Zádori János szerk.: Magyar Sion 1873. (Uj Magyar Sion 4. évfolyam)
I. ÉRTEKEZÉSEK - Kopernik Miklós emlékezete.
248 KOPERNIK MIKLÓS EMLÉKEZETE. A kereszténység a tudományok lényeges átváltozását hozta létre, úgyszólván azok második szülőanyja lett. A szabadon felszálló emberi elme egyenként állítá össze méltósága szétszórt töredékeit. Megnyílt, előtte a nagy természet könyve s ő megtanulta ismerni annak betűit, olvasott belőle. Egyes nagy elmék, mintegy hivatva az isteni gondviseléstől, foszlányonkint tépték szét a tudatlanság fátyolát; az emberiség fejlődött s a természet csodás erőit szolgaságába hajtá. Minden fölfedezés egy megnyert csata volt a természet ellen, mely mindent birt, de mindent megtagadott. A harcz megkezdődött, tartott soká, tart mai napig. A kinyilatkoztatás fénye, ez égből leröppent sugár, eloszlata a titkok homályát, kulcsot adott a problémák megfejtéséhez s mint Izrael bolygó népét a lángoszlop a pusztában, vezérlé az ismeretek széles országában. Nagy bajnokai születtek a művelődésnek, kik egy emberélet feláldozásával a kutató szellem édes kényszerének engedve egy századdal előbbre lökték az emberiséget. Egy Columbus új világot ad a világnak ; egy Guttenberg kiüti a mulandóság őrlő vasfogait s az emberi szellem nagy termékeit megőrzi az enyészettől; egy Franklin futtában fogja el a gyújtó villámot s az ég haragjának féket vet; Chappe legyőzi a tér s idő akadályait s a gondolatcsere a két ellentétes sarkok közt pillanatok műve. A szellemi korlátoltság bilincsei szemenként hullanak szét; az ember szive büszkeségtől dobog ha végig tekint e nagy léten, s eszébe jut mennyi küzdelmébe került az emberiségnek azon pontra jutni, ahol most áll. Hálás kegyelet és elismerés legyen osztályrésze tudományos fejlődésünk nagy harczosainak ! Mi élvezzük azt, mit ők vetettek, mi örvendünk annak, miért ők fáradoztak. Az emberiség jótevő atyjai ők, kik, ki tudná elmondani mily küzdelmek, mily akadályok közt törték meg az utat, melyen mi most kényelmesen haladunk. A nagy szellemek győzelme az egész világé, hasz-