Magyar Sakkvilág, 2013 (11. évfolyam, 1-12. szám)

2013-12-01 / 12. szám

História „Sakk nélkül nem bírtam volna ki" Életfogytiglan sakk Kezdetben volt a káosz. Aztán le­szálltak a mennyekből Élő professzor számai, és rend lett, egyszer s min­denkorra. Legalábbis így hittük. Az első aggasztó jelek egyike 1996 áp­rilisában ütötte fel a fejét az USA sak­kozóinak akkor legújabb listáján. Egészen pontosan a 9. helyen! Egy teljesen ismeretlen név került elő a semmiből, és nyomban messze nagymesteri értékszámmal! A szak­értők hibára gyanakodtak - pedig ez még csak a kezdet volt. Négy hó­nappal később, az őszi lajstromban már a második helyre tört, 2702 pont­jával felzárkózott közvetlenül Gata Kamsky mögé. Erre már igazán fel kellett figyelni: Claude Frizzel Blood- good nevét megismerte a világ. Per­sze őt magát is meg akarta volna ismerni, csak éppen nem találták sehol. Nem ült táblához az amerikai válogatottban, nem indult nagy nem­zetközi versenyeken. A rejtélyt végül a párizsi Le Mond riportere oldotta fel. A nevezett lakhe­lye vezette nyomra: Virginia Állam. Ennyi, se több, se kevesebb. Mert­hogy valóban az állam volt Blood- good szállásadója. „Nála” is találták meg, a Powhatan Correctional Cen­terben. Vagyis a Központi Állami Bör­tönben. Épp harmincadik éve töltötte életfogytig tartó büntetését. 1970-ben ítélték halálra özvegy mostohaanyja, Margaret Bloodgood brutális meg­gyilkolásáért, lényegében bizonyíté­kok nélkül, egyetlen, az utolsó pilla­natban előkerült tanú vallomása alap­ján. Ebből lett a tényleges életfogy­tiglan, mikor az USA Legfelsőbb Bíró­sága 1972-ben felfüggesztette a ha­lálos ítéletek végrehajtását. ,Áddig hatszor halasztották el a kivégzése­met - nyilatkozta később. - Egyszer alig pár órán múlott a dolog. Ha valaki arra kíváncsi, mi is az a stressz, tud­nék róla mesélni!” És mesélni azt tényleg tudott. Volt is neki mit... Klaus Frizzel Bluttgutt 1924 nyarán született Mexikóban, német bevándorlók gyermekeként. Beszé­des családnevét fvéijó’) később egy­szerűen angolosította. (E névváltozat Amerikában viszonylag gyakori. Pél­dául a legutóbbi Terminátor rész női sztárja, az egyik legszebb modell-szí- nésznő Moon Bloodgood.) Apja, a katonai hírszerzés, az Abwehr hiva­tásos tisztje 1938-ban Kielbe küldte a haditengerészeti akadémiára. Né­metül tanult, és kommandós kikép­zést kapott. Apja összekötőjeként, tengeralattjárón többször átkelt az óceánon, míg végleg az USA-ban nem rekedt. A háborút követően ott is katonának állt, s az is maradt egé­szen 1957-ig. Aztán megkísérelt sak­kozásból megélni. Már Németor­szágban kitűnt sakktehetségével, s aztán is játszott, ha tehette. Legked­vesebb áldozatai között Rommel tá­bornagy és Humphrey Bogart is sze­repelt a későbbi ötszörös USA-baj- nok, Evans mellett. De Caissa ekkor még nem volt kegyes hozzá: párdol­láros kávéházi partikból tengette az életét - Hollywoodban. Édesapja ha­lála után mostohaanyja 1968-ban egy évre börtönbe juttatja csekkha­misításért. Szabadulása után kilenc nappal esik meg a sorsát megpe­csételő gyilkosság. A börtön viszon­tagságai viszonylagos happyendbe torkollanak a számára, amikor Fis­cher sikerei nyomán a büntető inté­zetekben folyó rehabilitációban döntő szerepet kap a sakk. Eztán az életét már csak egy apró intermezzo szí­nesíti. Egy sakkversenyre kísérettel utaztában, 1974 nyarán megszökik, ám háromheti hajsza után elfogják és visszaviszik. Ez egészen 1992-ig késlelteti sakk-karrierjét, mikor is hi­vatalos sakk-klub alakul Powhatan- ben. Innen már egyenes út vezet a „világhírig”. A börtönkórházban hunyt el, utolsó játszmáit elemezve. (250 partija folyt éppen a világ legkülönbö­zőbb tájain élő partnerek ellen.) Tü­dőrák végzett vele 2001 augusz­tusában. Tán utolsó nyilatkozatában rezignáltan bevallotta: „Sakk nélkül nem bírtam volna ki...” A francia újság az FBI engedé­lyével betekinthetett Bloodgood sze­mélyi anyagába is. Ennek alapján hozzáfűzik a személyes vallomás­hoz, hogy a csodasakkozó 1937-ben született - valószínűleg. Teljes bizo­nyossággal hiteles iratokat egyik vál­tozathoz sem találtak. Margaret pe­dig nem a mostohája, hanem (való­színűleg) a szülőanyja volt. Ugrott te­hát többek között Rommel és a dicső germán előélet jó része. Ám az ira­tok nem csak megkérdőjelezik Cla­ude életmeséjét, de ki is egészítik. Úgy tűnik, a hangsúlyozottan nőtlen mestert szenvedélyes viszonyt kö­vető titkos házastársi kötelék fűzte az ünnepelt hollywoodi sztárhoz, a „Csókolj meg, Katám” címszereplő­jéhez, Kathryn Graysonhoz. Titkos megbízásból (már a börtönben!) ki­dolgozta a logikai háborús szimulá­ció egy megbízható modelljét. Több könyvet publikált. Köztük három sakk tárgyút, például megnyitás-mániája, a Grob-megnyitás és a Grob-csel monográfiáját. Ezekről (vajon mi min­den mellett?) makacsul hallgatott. Bár játékereje nem érte el a fan­tasztikusan magas értékszáma sejt­tette magasságot, megbízható és jó játékos volt. A csak a korai, szökése előtti partijait ismerő nemzetközi nyil­vántartás 2260 Élő-ponttal jegyzi. Nem csalás vagy tévedés segítet­te felemelkedésében, hanem a szá­mítási mód némely hiányossága. A szisztéma durván 3 pontnyi éves „inflációja” mellett a személyes me­zőny szélsőségesen extrém alaku­lása. Ha valaki kizárólag nála gyen­gébbekkel mérkőzik, és ellenfeleit nagy biztonsággal legázolja, lassan ugyan, de folyamatosan növelni fog­ja értékszámát. Bloodgood a külön­böző börtönbajnokságokon (és a ne­The Tactical Grob CLAUDE f. BLOODGOOD ten és levelezési játszmákban) feltű­nése évében több mint 1700(!) játsz­mát váltott 91 % feletti eredménnyel! Csak (?!) ennyi volt a titka. Érdekes, színes egyéniség volt. Lebilincselő társalgó. Vibráló, ener­giák (túlfűtötté személyiség, enyhe „szimpatikus-szélhámos” beütéssel. Mindig a könnyebb utat, az azonnali megoldást kereste. - emlékezett rá barátja, utolsó évei állandó látogatója, sakkpartnere, Don Wedding. Talán ez a magyarázata megnyitásválasz­tásának is. (Mellesleg: a barát hitt Bloodgoodnak. Azt mondta: .Amikor megismertem, öregebb volt, mint a nagyanyám. Kizárt, hogy 37-ben született volna.”) GROB-CSEL A00 Bloodgood-Trefzer 1 .g4 d5 2 J,g2 c6 3.g5 ,if5 4.d3 e5 5.h4 ®b6 6,e4 dxe4 7.dxe4 ír,e6 8.£d2 ác5 9.®e2 Öe7 10.ögf3 g4 11.ftc4! ffc7 12.áe3 lxe3 13.®xe3 0-014.0-0-0 f5l? 15.®b3! fxe4? 15...'ih8 16.öfxe5! ixd1 17.öb6+ Öd5 18.öxd5 cxd5 19.®xd5+ Áh8 20.Hxd1 Öc621.ög6+! hxg622.h5 £sb4 23.®b3 Öxc2 24.&M ®h2 25.£xe4 3xf2 26.®xb7 §e8 27.h6 Sg8 28.Sh1 Öd4l? 29.hxg7+ Sxg7 30.§xh2+ Sxh2 31.®b8+ Sg8 32.®xh2+ Sötét feladta. 1-0 Vagy egy kis gyöngyszem: a „Killer Grob”, azaz a gyilkos Grob váratla­nul elsül egy gyilkos kezében: GROB-CSEL A00 Bloodgood-Boothe Börtönbajnokság, 1972 1 ,g4 d5 2.!g2 ixg4 3.c4 c6 4.®b3 ®c7 5,cxd5 cxd5 6,<öc3 d4 7.öb5 ®b6 8.áxb7 ®xb7 9.®d6+ exd6 10.®xb7 és vége (tulajdonképpen már az előző lépésben). 1-0 40 Magyar Sakkvilág

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék