Magyar Sakkvilág, 2011 (9. évfolyam, 1-12. szám)

2011-08-01 / 8. szám

Amit még a programok sem tudnak Vannak elvetemült dolgok az életben. Ilyen például a következő állás. Legény legyen a talpán, aki megmondja, hogy mi lesz ebből. Kérdezzük meg a világ legjobbjait, akik mellesleg itt ülnek a merev­lemezemen. Szerintük, azaz a programok szerint, világos előnye 6-8 gyalognyi , va­gyis esélyt sem adnak sötétnek. Houdini 1,5 szintén világos végletes, több mint 7 gyalog­nyi előnyét hozza ki. Na, ha ennyire biztos vagy a dolgodban Houdini fiam, akkor játszd le ezt a játszmát Pandix ellen! Bőségegesen adok nekik időt, és lesem, hogy mi történik. lffal £­fe4 2.0 £4c5 3.ffg1 Skd4 4.e3 £idb3 5.ffa8 £id3+ 6.&e2 £dd­+ 7.&fl £b­4 8.&g2 Oh4+ 9.&hl ®exd2 10.f4 £id3 11.15 £ixf5 12.'@d5 £fxe3 13 ffxe3 £idc5 13 lépés múlva Hodini előnye még mindig közel 7 gyalognyi, bár már itt szerintem gya­nút foghatna. Egyrészt azért mert a 13 sze­rencsétlen szám, másrészt pedig mert már nincs egy gyalogja sem. 14.Sa8 £­g6 15.fde2 £fde4 16.ffh2 £if6 17.®he2 d5 18.®b5+ hfd7 19.®c8 ®bd4 20.ffb1 £­db3 21.1ffl­­f4 22.®ef2 £if6 23.®b5+ &f8 24.ffh2 &g7 25.®fl d3 26.®a8 d2 27.®dl a­f8 28.4’g1 £­fe4 29.ffh6+ ®g8 30.®dh5 hf6 31.®d1 £ffe4 32.®e3 ®g7 33.&h2 f6 33 lépés után sötét a lovaival egyre impo­­zánsabban dominál a táblán, világos pedig már csak 3 gyalog előnyre tartja magát, ami tovább zuhan, ahogy egyre mélyebben ele­mez. 34.&g2 £­f7 35.axf1 £ffd6 36.®b8 0f5 37ffbxb3 £­xb3 38.®exb3 £­ed4 39.®d3 £­ e5 40.®3xd2 £­xd2+ A 40. lépésnél világos a kardjába dől, és fel­adja. 41 .Wxd2 után 42. .Ög4 42.&g2 .Sfe3+ 43.á?h3 e5 44.ffb4­­ 45.ffe7+ á?g6 46.®fd6+ á?g5 47.®b8 f4 48.ffg8+ &ß 49.ffh7+ ›á?e6 50.®g6+­­&d7 nyer. Jelenleg nincs a birtokomban olyan prog­ram, amelyik helyesen értékelné ezt az állást. Egyik sem ismeri a „sok lúd disznót győz” elvet. Egyik sem ismeri fel, hogy ilyen tömér­dek ló ellen a vezéreknek gyakorlatilag már nincs hova lépniük. A helyzet kulcsa az anyagi kiértékelés finomságaiban rejlik. Amikor egy gyerek sakkot kezd tanulni, akkor az oktatój­a elmondj­a neki a figurák érté­két. A gyalog 1, a ló 3 stb. Később megtudja a gyerek, hogy a játszma elején a ló többet is ér(het), később pedig csökkenhet­ az értéke. A programok is így kezdték valaha. A mai prog­ramokban viszont már egészen bonyolult függ­vények írják le a figurák anyagi értékét a saját illetve az ellenséges figurák létének függvé­nyében. Olyan precizitással, amilyen tán csak a legjobb sakkozók elméjének a mélyén jelenik meg - talán már nem is a tudatosság, hanem a megérzés szintjén. Ezért aztán különösen élve­zetes olyan állást találni, ahol ez a kifinomult anyagi pontozás a programoknál totális csődöt mond. Ha lenne humorérzékük a programok­nak, akkor azt mondanák, hogy ezzel az állás­sal jól megtréfáltam őket. Ha lenne filozófiai érzékük, akkor azt mondanák, hogy ez az állás a sakk új mélységeit nyitotta meg. De nincs nekik, ezért csak szemrehányóan néznek, hogy miért programoztuk őket ilyen butának. A drá­mai félreértékelés azért következhet be, mert a programok függvényei a megnyitás felől a végjáték felé írják le az anyagi értékek torzulá­sát, vagyis a folyamatosan csökkenő anyagi összérték felé, amikor is tipikusan a nehéztisz­tek értéke nő. De a másik irányba történő el­mozdulást nem ismerik, amikor nem csökken, hanem nő a tisztek összértéke. Ilyenkor nem tudnak a helyzettel mit kezdeni. Felmerülhet a kérdés, hogy a sebességre optimalizált kiértékelő függvénybe hogyan férhetnek bele az anyagi kiértékelés fent emlí­tett bonyolult, nagymesteri szintű és nyilván­valóan lassú számításai? Nos, a dolog úgy működik, hogy amikor elindítjuk a programot, akkor az végrehajtja az összes ilyen számítás­­igényes műveletet, és letarolja az eredménye­ket a memóriába. Amikor pedig egy állást kiértékel, akkor ebből a memóriatömbből elő­kapja a már kiszámított értéket. (Például ha az egyik félnek 1 bástyája van 3 gyaloggal, míg a másiknak futópárja 2 gyaloggal, akkor eze­ket a számokat indexként használva már meg is van az állás anyagi értéke.) Régen persze ilyet nem lehetett. Amikor még Commodore 64-en nyomtam a sakkot, akkor 64 Kb volt az összmemóriám. Ebbe a teljes programnak, a használt tömböknek és a teljes grafikának bele kellett férnie. Ma csak az anyagi értékeket leíró tömb mérete 8 Mb. (Régen mágus voltam, vagy mi?) Manapság lazán megduplázom ezt a 8 Mb-ot, és ha már ott van, letárolom bele azt is, hogy a végjáték mely fázisában járunk. Az ugyanis fontos pél­dául a szabadgyalogok számításában. Azonban vigyázni kell a tömb méretének duplázgatásá­­val, mert ennek az egyetlen tömbnek a mérete elképesztő méreteket tud ölteni. Ha nemcsak a megszokott figuraszámokat (például maxi­mum két ló), hanem többet is tárolni szeretnénk benne, akkor minden plusz figurával duplázó- 41n­íf 4 4Tgr­am­m 4 w 26 Magyar Sakkvilág

Next