Knauz Nándor szerk.: Magyar Sion 1869. (7. évfolyam)

Knauz Nándor - A magyar egyház régi szokásai

A ZSÁMBÉKI PRÉPOSTSÁG EMLÉKE. 683 Végre említtetik egy Missale Monasticum Venetiis 1515. negyedrét. (M. Sion III. 436. 1.) Ezt azonban e sovány leírás után közelebb meg nem határozhatjuk. Ennyit a szerzetesrendi misekönyvekről. Knauz Nándor. (Folytatjuk.) A ZSÁMBÉKI PRÉPOSTSÁG EMLÉKE. Zsámbék Pest megye pilisi járásában Budától mintegy 4 órányira nyugat felé lombos hegyektől környezeti termékeny völgyben fekszik, s most 3000 német és magyar ajkú lakost számlál.­­ A mezőváros nyugati részén emelkedő dombon azon kastély, mely a török járás alatt stratégiai szempontból hazai történelmünkben oly gyakran említtetik még most is áll, hanem falai közt már nem királyok udvari személyzetükkel üdülnek a hadjárat okozta fáradalmaitól, hanem a pénzügyőr­ség személyzete tanyázik, falai mögöl már nem szilaj mé­nek nyerítései, hanem sokkal szelídebb állatok hangjai hallat­szanak. Zsámbék keletkeztétől fogva királyi jószág volt ugyan I. Lipót ausztriai császár és magyar király koráig de ez idő alatt, mint a főváros elő­őrsége, a törököknek a főváros ost­romlásában több izben támpontul szolgált sőt hosszú idő alatt tényleg a törökök birtokában is volt még a magyar sereg által tökéletesen le nem romboltatott­­) 1661-ben. I-ső Lipótig ko­ronajószág volt. Ezen fejedelem által azonban a Zichy csa­ládnak 30,000 ftért eladatott. Ezen grófi család birtokában 1848-ig maradt, a midőn ugyanis a koronára ismét vissza­esett és mai napig ahhoz tartozik. ") Ortelius, Chron. 6. 1. p. 105. Wagner hist. Leopold­, lib. 2. p. 98. Istvánffy lib. 22. extrem.

Next