Zádori János szerk.: Magyar Sion 1876. (Uj Magyar Sion 7. évfolyam)

I. Értekezések - Esztergomi érseki képtár leirása

30 AZ ESZTERGOMI lyeket minden lelkipásztor kevés toldalékkal a maga tetszéséhez alkalmaztathat, könnyű munkával teljes készületű predikátzrokká tehet. Irta Negyedes Pál, győri püspökségbeli egyházi pap. Győ­rött, Streibig József betűivel 1802. Nyolcz. 536 lap. Szónoklati vázlatok, minden vasárnap és ünnepre három , melyek bevezetés, tárgyosztás, mind a két rész (ritkán három) bizonyitás és befejezésből állanak. Tartalmuk erkölcsi buzdí­tás ; felosztásai helyesek, intelmei magvasak. Latin szentírási" idézetekkel sok helyet foglal el az üdvösséges lelkesitésből, ha­bár a tárgy bebizonyítására alkalmasak. Kurcsy: AZ ESZTERGOMI ÉRSEKI KÉPTÁR. Mult évi octóber hó 12-én, mint már azt e folyóirat ha­sábjain röviden emlitök, nyittatott meg a legnagyobb csöndben s minden ünnepélyesség nélkül az esztergomi érseki képtár, me­lyet nagylelkű alapitójáról méltán nevezhetnénk Simor-képtár­nak, s mely mint esemény egykoron Esztergom városának év­könyveiben nevezetes momentum gyanánt fog szerepelni. Si­mor János bibornok és herczegprimás, ha mit sem teendett ismert tettdús élete folyamában, mint hogy érseki székhelyén a közművelődés emez egyik legnemesebb intézetét a városi s vidéki közönség szellemi élvezete s mivelődése czéljából fel­állitá s gazdagon, mondhatni fejedelmi bőkezűséggel fölszere­lé, már­is feledhetlenné tette nevét a nemesen gondolkozó utó­kor előtt. Lesznek idők, midőn a nagylelkű alapitó emléke iránt a hálásabb nemzedék az igaz elismerés azon nemével adózandik, mely csak valódi nagy és nemes tényeknek ké­sőbbi osztályrésze. Napjaink reális irányú, nagyon is háttérbe tolja öntudatát a hálának, melyet vajmi sok, csöndben s min­den hivatalos zaj nélkül létre jött s a közművelődés oltárára tett áldozat méltán követelne. Különben is Esztergom váro­sa, kivéve a kiveendőket, még távol áll attól, hogy kellőleg

Next