Magyar Sakkvilág, 2015 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2015-08-01 / 8. szám
mát váltott, +408 -659, azaz 91%-esben az évben Laskerrel Prága, Hamburg, majd Angliában 7 szimultán, mintegy 400 partival. A pontos eredmény nem állapítható meg, de 95% fölött volt. 1906-ban Maróczy az Egyesült Államokban tett körutat. Erről annyit írt, hogy 500-nál több szimultánjátszmát játszott, csak 17-et vesztett, és 90% fölötti volt az eredménye - lásd: Magyar Sakktörténet 2. kötet 266. oldala. Ettől eltérő, de részletes adatot közöl a Magyar Sakkvilág 1925. januári száma a 24. oldalon: +298 -1250. Lehet, hogy csak a szimultánok egy részét ismerte az utóbbi közlemény írója. 1924-ben versenyre hívták New Yorkba, ahonnan hazatérve Győrben versenyzett, majd itthon adott szimultánokat: Székesfehérváron +41 =3 -1, Sopron +36 =2 eredménnyel. Maróczy 1924 novemberében és decemberében Angliába utazott, ahol 24 szimultánt adott. Az 583 játszmában elért eredménye: +509 -704.1925 januárjában még két szimultánt adott, amelyek eredménye nem volt ismert. (Magyar Sakkvilág, 1925. január, 23-24. oldal.) Az 1925. júliusi szám 214. oldalán a Sakkvilág arról számol be, hogy Maróczy fényes sikerű szimultánkörútja után a Manhattan Chess Club vendége volt. Két évre meghívták a klub mesterének. Elméleti előadásokat tart, játszik a klub versenyén, két könyvet ír a szicíliai és francia védelemről (ezek nem születtek meg). A magyar sakkozók körében nagy élénkséget keltett Maróczy Géza páratlan sikerű szimultánkörútja - írja a Magyar Sakkvilág 1926. májusi száma, összegző számadatokat azonban nem közöl. Sokat mond azonban, hogy 1925. március végéig már 30 szimultánról, 581 játszmáról, +520 -45 -16, azaz 93%-os eredményről adott hírt, a decemberi számban pedig további 45 alkalomról (köztük vakjátszmák kal is), 901 partival, +793 =87 -21, vagyis 90%-os teljesítményről. 1926 novemberében Kanadában tett szimultánkörutat. Ebből egy eredményt emel ki a Magyar Sakkvilág: Montrealban a legjobb 15 játékossal szemben +14 -1 eredményt ért el. Ugyanezen játékosok ellen Aljechin másfél, Capablanca fél ponttal kevesebbet szerzett! 1926-ban egyéni tornákon is indult, Lake Hopatcong, New York, Chicago verse nyein játszott, elfogadható eredménnyel, 1927-ben pedig New Yorkban, jó mezőnyben első. 1927-ben New Yorkban és Kecskeméten a nemzetközi versenyek versenyvezetőjeként új szerepkört talált, Londonban pedig, a sakkolimpián a magyar csapat első táblásaként (75%-os teljesítménnyel!) és kapitányaként aranyérmes lett. Az olimpiai siker után itthon több szimultánkörutat vállalt. 1927 novemberében a Dunántúlon szerepelt, 5 nap alatt, 4 szereplése alkalmával összesen 150 partit játszott, +135 -123 azaz 94%-os eredménnyel. 1927 júniusa és decembere közt a Déli kerületet többször is meglátogatta. 11 szimultánon 510 játszmát váltott, +449 ,60 -1, szintén 94% volt a teljesítménye. Budapesten két novemberi szimultánjáról ad hírt a Magyar Sakkvilág. Az Erzsébetvárosi Körben 44 játszmát vezetett 22 tanácskozó ellen, a főiskolások MEFHOE körében pedig 70 ellenfelet vállalt. Budapesti eredménye 114 partiból: +92 ,211, 90%. Fél év alatt 17 szimultán, 774 játszma, 93%. Megjegyezzük, hogy a vidéki városokban tartott szimultánjaira a környező településekről is érkeztek résztvevők, a környék legjobbjai is ott voltak. A csodagyerek szimultánokból tartotta el a szüleit Az I. világháború végéig Kosztics Boriszláv (1887-1963) magyar állampolgár volt, nyelvünket kitűnően ismerte. Budapesten végezte a Keleti Kereskedelmi Akadémiát. Jó nevű nagymester volt. Mindegyik világrészen járt: versenyzett, alkalmi játszmákat játszott, szimultánozott, vakszimultánozott. Sok túrája közül a legtávolabbin, az 1924-1925-ös ázsiaiafrikai útján többek közt Ausztráliában, Új-Zélandon, Dél-Afrikában, Indiában járt. Csak Új-Zélandon 482 szimultán játszteljesítménnyel (ezek közt vakon vezetett partik is voltak, +26 -2 eredménnyel). Bár több írás is megjelent róla a magyar sakksajtóban, az elmúlt évszázadban, ezeket további érdekes és fontos adatokkal ki lehet egészíteni, így róla önálló cikk írását tervezem a közeljövőben. Mivel nem közismert, megemlítjük egy különös párosmérkőzését. A világháború alatt Dél- és Észak-Amerikában élt, versenyzett. Többször is 2. lett Capablanca mögött, neves sakkozókat megelőzve. Capablancával a mérlege 4 döntetlen volt, így nem meglepő, hogy 1919-ben Havannában meccset szerveztek köztük, 8 játszmára. A díjalap meglepően magas volt: 2500 dollár. Capablanca kikötött magának 20%-ot, a maradék 2000 dollárt a nyertes és a vesztes közt 60% - 40% arányban osztották meg, így a vesztesnek 800 jutott. Ez akkor óriási pénz volt, az ebben a cikkben is említett Szén-emlékversenyen Capablanca az 1. helyért 200 dollárt kapott, de jobban díjazott versenyeken is szép első díj lett volna. A meccs első játszmájában Kosztics hatalmas küzdelemben vesztett, aztán egyre gyengült az ellenállása, végül pedig 5:0 arányban maradt alul, így is megkapta a vesztesnek járó 800 dollárt. Érdekes és a teljesítményt tekintve is kiemelkedő volt Szabó László nagymester 1957-es svédországi szimultánkörútja. 1279 játszmát játszott, +1058 -44177 remek eredménnyel. Gyerekkorban adott szimultánok megváltozott világunkban már nem számítanak különlegességnek, de egy évszázaddal ezelőtt óriási feltűnést keltett, hogy Samuel Reshevsky (1911-1992), a későbbi világbajnokjelölt, kora egyik legjelentősebb versenyzője, csodagyerekként már 6 éves korától sikeresen szimultánozott. 1920-ban a család Európából az Egyesült Államokba települt. 11 éves koráig rengeteget szerepelt, ezzel tartotta el a családját. 1922-ben bírósági döntés vetett véget gyerekkori szereplésének. A Magyar Sakkvilág a 2015. júliusi számának 11. oldalán ad hírt a 87 éves Sinka Brigitta mester teljesítményéről, aki elérte lejátszott szimultánjátszmái számával a 13 600-at, megelőzve ezzel Capablancát, akit 13 545 partival tartottak a játszmaszám-csúcstartónak. Sinka Brigittáról a Sakkélet 1999.11-12. számának 38. oldalán közöltem cikket, benne fiatalkorának szimultánjairól. Órával tartott, időelőnyös szimultánoknál a szimultánozó és ellenfelei általában a normális versenyjátszmának megfelelő időt kapják, de ettől lehet eltérés is. A szimultánt adó gondja az, hogy több játszmájában is egyszerre járhat (és jár is) az órája. Szmiszlov 1947. augusztus 29-én, Budapesten időelőnyös szimultánt tartott 6 mesterjelölt ellen. Több mint 6 óra alatt (demonstrációs táblák voltak!), a 4 befejezetlen játszma értékelésével 4,5:1,5-re a nagymester nyert, akit Macskásy Előd legyőzött, míg Kóberl Ferenc döntetlenül végzett vele. Bronstein Budapesten fiatal mesterjelöltek és I. osztályúak ellen 1954. novemberében játszott: 3,5:2,5. Nyert Bárczay, döntetlent ért el Forintos, Földi és Haág. Barcza nagymester 1957 januárjában Svájcban járt. Hagyományos szimultánokat tartott 5 városban: 160 játszma, +114 -1036. Órával 3 városban játszott, +111 +8 összeredménnyel. Közülük kiemelkedik Zürich, amikor 8 svájci mester ellen (köztük az olimpiai csapat több tagjával) +1 +7 eredménnyel mérkőzött. Kaszparov az órával játszott szimultánokban is új szintet hozott. Többek közt országos válogatottakkal is imponáló eredménnyel mérte össze erejét: Svájc ellen 5,5:05 (1987), Németország ellen 3:1 (1992), Argentína ellen 9:3 (1992), Izrael ellen 7:1 (1998), Csehország ellen 5,5:2,5 (2001). Tál telexen át történő lépésközléssel játszott ilyen szimultánt 1976-ban az ausztrál élversenyzők ellen: eredménye +4-1-3. Nem érintett témák, további érdekességek, játszmák kívánkoznak még a cikkbe, de a téma kötetet igényelne - amint a cikk elején is írtam... MAGYAR SAKKVILÁG 31