Magyar Sakkvilág, 2011 (9. évfolyam, 1-12. szám)
2011-09-01 / 9. szám
Újabb vonások Grimm Vince portréjához A kivételesen sokoldalú - és sokoldalúan tehetséges - Grimm Vince személyével a sakktörténetírás mellett a művészettörténet, kultúrtörténet, politikatörténet is komolyan foglalkozik, de átfogó és hiteles adatokon alapuló teljes életrajza máig nem született meg. Természetesen ez a rövid tanulmány sem vállalkozhat erre: ezúttal néhány olyan sakk-, életrajzi- és művészeti adatot közlök, amelyeket eddig nem találtak meg, így nem is dolgozhattak fel a kutatók, illetve pontatlanok a publikációik, vagy nem teljeskörűek. 1985-ös Sakkélet-cikkemben (Újabb adatok a Pesti Sakk-körről), és azóta is közöltem rá vonatkozó új adatokat. Ezúttal róla szóló, önálló tanulmányban foglalom össze a tovább gyarapodó újabb kutatási eredményeimet. Grimm Vincét, a Pesti Sakk-kör elnökét, a Párizs elleni, 1842-45 közt vívott levelezési mérkőzést sikeresen irányító világhírű hármas - Szén, Löwenthal, Grimm - tagját a Magyar Sakktörténet 1. kötete mutatja be. Ami ott olvasható, azt nem ismétlem meg. A Sakktörténet helyesen írja, hogy 1872. január 15-én halt meg, és a Kerepesi úti temetőben temették el. Ezt azonban kiegészíthetjük azzal, hogy a temetés január 18-án volt, és a temető nyilvántartása az életkorát is tartalmazza: 70 éves volt. Az irodalomban születési éveként az „1800 körül” (Sakktörténet 1., Kis magyar sakktörténet) és 1810. egyaránt előfordul. A most megismert temetői nyilvántartás ezt 1801-re vagy 1802-re módosítja- amennyiben ez a bejegyzés hiteles okmányon, vagy más megbízható forráson alapul. Mivel Grimm nővére akkor még élt, remélhetjük, hogy pontos az adat. Ugyanitt olvasható, hogy nőtlen volt (ezt eddig is így tudtuk) és magánzó. Ez utóbbi még a II. világháború előtt is használt kifejezés volt azokra, akik állás nélkül, vagyonukból, alkalmi jövedelmekből, segélyekből éltek. Az általam megtalált információk közül az egyik legfontosabb: Grimm Vince portréja. Ennek a grafikának egy részletét már közreadtam a 2004-ben megjelent Kis magyar sakktörténet című kötetemben. Most a teljes rajzot is szeretném közölni. Ez az Illustrierte Zeitung 1850. szeptember 16-i számában jelent meg, egy Grimm Vincéről írt cikk keretében. A rajzon nem szerepel az alkotó művész neve, de Grimm rajzainak ismerője okkal feltételezheti, hogy ezt ő maga rajzolta. A sakkozók számára kiemelkedően fontos új anyag Grimmnek egy eddig lappangó játszmája, hiszen Grimmtől sakkpartit alig ismerünk. Emellett ebből a korból Magyarországon váltott játszmával is csak kevéssel rendelkezünk. Ez szintén az Illustrierte Zeitungban jelent meg, 1845-ben. A játszmát tehát abban az évben, vagy korábban játszhatták. A közölt szöveg egyébként megadja, hogy a játszmára Pesten került sor, és Grimmet a sakk-kör elnökeként említi. Ez a sokadik igazolása annak, hogy volt a szabadságharc kitörése előtt is sakk-kör Pesten, és ebben az időben Grimm Vince volt az elnöke. A megnyitás egy akkor néha megjátszott rossz cselváltozat. A következmény: világos számára gyanús, de áttekinthetetlen állás, amelyben az ellenfél hibázik. Grimm meglátta és beadta a vezéráldozatos mattot. Ez nagyon hasonló ahhoz a kombinációhoz, amely első előfordulásának a Réti-Tartakower, Bécs, 1910. partit tartottuk eddig, és amely később is többször előfordult. Most láthatjuk, hogy Grimm ezt már Réti előtt 65 évvel előbb bemutatta! Érdemes megjegyezni, hogy annak a kornak elterjedt szokása volt az előnyadásos játszma. Gyakorlatilag ezt látjuk most is, csak a tisztelőnyt világos nem az első lépés előtt adta, hanem a hatodikban. A vesztes nevét nem közölték - ez is nagyon gyakori volt akkoriban. Erre csak a Gg rövidítéssel utaltak, ami jelentheti azt is, hogy a név első betűje G, az utolsó g (például Görög), de mást is. KIRÁLYCSEL C39 Grimm Vince-Gg Pest, 1845 vagy korábban 1.e4 e5 2.f4 exf4 3.5)0 g5 4.h4 g4 5.5)e5 d6 6.5) xf7? A helyes folytatás 6.5)xg4. A tett lépés nem jó, ezért ritkán fordult elő. 6.. .á?xf7 7.Ac4+ ce8 8.d4 ib6 9.5)c3 c6 Egy Schlechter- Maróczy, Bécs, királycsel témaverseny 1903. játszmában 9...5)e7 10.d3 c6 11 .1)d2 történt, és itt 11.. .'@16 lépéscserével a Grimm-játszmához vezetett volna! Maróczy a 11...b5 folytatást választotta, és 12.ib3 a5 13.a4b4 14.5)e2aa6 15.ác4±xc4 16.@xc4 d5 után nyerő állásra tett szert. 10.ffd3 @f6 ll.ld2 5)e7 12.0-0-0 5)d7? Jobb 12...b5! 13.Jj.b3 d8 (hogy e5-re d5 jöhessen) 14.5)e2 a5 15.5)xf4 fxf4 16.Sdfl txd2+ 17ffxd2 a4 (17..Jfg7 18.Sf7) 18.gxf8+ exf8—h 13.e5! dxe5 13...#g6 14.exd6 jól játszható világossal. 14.dxe5 ?g6 15.5) e4 5)xe5? Erre gyors összeomlás következik, de világosnak már kedvezőbb játéka lett volna 15.. .b5 16.5)f6+ a’fS 17.5)xd7+, vagy 15...5)d5 16.16.xd5 cxd5 17.@xd5 5)b6 18. xd4 +á?f7(18...Sf8 19.5)d6+ á?e7 2015) 19. h5 @g7 20.5)d6 után is. 16.1fd8+!! Gyorsabb és szebb, mint a szintén nyerő 16.5)f6+ 17.@d8+ 16...&xd8 17^a5++ &e8 18.Sd8 matt! 10 Grimm Bécsben született, de Magyarországon fejtette ki sokoldalú alkotó tevékenységét. Korábban került ide, de magam is találtam arra vonatkozó hiteles dokumentumot, amely azt mutatja, hogy 1831 -ben már itt élt. Tisztviselő, nevelő volt, majd művészeti és zenei boltot nyitott, Pesten az elsőt. Többek között litográfiákat (kőnyomatokat) és kottákat árult, utóbbiak közt magyar zeneművekét is. Ezekről tudtunk, de a lapokban megjelent hirdetéseket magam is találtam. További életútját már bizonyos mértékig ismerjük a korábbi kutatásokból; érdemes kiemelni sokrétű munkásságának egyik igen értékes tevékenységét, amit a Pesti Művészeti Egyesületben végzett, amelynek pénztárosa is volt; például ő szervezte meg az első magyar képzőművészeti tárlatot Ez a szerepe ismert és feldolgozott, de a teljesebb kép miatt itt is feltétlenül meg kell említeni. Azonban egyrészt az Illustrierte Zeitung említett cikkéből, másrészt a Magyar Sakktörténet 1. kötetében a 82. oldalon említett, de csak néhány mondat erejéig felhasznált Deutsche Schachzeitung-cikkből (1876. 310-312. oldal) ki tudjuk egészíteni ismereteinket. Ez utóbbi írás a bécsi Neue freie Presse cikkén alapul, annak az írója ismerte Grimmet Pestről és Konstantinápolyból. Az Illustrierte Zeitung megírja, hogy boltjának eladása után milyen nyomdai gépparkot szerzett be (felsorolja a gépeket, tehát nagyon közeli forrásból, de lehet, hogy Grimm saját 18 Magyar Sakkvilág