Zádori János szerk.: Magyar Sion 1875. (Uj Magyar Sion 6. évfolyam)

I.Értekezések - Tarascone (Utleirás)

MASZEAGHY FERENCZ. 115 TARASCONE. (lágy lap­uti emlékeimből.) (Vége) A templom belseje sötét és nyomott s épitvényi szépsé­geit alig lehet kivenni a tömérdek festvények miatt, melyek az imaház oldalfalait egészen elfoglalják. A képek nagyrészt a hí­res franczia festő Vien művei, ki tudvalevőleg Dávid Pierrenek mestere volt. A félhomály nem engedé e remek művek teljes élvezetét, kiváltképen a déli oldalon levő festmények teljesen árnyékban vannak. Egy közöttük, mely sz. Mártha a város megtérítőjének halálát ábrázolja, kiváltóan szép s hatásos mű. A többi festmények is mind ugyanazon szent nő életének neve­zetesebb momentumait örökítik meg. A szentély előtt, talapza­ton, üveg alatt egy életnagyságú mellszobor látható, ez is Mar­th­áé. Csontjai alant a sírboltban nyugszanak. Ami ez egyházban kiváltó figyelmet érdemel, az egy mel­lékkápolnában látható. Yanloo világh­írű festész egyik legre­mekebb műve, szent Ferencz halála. A nagy szent arcza túlvi­lági fényben ragyog, mintha már az üdvözültek égi gyönyörét élvezné. Mintha látná a szemlélő halványuló ajkain elszálló tiszta lelkét. Yanloo mesteri ecsetje aligha alkotott nagyobb remeket. E németalföldi művészcsalád tíz nagy festőt adott a világnak. E mű Jean Baptiste Vanlooé, ki valamennyi közt leg­magasb h­írre jutott. Az imaház valamikor dísze volt a tiszta román építészeti modornak Provence földjén. A tizenkettedik század elején épült, tehát akkor midőn ez áldott vidéken tudomány s művé­szet legnagyobb virágzását érte el. Most már a nemesi izlés iránt fogékonytalanabb utókor megfosztá tiszta jellegétől, el­csufitá egész teljében. Régi fönsége nyomai csak itt ott tűnnek föl. A fanatikus albingensek barbár dúlásának nyomait elta­karták ugy amint lehetett, mint a sebeket be szokták kötni

Next