Zádori János szerk.: Magyar Sion 1875. (Uj Magyar Sion 6. évfolyam)
IV. Vegyesek - Rendek József halála
VEGYESEK. 315 vállalatunk különböző pazisai, de főleg a nemzetgyűlés nagy horderejű szavazata iránti tiszteletet mindörökre föntartsuk. Azonban egy külön kápolna emelése sokkal nagyobb jelentőségű leendő még jobban fog az ország hálájáról tanúskodni a nemzetgyűlés iránt. Ugyanazért, anélkül, hogy az emlékérem eszméjéről lemondanánk, mely legközelebb már is valósul, az önök által kérelmezett kápolnát föl fogjuk állíttatni az építendő templomban. Mert csak jogos kívánat, hogy Francziaország képviselői e nemzeti szentélyben egy, vallási áhitatosságuknak megfelelő külön oltárral bírjanak, hová mindenkor eljöhessenek hazánk érdekei és kívánalmai felett gondolkodni, s lelkük megvilágítását kérni Istentől, kinek malasztja által hoznak bölcs és igazságos törvényeket a törvényhozók.« (Rendek József) született 1810. máj. 27-én Tatán, polgári szülőktől. Első oktatását a helybeli elemi tanodában nyerte, honnan 1820-ban a középtanodába átlépvén, tanítói kegyét jó tanulása mellett főkép az által szerezé meg, hogy szigorúan rendtartó lévén a törvényt bár csekélységben is megszegni borzadott. Bevégezvén Tatán a középtanodát, Nagyszombatban másodévi bölcsészeti pályáját, 1832. hittanra a központi növeldébe küldetett Pestre. 1836. oct. 28-án pappá szenteltetvén, Lekér, Drégely-Palánk és Nyerges-Újfalun mint káplány működött. Midőn Kopácsy hg. prímás érseki székébe igtattaték. 1839. május 21-én Rendek káplántársai nevében örömversekkel tisztelgett , melyek e czimü gyűjteményben »Esztergomi ünnepély«, megjelentek. Ez volt első nyomtatott dolgozata, mely neki többre ingerül szolgált. Névszerint hírlapokba sokat irt. 1842. nyomatott ki »Száz ének« czimü énekes könyve a kath. nép használatául. Ugyanekkor Kopácsy hg.-primás által az Esztergomban újonnan emelt képezde tanárává neveztetett. 1850. gútai plébános, 1860. érsekújvári, 1869. Esztergomi kanonok, utóbb czikadori apát. Meghalt 1875. mártius 25-én. Reggel, nagycsütörtök lévén a városi papsággal a főtemplomban áldodozott, ámbár gyengélkedett már, este 8 órakor kiadta lelkét. Önálló munkái ezek : Tanitásmód« (Pest 1843.), melynek második kiadása a »Tanmódszer«, 1847-ben jelent meg Pesten. — »Kalauz az elemi tanodákban írni tanuló és olvasást gyakorló