Zádori János szerk.: Magyar Sion 1873. (Uj Magyar Sion 4. évfolyam)
I. ÉRTEKEZÉSEK - Müncheni reminiscentiák.
VÁRNAI. 19 hete, kik magukat a növendék atyjának, anyjának nevezik, akár tulajdon, akár átvett értelemben. És igy nincsen alap, melyre támaszkodva az állam magát nevelés dolgában a csírlékkel és az egyházzal hasonjogosultnak tarthatój., s mint együttnevelő fölléphetne, habár a nevelés? az ő oltalma alatt áll. És mit tesz nevelni ? A gyermek vallási, arkolcai, értelmi, és testi tehetségeit, melyek annak emberi lényegét képezik, fejleszteni, gyarapítani, nemesítni, úgy hogy az ő földi, a örök üdvét elérhesse. Tényezők itt tehát, a vallás, a fegyelem, az oktatás, a testi épségrevaló felügyelet. De ezek egyike sem képezi a teljes novelést, hanem annak csak egy részét. Mindezt eszközölni a család meg az egyház dolga. Az államhoz igenis tartozik őket a feladatukban is védeni s oltalmazni; de hogy az ügyet poldalán és az egyház kezei közül kiragadja, és a maga kizárólagos körébe vonja, azt az állam, ha igazságos akar tecni, nem tehet.Folyt.) VÁRNAY : MÜNCHENI REMINISCENTIÁK. I. Felhívott önt, szerkesztő úr, hogy müncheni élményeimről írjak valamit. Megteszem annál is inkább, rport hi valahol, ugy a jó bajor nemzet fővárosában, a természet szarvészete csodás keverékü székhelyén elég tapasztalatot tehet ember. Az évnek bizonyos részében hemzseg e város кг idegenektől ; a saison vándor madarai bármely világrészből jöjjenek, Üün°henben bizonyosan megállapodnak s ha nem is a látható műs remekek kedvéért, már azon tisztességnél fogva is, melylyel & 2*