Zádori János szerk.: Magyar Sion 1873. (Uj Magyar Sion 4. évfolyam)
I. ÉRTEKEZÉSEK - Világtárlati levelek.
608 HITKÜLDÉSEK BÚCSÚJA. Távozva bár, maradjatok mi velünk S rólunk gyakran megemlékezzetek! Urunkhoz egyesült imát rebegjünk ! S velünk maradjon szent szerelmetek, Kegyes Jézus ! Te őrködjél fölöttünk, Te védj minket, hatalmas nagy király ! Tiéd legyen szivünk, vérünk és lényünk Amig csak eljön a halál. — — — Isten hozzátok az élet zajában ! Vigyétek messze Istenünk nevét! Viszontlátjuk majd egymást az örök hazában, Ha véget ér a lét. . . , VARGA PÁL. LEVELEK A BÉCSI VILÁGKIÁLLÍTÁSRÓL. II. Add ide kezed édes olvasóm s lépj be velem a világtárlat óriás köröndjébe ! Fogózkodjál belém, nehogy a bámulat szédítő ereje leüssön lábadról. Ha ablakot hordasz orrod fölött, tedd le azt ez ünnepélyes pillanatban, hogy majdan elmondhassad joggal, miszerint e csodadolgokat mind saját szemeiddel láttad. Mert valóban alig hinné el valaki egyszerű beszéd után mindazt, mi itt halomra rakva pompázik. A kupolytető szárnyas angyalai oly magasról mosolyognak alá, hogy a szemlélő nyakacsigája megfájdul, ha soká gyönyörködik bennök. Az ablakok, bármily óriásilag szabvák, csak gyér világot engednek a köröndben, mely ily módon a külső forróság ellen hús menedéket képez. Ott lövelli föl hihe-