Magyar Sakkvilág, 1913. április - 1914. március (3. évfolyam, 1-24. szám)
1914-01-11 / 19. szám
Magyar Sakkvilág 285 donságok ezek, melyeket a jó vívó ép úgy, mint a jó sakkjátékos egyaránt megkívánnak ? Mindkét művészetben egyforma jellembeli tulajdonság az ellenfél megbecsülése, annak minden lebecsülése bűnhődéssel jár, mert minden akció ellenakciót, minden lépés választ kíván. Továbbá a szigorú előírások és szabályok, azoknak betartása, tiszteletre méltó győzelmek és vereségek felkeltik bennünk a vivő- és sakkbarátság lovagias és nemes érzését. A szép mértékletesség, a provokálások kerülése, de a bátor helytállás, a veszély öntudatos bevárása is a jó vívó és a jó sakkjátékos tulajdonsága. Itt a biztos szem és nyugodt kéz, — ott az éleslátás és a helyes ítélet, némely vonatkozásban hasonlítanak. Dr. Steiner Adolf: A Budapesti Sakk-Kör története. (Folytatás.) Az 1889. év a pesti s általában a magyar sakkozás történetében nevezetes dátumot jelent. A Pesti Sakk-kör fennállóit s kívüle működött az Erkel Sakktársaság is, de még számosan voltak kívül álló sakkozók, kik nem óhajtottak tartozni egyik körhöz sem, hanem egy egészen újonnan szervezett kör érdekében indítottak mozgalmat. A mozgalom" sikerrel járt, a fennálló két kör tagjai sorából is számosan csatlakoztak. A Budapesti Sakkozó Társaság. Az új alakulás hívei 1889 július 20-án összegyűlvén, nagy lelkesedés közepette megalakították a „Budapesti Sakkozó Társaság“-ot. Elnök lett Lehner Vilmos tanár. Nyomban a megalakulás után a társaság felhívást bocsátott ki, azután megkezdte működését. Az első összejövetel a társaságnak a Tigris szálloda kávéházában levő helyiségében (abban az épületben, Nádor u. 5. sz. a. jelenleg postahivatal van) augusztus 15-én volt, mely alkalommal megállapították az alapszabályokat. Évi tagsági díj 6 frt, vidéki tagoknak 2 frt, beiratási díj 1 frt. A Budapesti Sakkozó Társaság erőben és számban rohamosan gyarapodott az által, hogy mindjárt szakközlönyt adott ki. Amit a Pesti Sakk-kör évtizedek alatt nem tudott keresztül vinni, azt az új kör egyszerre megteremtette. A havonkint 8 oldal terjedelemben kiadott lap „Budapesti Sakk-Szemle“ címmel 1889 szeptember havában indult meg és Makovetz Gyula szerkesztette. Ez időben esik utoljára szó az Erkel Sakktársaságról, mely hamarosan beolvadt a Budapesti Sakkozó Társaságba. A csendesen működő társaságnak utolsó ténykedése volt egy verseny rendezése.