Magyar Sakkvilág, 2012 (10. évfolyam, 1-12. szám)

2012-01-01 / 1. szám

A bajnoki címet megszerző Tatár Kiss Szabolcs nemzetközi mester, szakedző (Pénzügyőr SE) esetében a papírforma igazolódott be, csupán két döntetlent enge­dett meg a 9 fordulós, 2x15 per­ces időtartamú svájci rendszerű tornán. Hét játszmában szinte a közönségnek játszott, összesen 8 pontot szerzett. Várható volt a helybeliek sakkmesterének, Ádók Jánosnak a második helye, aki fél ponttal maradt le csupán. Andor László (Békési TE) két FIDE- mestert is megelőzött, 7 pontot tett a tarsolyába, bronzérmes lett. A legjobb ifjúsági versenyző­nek felajánlott díszes serleget Bodor Máté (Vásárhelyi Pákozdy F. S. SE) vehette át. A szintén 14- 18 éves kategóriában 2. lett Nóg­rádi Erik (Meritum Tisza-parti Ált. Isk.) 6 ponttal, míg a 3. helyet a 4,5 pontos Kovács Balázs (Röszke) szerezte meg. 14 év alattiak: 1. Adzic Anna (Röszkei SK), 2. Vér­tes Imre (Békési TE), 3. Kiss Ba­lázs (Röszkei SK), mindhárman 5-5 pont. Különdíjat vehettek át: Erdős János 6,5 legjobb vásárhe­lyi), Krajcsovics Lajos 6 pont (amatőr). Mikó Valér tanár úr, mint versenybíró is remekelt. Szigeti János Capablanca kegyelemremije Bálint Lászlóné (Mary Bain, We­iser Mária, 1904.08.08., orosz határ menti falu - 1972.10.26., New York). A Sakktörténet IV. kö­tete ír róla. New York-ban ment férjhez 1925-ben Bálint László­Az MSV Könyvek végjáték-sorozata Pintér József: 1000 gyalogvégjáték 2980,­Kötés: B/5, keménytábla; Kiadás éve: 2006; Oldalszám: 318 A szerző nagyban támaszkodott a klasszikusokra, Grigoijcv és Zinar tanulmá­nyaira, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek a kevésbábos gyalogvégjátékok titkainak megfejtésében. Kiemelt helyen szerepelnek a közelmúlt fontosabb játszmáinak befejezései, különös tekintettel a vezető nagymesterekre. Pintér József: 1000 bástyavégjáték 3800,­Kötés: B/5, kcménytábla; Kiadás éve: 2007; Oldalszám: 434 Pintér nagymester végjáték-sorozatának második kötete a bástyavég­játékokat dolgozza fel, csoportosítva a gyalogok száma szerint. A ti­zenkét fejezet a legegyszerűbb bástyavégjátékoktól a bonyolultabbak felé halad, egészen a hat-hat gyalogos végállásokig. Pintér József: 1000 könnyűtiszt végjáték 5900,­Kötés: B/5, keménytábla; Kiadás éve: 2007; Oldalszám: 550 Az ezer tanulmány és játszmavégződés rendszerezése példa nélküli óri­ási munka, hosszú évek gyűjtőmunkája, elemzések, kutatások eredmé­nye volt, amelynek gyümölcsét nem csak amatör sakkozóknak ajánlja a szerző, de erős sakkozók is nagy haszonnal forgathatják. ' " Pintér József: 1000 Vezérvégjáték 5900,­7f | Kötés: B/5, keménytábla; Kiadás éve: 2007; Oldalszám: 386 >üt/, j Pintér nagymester hat fejezetben taglalja a különböző anyagi megoszlású ve­I zérvégjátékokat. A vezér küzdelmét boncolgatja bástya+különféle könnyű­ül “v.. tisztek ellen, de akár egy vagy két bástya ellen, illetve vezér a vezér ellen is. J süt* a könyv végén névjegyzéket is talál az olvasó a végjátékok "elkövetőiről". Mészáros András: 1000 végjátéktanulmány 3800,­Kötés: B/5, keménytábla; Kiadás éve: 2007; Oldalszám: 320 Egy ötlet, egy gondolat mesteri megformázása ugyanolyan remekmű lehet, mint a szobrásznak az elkészült műalkotása. A művészi végjátékoknál a legfontosabb szempontok az eredetiség és a gazdaságosság, a motívumok sallangmentcsen egyszerű, de nagyszerű formában jelennek meg. A könyveket megrendelheti postai utánvéttel, vagy személyesen is megvásárolhatja a Magyar Sakkvilág boltjában hoz. 1937-ben Stockholmban a vi­lágbajnokjelöltek versenyén az 5. helyen végzett. Maróczy Géza szeretett volna női világbajnokot nevelni belőle (Benkő Bál szerint Maróczy és Capablanca mecé­nása volt), azonban a nyolcéves Mitchel és a hatéves Éva fontosab­bak voltak számára. Marynek a család volt az első, ezért például egy bridzsklub alapításából élt meg, és nem vált profi sakkver­senyzővé. 1951-53 között USA baj­noka volt, 1952-ben megszerezte a női nemzetközi mesteri címet. Ját­szott az 1963-as olimpián. NÉGYES HUSZÁRJÁTÉK C48 Capablanca-Bain Szimultán, Hollywood, 1933 1.e4 e5 2.®f3 Öc6 3.öc3 Öf6 4.ib5 ic5 5.0-0 0-0 6.£>xe5 Se8 7.£d3 id4 8,®e2 §xe4 9.©xd4 Öxd4 10.Äa4 Öe2+ 11.&h1 Öxc1 1 m i i Jl i i i i * A I & A A A % A m A U A Capablanca eredetileg feladta a játszmát, azonban Mary nem fo­gadta el a győzelmet, és döntetlent ajánlott, amibe Capablanca belee­gyezett. (Chess Life 1973/1/37. o.) Négyesi György Adalékok a Pesti Sakk-kör történetéhez A Leipziger Illustrierte Zeitung (LIZ) közönsége és szerkesztői minden bizonnyal nagyon kedvel­ték a sakkot, különben nem közölt volna a lap annyi sakkról szóló cikket, feladványt, sakktörténeti érdekességet vagy sakkozókat ábrázoló litográfiát, mint ahogy azt az 1840-50-es években tette. 1845. január 4-én az állandó sakkrovat többek között tudósított a Párizs-Pesth levelezési mérkő­zésről is, mint folyamatban lévő, de befejezéséhez közeledő játszmák­ról, ismertetve a mérkőzés állását, és minden egyes alkalommal a cí­mében is, („Partie Nr. 30. Schach­kampf zwischen Paris und Pesth durch Correspondenz, begonnen im November 1842”) ismételten közölve a levelezési mérkőzés kezdetének dátumát. Alap nemcsak játszmákról szá­molt be: feladványokat ismertetett, így pl. Löwenthal és Levitschnigg feladványait Pesthről (146 sz. / 260. o., 254. sz. / 325. o.), sakkvonatko­zású érdekességeket hozott, pl. a Kempelen-féle sakkozó automatá­ról (189. sz. /112. o.), sőt biliárd- és whistfeladványokat is rendszere­sen és előszeretettel közölt. Ha azokra az urakra gondolunk, akik a Pesti Sakk-kör alapítását aláírá­sukkal is hitelesítették, akkor köz­tük nem is egy akadt, akit a korabeli Pesth híres-hírhedten jó biliárd- vagy kártyajátékosként is­mert, hogy csak Grimm Vincét és a Cenner-fivéreket említsük. A LIZ folyamatosan beszámolt a levelezési mérkőzés egyes sza­kaszairól „a valaha játszott legere­detibbének minősítve a magyar fél egy-egy megmozdulását, majd 1845. július 5-én „Todesanzeige” ('gyászjelentés') címmel búcsúz­tatva egy rendkívüli levelezési játszmasor véget értét. A mérkőzés összesen 2 év 7 hónapig tartott, ha tehát hitelesnek fogadjuk el a Pesther Tageblatt 1842. november 16-i első tudósítá­sát (1842/272. sz.), valamint az ezt helyreigazító Taufstein-féle (a PSK titkára), november 20-i újabb, rész­letesebb beszámolót (1842/276 sz..), akkor a mérkőzés az 1842. november 16-tól számított 31. hó­napban fejeződött be. Újabb szám­ban (1842/109. szám) ismertetette a Pestről küldött, Grimm és egy klubtársa között lezajlott játszma lépéseit, mint erről Bottlik Iván már beszámolt. Lehet továbbra is azon elmél­kedni, hogy ez a sakk-kör november 13. előtt is tevékenykedhetett-e klubformában. A korabeli gyakorla­tot, kávéházi sakk-, biliárd- és kár­tyaéletet „figyelve”, klubként nem, de klubszerűén már igen. Hogy te- kinthető-e sakk-körnek, és ebben a formában a Pesti Sakk-kör első megalakulásának? Az igenlő vá­laszra hajlanék: Taufstein levele nem fogalmazódott volna meg így, ha a megalakulás nem a mérkő­zést közvetlenül megelőző „hivata­los” aktus lett volna. Megint csak a korabeli német és magyar lapokban közzétett hi­vatalos nyilatkozatok gyakorlatából kiindulva, az újságban történő köz­lés bevett formája volt a hivatalossá tételnek, a német nyelvű hazai lap­ban való híradás pedig egyúttal al­kalmas fórumot teremtett egy, a megalakulást nem csupán magyar ajkú közönséggel tudatni kívánó sakk-körnek, a megalakulás pedig előfeltétele lehetett a kihívás meg­tételének vagy elfogadásának. Kazimir Edit Magyar Sakkvilág 31

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék