Magyar Sakkvilág, 2008 (6. évfolyam, 1-12. szám)

2008-07-01 / 7. szám

egy döntetlennel is megőrzött - azután pedig legyőzte Botvinniket. 1970-ben lemondott a zónaköziről Fischer javára, aki aztán páratlan sakk­történelmi menetelésével meg sem állt a világbaj­nokságig. Az USA-ban élve sem indulhatott el minden viadalon, amire meghívták. Tőzsde és ingatlanügynökként dolgo­zott­­ és bár egy idő után a munkaadó hozzájárult, hogy versenyekre utaz­zon, ezzel a lehetőséggel nem lehetett visszaélni. Az Egyesült Államok „zárt” bajnok­ságain 1974-ben 2-3., 1969-ben 3. A nyílt bajnokságokon 1961-1975 között háromszor egyedül, négyszer ket­tős holtversenyben, egyszer harmadma­gával első - ami egyedülálló teljesít­mény. Nemkülönben az is, hogy még to­vábbi hét rendkívül erős svájci rendszerű versenyt nyert ott - összesen pedig mint­egy 60 ilyen tornát nyert. Jogosan kapta meg a „Nyílt versenyek királya” címet. Az Egyesült Államokban 1993-ban bekerült az ottani sakkszövetség Híres­ségek csarnokába, 1997-ben pedig itt­hon megkapta a Maróczy-díjat. Mindkettőre elegendő alapot adtak versenyeredményei - de életművének a másik fele önmagában is alighanem in­dokolhatta volna ezeket a kitüntetéseket. Kiváló sakkíró: a Chess Life-ban 40 éve vezet kitűnő rovatot (ezek egy része füzetekben is megjelent). A Magyar Sakkélet, Sakkélet, Magyar Sakkvilág olvasói is gyakran találkozhattak írásai­val. Könyvei: The Benko Gambit (1973.), Chess Endgames Lessons (I. kötet: 1990., II. kötet: 1999.), Winning with Chess Psychology (1991.), My Life, Game and Compositions (2003.), Fine: Basic Chess Endings című művé­nek átdolgozása (2003.), Benkó's Chess Laboratory (2007.). Szekundánsi szerepkörben aligha­nem az a legjelentősebb, hogy az ame­rikai olimpiai csapatnak 1974 és 1984 közt hatszor volt a csapattagok szava­zataival megválasztott kísérője, kapitá­nya. Akkoriban, a függőben hagyott játszmák világában, a számítógép szín­relépése előtt kulcsfontosságú volt, hogy legyen egy kiválóan elemző, a végjátékokban nagyon otthonos segítő. Újvidéken 1990-ben, Moszkvában 1994-ben, Jerevánban 1996-ban volt a magyar válogatottak segítője. Szekun­­dánsként működött Reshevsky, R. Byrne, Mecking és Portisch, edzőként a Polgár-lányok mellett. Megnyitáselméleti munkássága nem a hosszú és részletes, versenyek közti időszakban születő elemzéseket jelenti, hanem egyrészt a számos változatban talált stratégiai és taktikai ötleteit, más­részt egy-egy kísérletet a túlelemzett fő­változatok elkerülésére. Utóbbiakra pél­da a Benkő-csel (l.d4 a­ f6 2.c4 c5 3.d5 b5), vagy az 1962-es világbajnok-jelölti versenyen igen sikeresen alkalmazott 1 .g3 kezdés. Azt, hogy igen jelentőset alkotott ezen a téren is, dokumentálja a pályafutását bemutató, már említett 2003. évi könyv megnyitási gondolatai­val foglalkozó fejezete, amely 125 oldal terjedelmű! A távsakkozással az I. levelezési sakkolimpián (1947-1949) került kap­csolatba. Tagja volt az elődöntőt meg­nyerő csapatunknak, az 5. táblán 6 játszmából 4,5 pontot szerezve. Ame­rikában ezt a „műfajt”, az ottani szoká­sok szellemében, jövedelem-kiegészí­tésként folytatta. Tétbe menő játékot vállalt: egy játszmát 100 dollárért, ket­tőt 150-ért. A győztes vitte a tétet. Száz körül volt az ilyen mérkőzései száma az évtizedek során, de fizetnie sohasem kellett! Sakkszerzői tevékenysége átfogja egész pályafutását, hiszen 1943-ban már jelent meg szerzeménye­­ és a kö­zelmúltban is. Tanulmányszerzői tevé­kenysége kapta meg a legnagyobb elis­merést, hiszen nemzetközi mesteri cím­mel tüntették ki (egyedüliként a ver­senysakkozás nemzetközi nagymesterei közül), de feladványszerzőként is kivé­teles alkotásai vannak. Említett könyvé­ben 300 szerzeményt mutat be! Művei­re az érdekes, olykor meghökkentő öt­let, a végsőkig lecsökkentett anyag, a kicsiszolt megoldás jellemző többek kö­zött. Ő gyakran adja közre más szerzők műveinek javításait, átdolgozásait - az övéire nem találtak még jobb variánst eredményező átdolgozást. Feladványaiból Molnár Árpád ad válogatást rovatában a 35. oldalon. Benkő - az egyetlen magyar, aki le­győzte - három játszmában verte meg Fischert (és még néhányat nyerhetett volna, ha időzavarok nem akadályozzák meg ebben). Ezekből választottuk ki az egyiket. Sajnos Benkő remek, a köny­vében 3 oldalt kitevő elemzését hely hi­ányában nem közölhetjük. KIRÁLYINDIAI VÉDELEM E62 Benkő-Fischer Buenos Aires, 1960 1. d4 £)f6 2.c4 g6 3.g3 ig7 4.­g2 0-0 5.£)c3 d6 6.&f3 £b­6 7.h3 e5 8.0-0 exd4 9.£­xd4 £ixd4 10.£xd4 1.e6 II. ©h4 Kivonja a vezért a futó átlójá­ból. Il.®d3 0d7 jött volna 12...5h­5 vagy 12...£­e5 lehetőségével. Il...®d7 12.J.g5 f6 13.11.e3 g5 Benkő megjegyzi, hogy több publikáció is „?”-et ad meg itt, de jobb lépést nem ajánl. Uhlmann „?!”-et illeszt a lépéshez az Enciklopé­dia E kötet I. kiadásában, de ő legalább megadja a 13...c6 14.8fdl 4)e5 15.b3 Se7 a folytatást: Porath Uhlmann, Lip­cse (olimpia), 1960. 14.­d4 Nagyobb bonyodalmakat, világossal jól vállalható játékot ígér 14.­e4, támadással e6-ra és b7-re, de ezt megnyugtatóan megítélni akkor lehetne, ha néhány versenyjátsz­mában ki is próbálnánk. 14...f5 15.gd2 Uhlmann eddig idézi ezt a partit - érté­kelése: világos jobban áll. A következők ismeretében döntse el az olvasó, hogy igaza van-e. 15...f4! 16.gxf4 gxf4 17.il,xf4 Az áldozat elfogadása kötelező. 17...d4 £\e5 18.Jbce5­­,xe5, majd ®h4 sötétnek nyerő esélyeket adna. 17...£\b6 18.©e3! 18.b3-ra 18...Sxf4 és 18..Jff6 is fekete előnyére vezetne. A tett lépés a vezért a legjobb mezőre helyezi - mel­lesleg lélektanilag remek ötlet. Fischer ugyanis többnyire leütötte a felkínált gyalogot, ha ez nem látszott kimondot­tan rossznak. Ezt használja ki világos. 18...W6 19.Ég5 ®g6 20.®g3 ®xc4? „Egy gyorsan megtett, gyenge lépés­­ nyilvánvalóan a túl gyakori Buenos Aires-i éjszakázás eredménye” - vja Benkő. 20...c6 előkészítés után sötét ki­tűnő játékkal nyerte volna vissza az ál­dozott gyalogot. 21.£id5! Fordulat! Fenyeget ®xc7 vagy £ie7+, 21...á,xd5 nem megy 22., áxd5+, majd 23.á,xc4 miatt. 21.. .©17? Ismét azonnali válasz. Jobb 21.. .517. 22.á,h6 c6 Minőséget veszít, de nincs jobb lépés. 22...Sac8 23.J,xg7 ®xg7 24.£se7+ vagy. 22...&eb6 23.£)f4 ©f6 24.1,xg7 £xf4 25.JE,xf8+ nyer. 23.­|xg7 sxg7 24.£xg7+ &xg7 25.£)c7 &f6 26.&xa8 Sxa8 27.b3 és Fischer ezt a rossz állást feladta. 1-0 Köszöntő XXXII. Tenkes Kupa Nemzetközi Sakkverseny Ózdi Lajos emlékére Harkány, 2008. november 14-22. A verseny helye: Harkány, Művelődési Ház, Kossuth L. u. 2. A verseny lebonyolítása: 9 fordulós svájci rendszerben. Az A-csoportban: 100-100 perc 40 lépésre + 30 mp bónuszidő lépésenként, majd +30-30 perc + 30 mp bónuszidő lépésenként. A B-csoportban 100-100 perc + 30 mp bónuszidő lépésenként. A-csoport Díjazás: 1.500.000, II. 300.000, III. 200.000, IV. 150.000, V. 100.000, VI. 60.000, VII. 50.000, VIli. 40.000, IX.-X. 20.000 XI.-XV. 10.000, + különdíjak. A 2008. évi Nyílt Magyar Bajnokság díjai (a MLSZ biz­tosítja a Tenkes Kupa díjain felül): 1.120.000, II. 100.000, III. 80.000, IV. 50.000, V. 30.000, VI. 20.000 Ft. Nevezési díjak: FIDE élő nélkül és 2000-ig 12.000, 2001-2200 10.000, 2201-2300 8.000, 2301-2400 6.000forint 2401-től 4.000forint, GM, IM versenyzők­nek nincs nevezési díj. B-csoport Díjazás: I.-X. helyezett tárgyjutalom + különdíjak Nevezési díj: 6.000 Ft. Információ: Fülöp Csaba (+36) 30-9276900, fulopcsa@invitel.hu Ambrus Lajos (+36) 30-8514224, info@baranyasakk.hu Web (online nevezés): www.baranyasakk.hu MAGYAR SAKKVILAG TV 2008. július

Next