Zádori János szerk.: Magyar Sion 1876. (Uj Magyar Sion 7. évfolyam)
I. Értekezések - Esztergomi érseki képtár leirása
AZ ESZTERGOMI ÉRSEKI KÉPTÁR. 109 AZ ESZTERGOMI ÉRSEKI KÉPTÁR. Ittenbach, Schadownak egyik legjelesebb tanítványa s a düsseldorfi iskolának jelenben ünnepelt hőse még a harmincáig évek elején szintén világhírre emelkedett iskolatársával Degerrel, továbbá Müller András s Károlylyal beutazta Olaszországot s hosszabb ideig tartózkodott Rómában. Tanulmányainak főtárgya volt Raphael, s első iparkodók az umbriai iskola halhatatlan nagy mesterének cziczomáját az egészen modern ditseldorfi iskola maga nemében épen nem vonzó modorával megbarátkozta ki. Amaz utólérhetlen báj, mely Raphael művein a szemlélőt üdvözli, az antik szépségnek kidomboritása az eszmében és alakban, a lágy de mindamellett erőteljes ecsetvezetés Ittenbach genialis ecsetje által jön a düsseldorfi, iskolába legméltóbban átültetve. Ittenbach nemcsak felfogá ama forró szeretetet, mely Raphael művein elömlik, hanem át is érzé egészen. Már Rómában a halhatatlan mester műveinek tanulmányozásánál alkotott művei tanúságot tesznek erről. Midőn Ittenbach Rómából visszatért, a legünnepeltebb, a legkeresettebb művészek egyike lent festé a bonni sz. Remigius templom két oltárképét ; művei a szentegyházakban úgymint magánkápolnákban, koronás fejedelmek s főurak termeiben a legnagyobb bámulat tárgyai, Eugenia császárnő, Lichtenstein herczeg, Schönborn gróf, Stephanie portugall királynő s a berlini nemzeti képtár birják kitűnő műveit. Kevés van a modern düsseldorfi festőművészek között, ki oly széles körben vivta volna ki az elismerést mint Ittenbach. Jelen műve is egyike a legszebbeknek, melyet valaha alkotott. Kifejezhetlen finomság, melegség s az anyai szeretet ideális szépsége, mely e műről előtükrözik, méltán első gyöngyévé emelik e gyűjteménynek. Különben is Ittenbach, valamint méltó társaláger hazánkban csak is az érseki képtárban van képviselve. Ugyanezen termelettek ablakfelőli falát egy kolossális nagy passiókép foglalja el. Maga nemében páratlan mű. Aranyalapon kisebb nagyobb alakok Urunk szenvedésének egész tor-