Knauz Nándor szerk.: Magyar Sion 1864. (2. évfolyam)
Vegyes közlemények - Szabó József: Egy XVI. századi napló
TÁRCZA. 305 Karavánunk tehát a városba ért. Aki egy keleti várost látott kivált kisebbet, a többit is azon mintára gondolhatja. Hebron házai, utczái, piaczai is csak olyanok, minőket Betlehemben láttunk; oly nép sürög forog utczáin, mint hasonló másodrangú városokban szokott. A hires mecsetet csak kivülről láthattuk, a bemenet kereszténynek tilos. Megnéztük történeti nevezetességű tavait, Isai és Abner sírját, a várat, hol a hagyomány szerint Dávid is lakott. Aztán kimentünk a város nyugati részén fekvő szép s tágas veszteglő házba, hol barátunkat Dr. Mariát, a buzgó convertitát, az intézet orvosát, meglátogattuk. Aztán bucsut vettünk a pátriárkák városától, s azon uton, melyen tegnap jövénk, hazafelé indultunk előre küldött sátorfánk után.1) Hatala Péter: VEGYES KÖZLEMÉNYEK. Egy XVI. századi napló. Néhai Palkovics György, szent István első vértanúról czimzett esztergomvári prépost és kanonok, nagy szorgalommal gyűjtött adatokat a főegyház, illetőleg a főmegye történetének kiadására. Ezek között egy naptárra akadtam, melyet egy, a bécsi cs. kir. könyvtárban létező szertartási codexből másoltatott le 1819. évben. E naptári másolatban feljegyezve találjuk több érsek, és még több kanonok halálát azon nap mellé igtatva, melyen lelküket teremtőjöknek visszaadták. Legközelebb az esztergomi főmegyét érdeklik ugyan ezen jegyzetek ; de azért érdekesek mindenkire nézve is, mivel tanúskodnak arról, mily gyakran sóhajtottak fel eleink: Juste Judex altionis, donum fac remissionis ante diem rationis. Tanácsos *) Az itt elősorolt tárgyak bővebb leírását, úgy szinte a város történetének vázlatát jelenleg, rövidség okáért elhagytuk. A jövő évben újra, de csak harmad magammal meglátogattam Hebront. M. Sión II. köt. IV. fül 20