Magyar Sakkvilág, 2011 (9. évfolyam, 1-12. szám)

2011-09-01 / 9. szám

Újabb vonások Grimm Vince portréjához A kivételesen sokoldalú - és sokoldalúan te­hetséges - Grimm Vince személyével a sakk­történetírás mellett a művészettörténet, kultúrtörténet, politikatörténet is komolyan foglalkozik, de átfogó és hiteles adatokon ala­puló teljes életrajza máig nem született meg. Természetesen ez a rövid tanulmány sem vál­lalkozhat erre: ezúttal néhány olyan sakk-, élet­rajzi- és művészeti adatot közlök, amelyeket eddig nem találtak meg, így nem is dolgoz­hattak fel a kutatók, illetve pontatlanok a pub­likációik, vagy nem teljeskörűek. 1985-ös Sakkélet-cikkemben (Újabb ada­tok a Pesti Sakk-körről), és azóta is közöltem rá vonatkozó új adatokat. Ezúttal róla szóló, önálló tanulmányban foglalom össze a tovább gyarapodó újabb kutatási eredményeimet. Grimm Vincét, a Pesti Sakk-kör elnökét, a Párizs elleni, 1842-45 közt vívott levelezési mérkőzést sikeresen irányító világhírű hármas - Szén, Löwenthal, Grimm - tagját a Magyar Sakktörténet 1. kötete mutatja be. Ami ott ol­vasható, azt nem ismétlem meg. A Sakktörténet helyesen írja, hogy 1872. január 15-én halt meg, és a Kerepesi úti teme­tőben temették el. Ezt azonban kiegészíthetjük azzal, hogy a temetés január 18-án volt, és a te­mető nyilvántartása az életkorát is tartalmazza: 70 éves volt. Az irodalomban születési éveként az „1800 körül” (Sakktörténet 1., Kis magyar sakktörténet) és 1810. egyaránt előfordul. A most megismert temetői nyilvántartás ezt 1801-re vagy 1802-re módosítja- amennyiben ez a bejegyzés hiteles okmányon, vagy más megbízható forráson alapul. Mivel Grimm nő­vére akkor még élt, remélhetjük, hogy pontos az adat. Ugyanitt olvasható, hogy nőtlen volt (ezt eddig is így tudtuk) és magánzó. Ez utóbbi még a II. világháború előtt is használt kifejezés volt azokra, akik állás nélkül, vagyonukból, al­kalmi jövedelmekből, segélyekből éltek. Az általam megtalált információk közül az egyik legfontosabb: Grimm Vince portréja. Ennek a grafikának egy részletét már közre­adtam a 2004-ben megjelent Kis magyar sakk­történet című kötetemben. Most a teljes rajzot is szeretném közölni. Ez az Illustrierte Zeitung 1850. szeptember 16-i számában jelent meg, egy Grimm Vincéről írt cikk keretében. A raj­zon nem szerepel az alkotó művész neve, de Grimm rajzainak ismerője okkal feltételezheti, hogy ezt ő maga rajzolta. A sakkozók számára kiemelkedően fon­tos új anyag Grimmnek egy eddig lappangó játszmája, hiszen Grimmtől sakkpartit alig is­merünk. Emellett ebből a korból Magyaror­szágon váltott játszmával is csak kevéssel rendelkezünk. Ez szintén az Illustrierte Zei­tungban jelent meg, 1845-ben. Ajátszmát tehát abban az évben, vagy korábban játszhatták. A közölt szöveg egyébként megadja, hogy a játszmára Pesten került sor, és Grimmet a sakk-kör elnökeként említi. Ez a sokadik iga­zolása annak, hogy volt a szabadságharc kitö­rése előtt is sakk-kör Pesten, és ebben az időben Grimm Vince volt az elnöke. A megnyitás egy akkor néha megjátszott rossz cselváltozat. A következmény: világos számára gyanús, de áttekinthetetlen állás, amelyben az ellenfél hibázik. Grimm meglátta és beadta a vezéráldozatos mattot. Ez nagyon hasonló ahhoz a kombinációhoz, amely első előfordulásának a Réti-Tartakower, Bécs, 1910. partit tartottuk eddig, és amely később is többször előfordult. Most láthatjuk, hogy Grimm ezt már Réti előtt 65 évvel előbb be­mutatta! Érdemes megjegyezni, hogy annak a kornak el terjedt szokása volt az előnyadásos játszma. Gyakorlatilag ezt látjuk most is, csak a tisztelőnyt világos nem az első lépés előtt adta, hanem a hatodikban. A vesztes nevét nem közölték - ez is nagyon gyakori volt ak­koriban. Erre csak a Gg rövidítéssel utaltak, ami jelentheti azt is, hogy a név első betűje G, az utolsó g (például Görög), de mást is. KIRÁLYCSEL C39 Grimm Vince-Gg Pest, 1845 vagy korábban l.e4 e5 2.f4 exf4 3.5)0 g5 4.h4 g4 5.5)e5 d6 6.5) xf7? A helyes folytatás 6.5)xg4. A tett lépés nem jó, ezért ritkán fordult elő. 6.. .á?xf7 7.Ác4+ ée8 8.d4 ithó 9.5)c3 c6 Egy Schlechter- Maróczy, Bécs, királycsel téma­verseny 1903. játszmában 9...5)e7 10.®d3 c6 11 .I)d2 történt, és itt 11.. .'@16 lépéscseré­vel a Grimm-játszmához vezetett volna! Ma­róczy a 11...b5 folytatást választotta, és 12.ib3 a5 13.a4b414.5)e2áa615.ác4±xc4 16.@xc4 d5 után nyerő állásra tett szert, j 10.ffd3 @f'6 ll.ld2 5)e7 12.0-0-0 5)d7? Jobb 12...b5! 13.Jj.b3 ®8 (hogy e5-rc d5 jö­hessen) 14.5)e2 a5 15.5)xf4 íxf4 ló.Sdfl txd2+ 17Jfxd2 a4 (17..Jfg7 18.Sf7) 18.gxf8+ §xf8—h 13.e5! dxe5 13...#g6 14.exd6 jól játszható világossal. 14.dxe5 ®g6 15.5) e4 5)xe5? Erre gyors összeomlás követ­kezik, de világosnak már kedvezőbb játéka lett volna 15.. .b5 16.5)f6+ á’fS 17.5)xd7+, vagy 15...5)d5 16.JÉ,xd5 cxd5 17.@xd5 5)b6 18. ®d4 <á?f7(18...Sf8 19.5)d6+ á?e7 20JM) 19. h5 @g7 20.5)d6 után is. 16.1fd8+!! Gyorsabb és szebb, mint a szintén nyerő 16.5)f6+ 17.@d8+ 16...&xd8 17^a5++ &e8 18.Sd8 matt! 1-0 Grimm Bécsben született, de Magyarországon fejtette ki sokoldalú alkotó tevékenységét. Ko­rábban került ide, de magam is találtam arra vonatkozó hiteles dokumentumot, amely azt mutatja, hogy 1831 -ben már itt élt. Tisztviselő, nevelő volt, majd művészeti és zenei boltot nyitott; Pesten az elsőt. Többek között litográ­fiákat (kőnyomatokat) és kottákat árult, utób­biak közt magyar zeneművekét is. Ezekről tudtunk, de a lapokban megjelent hirdetéseket magam is találtam. További életútj át már bizonyos mértékig is­merjük a korábbi kutatásokból; érdemes kie­melni sokrétű munkásságának egyik igen értékes tevékenységét, amit a Pesti Művészeti Egyesületben végzett, amelynek pénztárosa is volt; például ő szervezte meg az első magyar képzőművészeti tárlatot Ez a szerepe ismert és feldolgozott, de a teljesebb kép miatt itt is fel­tétlenül meg kell említeni. Azonban egyrészt az Illustrierte Zeitung említett cikkéből, másrészt a Magyar Sakktörténet 1. kötetében a 82. olda­lon említett, de csak néhány mondat erejéig fel­használt Deutsche Schachzeitung-cikkből (1876. 310-312. oldal) ki tudjuk egészíteni is­mereteinket. Ez utóbbi írás a bécsi Neue freie Presse cikkén alapul: annak az írója ismerte Grimmet Pestről és Konstantinápolyból. Az Illustrierte Zeitung megírja, hogy bolt­jának eladása után milyen nyomdai gépparkot szerzett be (felsorolja a gépeket, tehát nagyon közeli forrásból, de lehet, hogy Grimm saját 18 Magyar Sakkvilág

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék