Magyar Sakkvilág, 2013 (11. évfolyam, 1-12. szám)

2013-03-01 / 3. szám

Köszöntő Haág Ervin 80 éves A magyar sakkozásnak voltak és vannak világhírű ver­senyzői, feladványszerzői, levelezési sakkozói - és voltak és vannak, akik több szakterülettel is elismerésre méltó szinten foglalkoztak. Tábla melletti sakk, levelezési sakk, sakkírói munkásság, folyóirat-szerkesztés, edzői tevé­kenység, a Magyar Sakkszövetség munkájában való részvétel területén egyaránt az ország legjobbjai közé ke­rültek. Korábban ilyen volt dr. Bán Jenő és Flórián Tibor is - a mi nemzedékünkben pedig Haág Ervin. Ervin 1933. január 11-én született Mosonmagyaróváron. Édesapja, dr. Haág János OTI jogász volt, sakk­szervező és országos versenybíró. Az akkor még 8 osztályos gim­názium nagyobb részét Győrben vé­gezte, az utolsó osztály és az érett­ségi pedig Szentgotthárdhoz fűződik 1951- ben. 1956-ban Budapesten al­kalmazott matematikusi diplomát szerzett, első munkahelyein ennek megfelelő beosztásokat látott el. Sak­kal kapcsolatos állásai: 1972-79: a Magyar Sakkélet főmunkatársa, majd szerkesztője, 1979-84 között a Magyar Sakkszö­vetség szakfelügyelője (nem ő kez­deményezte, szívesen maradt vol­na a Sakkéletnél), 1984-90: függet­lenített edző a Bp. Spartacusnál, 1993-tól nyugdíjas. Egyesületei: 1948-51: Győri MÁV DAC, 1951-52: Győri VM, 1952- 55: Közgazdasági Egyetem SE, ill. Bp. Haladás, 1956: Bp. Vörös Lobogó, 1957-59 és 1963-64: MTK, 1959-63: Magyar Pamut, 1964-90: Bp. Spartacus, 1991-1995: Vasúté­pítő Törekvés, 1996-2000: Bp. Spar­tacus, 2001-től a Tabáni Spartacus. Mester 1955-ben, nemzetközi mester 1961-ben lett. 1961-ben nemzetközi nagymesteri normát tel­jesített Debrecenben. A szükséges második normateljesítés azért nem sikerült, mert a havannai 1962-es óriási versenyen játszó, már akkor is világklasszis Polugajevszkij csak a torna után kapta meg a már előtte elért címét. így a norma kiszámítá­sánál még nemzetközi mesterként vették számba... Biztos, hogy ha Haág kap néhány olyan versenyt, ahol jó eséllyel harcolhat a normá­ért, nem pedig beugróként, felké­születlenül, vagy éppen rossz for­mában, esetleg betegen (ami saj­nos nem volt ritkaság), akkor meg­született volna a második teljesítés és a titulus. A magyar nagymesteri címet a bajnokság érmeseként elér­hette volna, de nem kérte. 1985-ben megkapta a mester­edző címet. Kiváló eredményt elért tanítványai sora imponáló: férfi és női nagymesterek, mesterek, a polgári életben szép pályát befutó amatőrök egyaránt vannak köztük - de Ervin mindig hajlandó volt bárkivel, bármi­lyen sakk-témát megvizsgálni. A címet a sikeres skarai Európa-csa- patbajnokság után kapta meg, annak elismeréseként is. Az 1962-es várnai és az 1980-as máltai olimpián a csa­pat szekundánsaként segített. Szakfelügyelőként az ötletgaz­dagságot ötvözte a pontos napi munkával. Néhány kezdeménye­zése mára elsorvadt, de számos ma is az élet része. Nem is gondo­lunk arra, hogy ezeket ki kellett gon­dolni, majd meg is kellett valósítani. A bajnoki döntők módosítása, szu­perdöntők megteremtése, játszma­gyűjtemények kiadása az olimpiai és Eb-felkészülés támogatására, az Élő-rendszer meghonosítása, a svájci rendszerű versenyek szor­galmazása, dohányzási tilalom ott, ahol ifik is játszanak, a vidék támo­gatása, a vidéki értekezletek rend­szeresítése, élvonalbeli klubok látogatása stb. hozzá és néhány munkatársához fűződnek. Aktív tagja volt az MSSZ Edző- és Irodalmi Bizottságának. Könyvei: The PetrofFs Defence (1982 London. Forintos Győzővel együtt), Die Russische Verteidigung (1992 Mannheim. Forintos Győzővel együtt), Easy Guide to the Knight ge2 Kings Indian. Winning with the Hun­garian Attack. (2000 London, Forin­tos Győzővel együtt.), Győzelmünk a sakkolimpián - 1979 (másokkal együtt), Versenyfutás az aranyére­mért- 1982 (másokkal együtt). A Magyar sakktörténet 3. és 4. részének, illetve a Barcza Gedeon élete és játszmái kötetnek szaklek­tora volt. Ezen a területen is kima­gaslónak bizonyult. Cikkei többsége a Magyar Sakkéletben, a Sakkéletben jelent meg. Nagyelemzései, megnyitásel­méleti kutatásai, beszámolói a műfaj legjobbjai közé tartoznak. Például már fiatalkori cikke, „Az eszme bűvölete" országos elisme­rést aratott. Rendszeresen írt elem­zéseket a Chess Playerbe, írásai jelentek meg a Népszabadság, Népsport, Képes Sport hasábjain. Jogos a kérdés: és milyen em­ber? Igaz és jellemző adatokat írha­tunk róla: intelligens, korrekt, se­gítőkész, munkaszerető, derűs, ki­váló képességű ember (jeles diplo­mája is jelzi ezt), szép családdal (feleség, két gyerek, három unoka). Azonban csak a személyes ismerő­sei alkothatnak róla igazi képet. Sze­rencsések vagyunk, akik ismer­hetjük, dolgozhattunk vele. Kívánunk sikeres szembeszál­lást a kor és a betegségek támadásai ellen - és reméljük, hogy még hosz- szú ideig örvendeztet meg minket ér­tékes írásaival. POROSZ HUSZÁRJÁTÉK C56 Haág-Varnusz XIV. magyar bajnokság Budapest, 1958 1.e4 e5 2.®f3 Öc6 3.1c4 ®f6 4.d4 exd4 5.e5 d5 6J,b5 Öe4 7.öxd4 id7 8.ÄXC6 bxc6 9.0-0 J,c5 10J,e3 ib6 11.ftd2 £,xd2 12.®xd2 0-0 13iig5l? Újítás. 13.. .®e814,§fe1 c5 15J,f6!!? Egyetlen lépésben két tisz­tet áldoz. 15...h6 15...exd4 tilos 16. ®g5 g6 17.®h6 miatt, 15...gxf6 után 16.exf6 sekk jön, majd a vezér ellépésére a ®g5+ és ®g7 matt fe­nyeget.. 16.Se3! &h7! 16...gxf6-ra 17. exf6, majd 18.Sg3+ &h719.Sg7+ Magyar Sakkvilág 37

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék