Zádori János szerk.: Magyar Sion 1873. (Uj Magyar Sion 4. évfolyam)

I. ÉRTEKEZÉSEK - Müncheni reminiscentiák.

maszlaghy ferencz. 191 MÜNCHENI REMINISCENTIAE. Fiatal emberem tűzbe jött e furcsa parkrozásra. — Na­gyon clericalis felfogása társadalmi viszonyainknak az, mit ön most mondott. Engedje amaz észrevételt tennem nem akarva önnek állására s azzal egybekapcsolt kötelességszerű enthusias­musra reflectálni , hogy önök mint egy tengerből kiemelkedő szirt azon véleményben vannak, miszerint korunk nagy esemé­nyeinek hullámai absolute nem érintik. E nagy viharban csak önök maradnak szárazon, kiket az ön által jellemzett közrom­lás épen nem érint! — Bocsánat uram, de alig hiszem hogy ezt mondtam volna. — Nem a szavakra, hanem az eszmékre reflec­tálók, állításaiból vonva következtetést. A beteg diagnosisát egészséges teheti csak ; önök a kor betegségének diagnosisát adják, mutatva hogy ecce önök egészségesek s mi betegek va­gyunk. De ez chimara, mert az egyén a társadalomban , az ember a korban soha sem fog egészen az általános szellemtől ment­­enni ; szükségképen magával kell hordani azt, bárhová menjen, míg ez életben utazik, ezt a plaidet magával czipeli. — És igaz, ha nem kérem a conclusiót. — A conclusio az, hogy önök is csak a XIX. század gyermekei ; jó és rosz az önök vé­re és agyában ép úgy meg van , mint a világi elemnél. — Ez előtt megh­ajlom , igaza van. Az erkölcsnek nem kizáró­lagos lakhelye a reverenda. A meggyőződésnek vannak valódi és álmartyrjai. Ugy látszik és önök szép hazája van hivatva arra, hogy felfogásának ecclatans példáit mutasssa meg a mű­veit világnak. A tudomány széles út a sötétségben, csak a vallás és pedig a kinyilatkoztatás csalhatlan vallása az, mely fényt vet ez útra, mely mint ragyogó csillag a tévelyek ho­mályában a tudomány fejedelmeit az örök igazság jászolához vezeti. Nézzen ön körül s itélje meg a mai ókatholikus moz­galmat s ha tette azt, hasonlítsa annak szomorú hitü hőseit nem mondom hozzám, mert én megvallom semmi sem vagyok, hanem amaz üldözött igazság hőseihez, kikben, mint ön ál­litja a közromlás magva szintén meg van ь kik m­égis azt

Next