Zádori János szerk.: Magyar Sion 1877. (Uj Magyar Sion 8. évfolyam)
I. Értekezések - Kelet és a próféta
362 BUDA A VESZPRÉMI PÜSPÖKSÉGBEN, AZ beleztetett, habár ép oly alakot nyer az esztergomi érsekség területének térképe általa, mint Magyarországé a magyar tengermellék vidéke által. NÉMETHY LAJOS: KELET ÉS PRÓFÉTÁJA. (Ötödik közlemény.) Mohammedet élte végén érte a próféták tragikuma, tudniillik, hogy hasonló isteni kijelentéssel dicsekvő prófétákkal kell szembeszállania. Ketten léptek föl ellene Asvad és Museilama, mindkettő az úgynevezett boldog Arabiának városaiban s falvaiban csakhamar nagy népszerűségre tett szert. A Mohammed által divatba hozott fensőbb küldetés előtérbe hozása, a nyilvános oktatások, tanító beszédek már olyannyira szokásba jöttek, hogy a legutolsó apró községnek kellett bírni valamely alsóbb rendű prófétával, vagy legalább is a próféta tanítványával.. Mohammed két veszélyes ellenét nagyon rövid úton tette ártalmatlanná. Asvad Mohammed orgyilkosainak tőrei alatt vérzett el; Museilama, ki Mohammedet hamar fölismerte s vele titkon megegyezni óhajtott a világuralom szétosztásában, a már akkor büszke s öntudatában erős Mohammed által mint hazug megbélyegeztetett, s hiveit eretnekeknek nevezték. Ez ellenpróféta azonban csak Mohammed halála után tért meg ; akkor ugyanis, midőn Abu-Bekr kivont fegyverrel kényszerűté választani Mohammed vagy a halál között. A próféta az utolsó mekkai győzelem után elérte hatalmának, tekintélyének netovábbját. Neve már egész keleten ismert s tisztelt volt. Nehéz meghatározni, kiknek hódolata s tisztelete volt iránta nagyobb, legközelebb álló híveinek hódolata, tisztelete-e, vagy azoké, kik csak híréből ismerték. Meszsze földről vándoroltak hozzá, s boldognak tartá magát az, ki csak egyszer szavait hallhatá. A próféta szereplője a nép