Magyar Sakkvilág, 1913. április - 1914. március (3. évfolyam, 1-24. szám)

1913-04-13 / 1. szám

6 Magyar Sakkvilág A régi Pest sakkozói. Mig a legtöbb nemzet századokra visszamenőleg szerepel a sakk­történelemben, addig a régi magyar sakkozásról vajmi keveset tudunk. Az első magyar nyelvű Budán nyomtatott sakk-könyv „Sách, avagy királyi játéknak szabott rendtartási“ címen ugyan már 1758-ban meg­jelent, de hogy abban az időszakban kik vagy mily környezetben vol­tak sakkjátszók, arra nézve nincsenek adataink. Hiányos följegyzések­ből azonban következtetni lehet, hogy a XIX. század harmincas évei­ben Pesten már többen foglalkozhattak a sakkal. A legerősebb játékos sejthetőleg Szén József volt, akitől többek közt Löwenthal J. (szül. 1810.) is tanult sakkozni. Szén játékerejének kipróbálására alkalom nyílt az 1836—39. években, midőn külföldön járt. Londonban megállta helyét Walker, ellen, eredménynyel játszott a franciák ellen Párisban, ahol a nagy­hírű Labourdonnais mesterrel is mérkőzött, de gyalog és két lépés előnyt kapott. A match eredménye azonban — 13 : 12 Szén javára — azt bizonyítja, hogy Szén nem vallott volna nagy kudarcot előny nélkül sem. Szén 1839 áprilisban Berlinben időzött s az akkori leg­jobb német játszók: van der Lasa, Bilguer, Bledow és Mayet mérték össze erejüket a magyar matadorral, azonban kevés sikerrel. Szén erősebbnek bizonyult, amit elismertek a németek is. Szénnek összes külföldön játszott játszmáit az akkori külföldi lapok megörökítették. Külföldi útjáról tehát 1839-ken Szén diadalmasan tért vissza Pestre, hol időközben letelepedett a bécsi születésű Grimm Vince is. Szén szereplése az itthoniakra lelkesitőleg hatott. Azonhan egy bécsi napilapnak 30 évvel későbbi leírása, mely szerint Pesten akkor Grimm Vince elnöklete alatt tényleges sakkor alakult volna, nem látszik való­színűnek. Erről nyoma sincsen adatnak. Inkább elfogadható az a föltevés, hogy a pesti sakkozók, köztük Lewitschnig költő is, Szén, Grimm és Löwenthal körül csoportosulván, rendszerint egy helyiség­ben jöttek össze. A negyvenes évek elején a pestiek nagyon bizhattak játékerejük­ben, mert a sakkozóiról hires és legyőzhetetlennek tartott Párisi hív­ták ki távizeneti mérkőzésre. Több levélváltás után Páris a kihívást elfogadta és mindkét részről 500 arany, vagyis 1250 frank tétben álla­podtak meg. Két játszmát kezdtek. A sakktörténelem lapjaira igy került 1842—43-ban egymás mellé Pest és Páris neve. A játszmák vezetésére — dr. Vidor leírása szerint — két bizottságot alakítottak. Az előbizottságban Czéner, Oppenheim és Pollák elemezték a folyta­tásokat és hoztak javaslatba lépéseket, mig a triumvirátus: Szén, Löwenthal és Grimm az elküldendő válasz fölött döntött. A párisiak, hogy biztosabbak legyenek győzelmükben, a játszma­

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék