldal - Nyíregyháza 25. oldal -Pécs 25. oldal -Szeged 26. oldal -Győr 26. oldal Rendezvények a Magyar Sajtó Házában 27. oldal Üdülés 29. oldal Az Akadémiáról jelentjük 28. oldal A Sajtóház beszámolója 29. oldal Díjak 2000-2003 32. oldal Küldöttek 44. oldal A hónap írásai 46. oldal MaSa 2004/1. Gömöri Endre Príma Primissima-díjas Fényesen csillog Múlt év decemberében a Nemzeti Színházban az Oscar-díjkiosztó gálákhoz hasonló ünnepség keretében először adták át a Príma Primissima-díjakat. Az írott sajtó kategóriában a legjobbnak járó elismerést Gömöri Endre kapta. A magyar külpolitikai újságírás évtizedek óta meghatározó, nyolcvan felett is mértékadó képviselőjére büszkék lehetünk. 1992 óta a MÍOSZ tiszteletbeli elnöke. Gyerekkora óta újságírónak készült. Első cikkét 1945-ben Churchill „detronizálásáról” írta, az anyagot Boldizsár Iván, az Új Magyarország főszerkesztője közölte. A több nyelven beszélő fiatalember Boldizsár ajánlásával a Jövendőhöz kerül, majd 1948-ban Haraszti Sándor hívására a Szabadság szerkesztőségében folytatja. A következő évben újabb felkérést kap: Horváth Márton, a Szabad Nép főszerkesztője a külpolitikai rovat vezetését bízza rá. Az ígéretes karrier íve azonban hamar megtörik. Az ENSZ párizsi közgyűléséről tudósít, amikor egy ártatlannak tűnő nyilatkozat miatt haza akarják rendelni. „Abban a szituációban minden, kicsit is normális ember az emigrációt választotta volna. Bennem azonban az 1945 előtti munkaszolgálatos és egyéb szörnyűségek elmúltával akkor még olyan szabadságtudat működött, amely a félelemérzet hiányával társult” - mesélte a Magyar Médiában 2001 nyarán megjelent életrajzi interjúban. Hazatérése után szigorú megrovást kap, majd 1949 elején távoznia kell a párt lapjától. A sajtóban nem tud elhelyezkedni, kenyerét műfordítással keresi. Néhány hónap múlva váratlanul felkérik, hogy vegyen részt a Magyar Rádió külpolitikai rovatának megszervezésében. A Sztálin halála utáni években a Szabad Nép mellett a Magyar Rádió is az állandó politikai viták, csatározások színhelye lett. Gömöri Nagy Imre táborához csatlakozik, 1956-ban a Szabad Kossuth Rádió szerkesztőbizottsági tagjává választják. November 4-re virradó éjszaka a New York Times tudósítójának a forradalmi kormány miniszterelnökének beszédét fordítja, majd hazaindul a parlamenti stúdióból. A szovjet csapatok azonban útját állják. A börtönbüntetést elkerülte, de négy évig nem kap újságírói állást. Az írástól nem tiltják el, betűjelzéssel publikálhat, Pethő Tibor jóvoltából főként a Magyar Nemzetben. 1960-tól újra saját nevén jelenhettek meg írásai. Négy éven át a Figyelő nemzetközi anyagait gondozza, majd 1964-től rovatvezetőként az akkor induló külpolitikai hetilap, a Magyarország meghatározó munkatársa lesz. Míg a rádióba húsz éven át be sem teheti a lábát, itt kivételes szellemi pozíciót vívott ki magának munkásságával. A rendszerváltás után több rangos hazai és nemzetközi elismerésben részesült, 1992-ben a MÚOSZ tiszteletbeli elnökévé választották. Különös tény, hogy a magyar Ki kicsodából évek óta hiányzik a róla szóló szócikk. A pályatársak elismerő figyelmét ugyanakkor nem kell nélkülöznie. A Figyelő és a Népszabadság publicistájaként olvasóit lenyűgözi tájékozottságával, elemző- és íráskészségével. A világ hívságait sem megvető, a szép nőket és csinos zakókat kedvelő Gömörit köszöntve 2002 októberében Aczél Endre úgy fogalmazott: „Ha Gömöri írásait kézbe veszem, pontosan olyan orrcimpamozgató izgalmat érzek, mint az átlag francia, amikor Zidane először ér a labdához egy válogatott meccsen. Az én, most nyolcvanéves barátom nem cikkeket, hanem esszéremekműveket ír manapság, bennük van egy aszúsodott, de virgoncán kölykedző elme esszenciája." Fényesen csillog ma is. Bellai László FOTÓ: FODOR PÉTER A MÚOSZ mobiltelekommunikációs támogatója •(j) már A MÚOSZ kiemelt támogatója 1