Magyar Sakkvilág, 2011 (9. évfolyam, 1-12. szám)
2011-10-01 / 10. szám
zést, itt Orsó Miklós és Kállai Gábor voltak a segítőim. Torre ellen kívülről talán simának tűnhetett a meccs, ám az utolsó játszma azért izgalmas volt, az időzavarban sikerült megnyernem. Továbbjutottam, ellenfelem az exvilágbajnok Szmiszlov volt. Álljunk itt meg egy kicsit! Ha jól tudom, innen kezdve nemcsak sakkjátszmát, hanem politikai játszmát is kellett folytatnod. Igen, ezek nehéz idők voltak. Már 1976-ban sem indulhatott magyar csapat a haifai sakkolimpián. 1980-ban a moszkvai ötkarikás játékokat bojkottálta az USA, 1984-ben meg Los Angelesben nem indultak a szocialista országok. Szóval 1983-ban a sakkvilágbajnokok között Kaszparov,Korcsnoj és Ribli-Szmiszlov párosmérkőzésekre került, vagy került volna sor. A FIDE a két párosmérkőzést Abu Dhabiban (Ribli-Szmiszlov), illetve Los Angelesben (Korcsnoj-Kaszparov) rendezte volna meg. Korcsnoj jelen volt, elvileg meg is nyerte a mérkőzést konzumáltan. Kaszparovot és Szmiszlovot nem engedte játszani a Szovjet Sakkszövetség. Én kiutaztam volna, ám Hegyeshalomnál elvették az útlevelemet. Az indoklás a következő volt: „mások jogos érdekeit sértette volna külföldre utazásom”... Hogyan jöttek létre mégis a mérkőzések? Az angolok oldották meg a helyzetet. Bejelentkezett London, mint rendező, a szovjetek feloldották a Korcsnoj elleni bojkottot, és létrejöhetett mindkét párosmérkőzés. Sőt, Korcsnoj, aki elvben jogilag nyert (konzumáltan), még anyagi kártérítést is kapott. Szmiszlov exvilágbajnok volt, ám nálad harminc évvel idősebb. Hogyan emlékszel vissza a párosmeccsre? Egyrészt Szmiszlovnak hatalmas meccsrutinja volt, háromszor játszott párosmérkőzést Botvinnikkal a világbajnoki címért. Másfelől meg ilyen feszült politikai helyzetben nem tudtam a legjobb formámat hozni. És a későbbi csatáid a világbajnoki rendszerben? 1985-ben Monpellierben a párosmérkőzések helyett világbajnokjelölti körmérkőzést rendeztek, itt igazából nem volt esélyem a tornagyőzelemre. Még 1987-ben is játszottam Szabadkán zónaközi döntőn, ám egy fél pont hiányzott, nem sikerült a továbbjutás. Az Informátor zsűrijének hosszú évek óta tagja vagy, szavazol a legjobb játszmákról. Melyik volt a legjobb saját játszmád? A Karpov elleni győztes játszmám 1980 júliusából, amit világossal katalán védelemben nyertem meg. Mesélj kicsit a szakírói pályádról! Két könyvem jelent meg, ezeket közösen írtuk Kállai Gáborral, az egyik a vezérindiai védelemről, a másik az angol megnyitásról szól. Emellett írtam megnyitási monográfiát a szláv védelemről, és az Enciklopédiában is enyém volt egy komplett fejezet. Emellett 1990-től 2007-ig a Chessbase Magazinnak is dolgoztam. Ha jól emlékszem, az 1980-as évek végén jelent meg a Sport milliomosai című könyv, ebben veled is készült interjú. Te hogyan látod, mi változott azóta a sakkozásban? Nyilván manapság sokkal többen sakkoznak, és megjelent a számítógép is. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a lényeg azért nem változott. Ma is a jobban felkészültek, a jobb játékosok nyernek. Nézzük csak meg, a legutóbbi világkupán is a négy legjobb helyen rangsorolt játékos - Szvidler, Griscsuk, Ponomarjov, Ivancsuk - végeztek az élen. Öt éve, 2006 óta tanácsadói státuszban dolgozol az Osztrák Sakkszövetségnél. Mik a tapasztalataid? Úgy látom - és az eredmények is ezt igazolják -, hogy megindult egy általános fejlődés, már az osztrák sakkozók is egyre jobb megnyitási repertoárral rendelkeznek. Egyik tanítványom például Ragger Markus, neki jelenleg 2680 Élő-pontja van. Viszont Magyarországon is edzősködtem, Ruck Róberttel 1999 és 2001 között dolgoztunk együtt (megemlíteném, hogy az edzéseket Varecza úr, egy szombathelyi szponzor támogatta), jelenleg Antal Tibor Kende a tanítványom, októbertől a 9 éves Kozák Ádámmal is foglalkozom. És most, hogy visszatértem a Nagykanizsa csapatához, ott a vezetőedzői posztot töltöm be. A felnőtt magyar válogatottnál is voltál kapitány. Milyen eredmények születtek ekkor? 1999-2000-ben voltam kapitány. 1999-ben a Mitropa Kupán elsők voltunk, majd az Európa-bajnokságon másodikok lettünk, a 2000. évi isztambuli sakkolimpián hajszállal maradtunk le a dobogóról, holtversenyben a 3-4. helyen végeztünk, sajnos a Buchholz-értékelésünk rosszabb lett. Befejezésképpen engedj meg néhány személyesebb kérdést. Milyen kiegészítő sportot űzöl űztél? Úsztam, kerékpároztam, teniszeztem, ám sajnos a fizikai felkészülésre nem fektettem megfelelő hangsúlyt. Ez eléggé nagy hiba volt, az oroszok/szovjetek ebben jobbak voltak. Milyen idegen nyelveket beszélsz? Természetesen beszélek németül, angolul, és értek oroszul is. Ha jól emlékszem, az 1972-es olimpián még skót cselt is játszottál, jó l.e4-es játékos voltál. Miért tértél át később a zárt megnyitásokra. Azokban az években - a 70-es évek elején - sokkal kevesebb profi játékos volt. Ők rendszerint 1 .e4-re többé-kevésbé jól fel voltak készülve, 1.ep ellen, ami a kedvencem (volt), már nem ismerték a legjobb változatokat. Kiket tartasz a világ legjobb sakkozójának? Valamennyi klasszikus (!) világbajnokot. A magyarok közül meg két nevet említenék, Maróczy Gézát és Portisch Lajost. Ha te lennél a Magyar Sakkszövetség vezetője, elnöke, miben változtatnál? Vannak forradalmi ötleteid? Az új elnökség jó néhány okos döntést hozott, az ifjúsági egyéni edzésekre való áttérést pozitív változásnak látom. Remélhetőleg vissza tudja majd szerezni a magyar sakkozás azt a rangot, amit korábban birtokolt. Ugyanakkor viszont nagyon visszásnak gondolom, ha bármelyik elnökségi tag anyagilag érdekelt az elnökség döntéseinek következtében. Ezt például Ausztriában a szabályok tiltják, aki elnökségi tag, ne rakhasson el egy fillért sem, ez így (volna) tiszta. :ignif#:Ti Ft 38 Magyar Sakkvilág Ribli Zoltán pályafutása Ribli Zoltán 1951 szeptember 6-án született Mohácson. 16 évesen megszerzi a sakkmesteri címet, ugyanebben az évben (1967) bejut a magyar bajnokság döntőjébe. 1970-ben nemzetközi mester, 1974- ben nagymester. Tizenkétszeres olimpikon (1970, 1972, 1974, 1978, 1980, 1982, 1984,1986,1988,1990,1992 és 1994). Számos nemzetközi verseny győztese, FIDE Senior Trainer, szakíró. Legmagasabb Élő-pontszáma 2630(az 1988 júliusi FIDE-listán). 1955-ben megkapja a mesteredzői címet. Felesége Grosch Mária női nemzetközi mester, olimpiai ezüstérmes. Két gyermek édesapja.