Frankl Vilmos - Zádori János szerk.: Magyar Sion 1871. (Uj Magyar Sion 2. évfolyam)
Értekezések - Magyar szertartási régiségek
90 MAGYAR SZERTARTÁSI RÉGISÉGEK, per me Anthonium literatum nobilem d'franci existens penes Albam regalem. 8-rét. a m. n. muzeumé, q. hung. 386. sz. a. pap. Sajnos, hogy a nagyhéti szertartások benne hiányzanak. Megemlítendő továbbá Budai Mihály szerkönyve. Agenda dni et fris Michaelis de Buda (a 47. 1. szerint Domonkos rendi) socius dni Benedicti Epi Transilvani. XIV-ik századbeli kézirat kis negyedrétü hártyán. Az előtt Jankovich, most a nemzeti muzeum tulajdona. 1088.Q.l.sz.a.Azonban vázlatunk leggazdagabb leltára az esztergomi káptalan könyvtárában található 6) Missale (Sign. L. I. 7.). Ezen fölötte megrongált, különben jól irt és lapszámmal ellátott hártya kézirat, a XV-ik század első feléből származik. Ezt követi a magyar egyház legrégibb Missaléja, mely a XV. század végén a nyomdász neve nélkül ,,Veronában jelent meg, ezen sajátságos kezdő formulával : Incipitor demissalis secundum ritum dominorum ultramontanorum cum quibusdam novis officiis. Végén az aláirás ez : Impressus verone vigesima septia augusti MCCCC. octogesimo. A sorok alatt A. S. L. U. betűk állanak. Denis nem ismert, és csak Pray, Index rar. libr. Bibl. Univ. reg. Bud. 1781. II, 116. után idézte: Ann. typogr. Vienn. 1789. supplementumában ezen helytelen czim alatt: „Missale secundum diorum alme Ecclesie Strigoniensis." Ver. 1840. I. 120. Pray különben emlitett iratának 8-ik lapján a helyes czimet adta. Nagy ivrét, szép gót betűkkel, erős papiron, őrszem, lapor és lapszám nélkül. Az u. il. kezdő capitál-betűk ékítve látszanak, a közép kezdőket a rubrikátor felváltva vörös és kék színben írta be, az igen kis kezdő betlik nyomtatvák, sok szó rövidítése, ritka írási jellel. Zenejegyek néhány darabnál: praeconium paschare, benedictio fontis egészen; másoknál, mint praefatiókban atalán szabad kézzel írvák az üres térre. Mentse ki ezen közelebbi leírást az, hogy e nyomtatvány, alkalmasint egyik