Magyar Sakkvilág, 2011 (9. évfolyam, 1-12. szám)

2011-10-01 / 10. szám

zést, itt Orsó Miklós és Kállai Gábor voltak a segítőim. Torre ellen kívülről talán simának tűnhetett a meccs, ám az utolsó játszma azért izgalmas volt, az időzavarban sikerült meg­nyernem. Továbbjutottam, ellenfelem az ex- világbajnok Szmiszlov volt. Álljunk itt meg egy kicsit! Ha jól tudom, innen kezdve nemcsak sakkjátszmát, hanem poli­tikai játszmát is kellett folytatnod. Igen, ezek nehéz idők voltak. Már 1976-ban sem indulhatott magyar csapat a haifai sakko­limpián. 1980-ban a moszkvai ötkarikás játé­kokat bojkottálta az USA, 1984-ben meg Los Angelesben nem indultak a szocialista orszá­gok. Szóval 1983-ban a sakkvilágbajnokok kö­zött Kaszparov—Korcsnoj és Ribli-Szmiszlov párosmérkőzésekre került, vagy került volna sor. AF1DE a két párosmérkőzést Abu Dhabi- ban (Ribli-Szmiszlov), illetve Los Angelesben (Korcsnoj-Kaszparov) rendezte volna meg. Korcsnoj jelen volt, elvileg meg is nyerte a mérkőzést - kontumáltan. Kaszparovot és Szmiszlovot nem engedte játszani a Szovjet Sakkszövetség. Én kiutaztam volna, ám He­gyeshalomnál elvették az útlevelemet. Az in­doklás a következő volt: „mások jogos érdekeit sértette volna külföldre utazásom”... Hogyan jöttek létre mégis a mérkőzések? Az angolok oldották meg a helyzetet. Beje­lentkezett London, mint rendező, a szovjetek feloldották a Korcsnoj elleni bojkottot, és lét­rejöhetett mindkét párosmérkőzés. Sőt, Korcs­noj, aki elvben jogilag nyert (kontumáltan), még anyagi kártérítést is kapott. Szmiszlov exvilágbajnok volt, ám nálad harminc évvel idősebb. Hogyan emlék­szel vissza a párosmeccsre? Egyrészt Szmiszlovnak hatalmas meccsrutinja volt, háromszor játszott párosmérkőzést Bot- vinnikkal a világbajnoki címért. Másfelől meg ilyen feszült politikai helyzetben nem tudtam a legjobb formámat hozni. És a későbbi csatáid a világbajnoki rend­szerben? 1985-ben Monpellieiben a párosmérkőzések helyett világbajnokjelölti körmérkőzést ren­deztek, itt igazából nem volt esélyem a torna- győzelemre. Még 1987-ben is játszottam Szabadkán zónaközi döntőn, ám egy fél pont hiányzott, nem sikerült a továbbjutás. Az Informátor zsűrijének hosszú évek óta tagja vagy, szavazol a legjobb játszmák­ról. Melyik volt a legjobb saját játszmád? AKarpov elleni győztes játszmám 1980 júli­usából, amit világossal katalán védelemben nyertem meg. Mesélj kicsit a szakírói pályádról! Két könyvem jelent meg, ezeket közösen írtuk Kállai Gáborral, az egyik a vezérindiai véde­lemről, a másik az angol megnyitásról szól. Emellett írtam megnyitási monográfiát a szláv védelemről, és az Enciklopédiában is enyém i volt egy komplett fejezet. Emellett 1990-től 2007-ig a Chessbase Magazinnak is dolgoztam. Ha jól emlékszem, az 1980-as évek végén jelent meg a Sport milliomosai című könyv, ebben veled is készült interjú. Te hogyan látod, mi változott azóta a sakkozásban? Nyilván manapság sokkal többen sakkoznak, és megjelent a számítógép is. Ennek ellenére | úgy gondolom, hogy a lényeg azért nem válto­zott. Ma is a jobban felkészültek, a jobb játé­kosok nyernek. Nézzük csak meg, a legutóbbi világkupán is a négy legjobb helyen rangsorolt játékos - Szvidler, Griscsuk, Ponomaijov, Ivancsuk - végeztek az élen. Öt éve, 2006 óta tanácsadói státuszban dolgozol az Osztrák Sakkszövetségnél. Mik a tapasztalataid? Úgy látom - és az eredmények is ezt igazolják | -, hogy megindult egy általános fejlődés, már az osztrák sakkozók is egyre jobb megnyitási repertoárral rendelkeznek. Egyik tanítványom például Ragger Markus, neki jelenleg 2680 Élő-pontja van. Viszont Magyarországon is edzősködtem, Ruck Róberttel 1999 és 2001 között dolgoztunk együtt (megemlíteném, hogy az edzéseket Varecza úr, egy szombat- helyi szponzor támogatta), jelenleg Antal Tibor Kende a tanítványom, októbertől a 9 ! éves Kozák Adámmal is foglalkozom. És ' most, hogy visszatértem a Nagykanizsa csa­patához, ott a vezetőedzői posztot töltöm be. :iy^if#:Tí Ft A felnőtt magyar válogatottnál is voltál ka­pitány. Milyen eredmények születtek ekkor? 1999-2000-ben voltam kapitány. 1999-ben a Mitropa Kupán elsők voltunk, majd az Eu- rópa-bajnokságon másodikok lettünk, a 2000. évi isztambuli sakkolimpián hajszállal ma­radtunk le a dobogóról, holtversenyben a 3-4. helyen végeztünk, sajnos a Buchholz-értéke- lésiink rosszabb lett. Befejezésképpen engedj meg néhány személyesebb kérdést. Milyen kiegészítő sportot űzöl/űztél? Úsztam, kerékpároztam, teniszeztem, ám saj­nos a fizikai felkészülésre nem fektettem meg­felelő hangsúlyt. Ez eléggé nagy hiba volt, az oroszok/szovjetek ebben jobbak voltak. Milyen idegen nyelveket beszélsz? Természetesen beszélek németül, angolul, és értek oroszul is. Ha jól emlékszem, az 1972-es olimpián még skót cselt is játszottál, jó l.e4-es já­tékos voltál. Miért tértél át később a zárt megnyitásokra. Azokban az években - a 70-es évek elején - sokkal kevesebb profi játékos volt. Ők rend­szerint 1 ,e4-re többé-kevésbé jól fel voltak ké­szülve, l.öß ellen, ami a kedvencem (volt), már nem ismerték a legjobb változatokat. Kiket tartasz a világ legjobb sakkozójának? Valamennyi klasszikus (!) világbajnokot. A magyarok közül meg két nevet említenék, Maróczy Gézát és Portisch Lajost. Ha te lennél a Magyar Sakkszövetség ve­zetője, elnöke, miben változtatnál? Van­nak forradalmi ötleteid? Az új elnökség jó néhány okos döntést hozott, az ifjúsági egyéni edzésekre való áttérést po­zitív változásnak látom. Remélhetőleg vissza tudja majd szerezni a magyar sakkozás azt a rangot, amit korábban birtokolt. Ugyanakkor viszont nagyon visszásnak gondolom, ha bár­melyik elnökségi tag anyagilag érdekelt az el­nökség döntéseinek következtében. Ezt például Ausztriában a szabályok tiltják, aki el­nökségi tag, ne rakhasson el egy fillért sem, ez így (volna) tiszta. Ribli Zoltán pályafutása Ribli Zoltán 1951 szeptember 6-án szüle­tett Mohácson. 16 évesen megszerzi a sakkmesteri címet, ugyanebben az évben (1967) bejut a magyar bajnokság döntő­jébe. 1970-ben nemzetközi mester, 1974- ben nagymester. Tizenkétszeres olimpikon (1970, 1972, 1974, 1978, 1980, 1982, 1984,1986,1988,1990,1992 és 1994). Számos nemzetközi verseny győztese, FIDE Senior Trainer, szakíró. Legmaga­sabb Élő-pontszáma2630(az 1988júliusi FIDE-listán). 7955-ben megkapja a mes­teredzői címet. Felesége Grosch Mária női nemzetközi mester, olimpiai ezüstérmes. Két gyermek édesapja. 38 Magyar Sakkvilág

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék