Zádori János szerk.: Magyar Sion 1877. (Uj Magyar Sion 8. évfolyam)
I. Értekezések - Oroszországi képek
OROSZORSZÁGBÓL. KÉPEK ÁZSIAI OROSZORSZÁGBÓL. (Folytatás.) III. Szibéria. Ezen óriási terjedelmű földrész az európai szárazföldet kiterjedésére nézve messze túlhaladja, déli és északkeleti részét hegylánczolatok övezik, a többi rész fönsík. Az 1870-ki tudósítások szerint Sibéria kiterjedése tesz 263000 négyszeg mértföldet, lakosainak száma azonban oly csekély — 30 millió - , hogy minden négyszeg mértföldnyi területre csak 18 lakos esik , míg a kis Belgium 550 négyszeg mértföldnyi terület mellett 4'/г millió lakost számlál. Sibéria földrajzi fekvésénél fogva nem alkalmas arra, hogy a polgárosodás oda magának utat törhetett volna ; éjszaki partjait a jeges tenger mossa, ezen részről Siberiához nem férhetni, csakis 1875-ik év nyarán sikerült először néhány elszánt norvég hajósnak a jeges tengeren part mentében Siberia főfolyama a Jenissei torkolatához jutni, ahonnan benyomultak Siberia belsejébe. Keleti részén a csendes óceán terül el, itt is veszélyes a hajózás, mert a tenger csak nyár közepén szabadul meg a jégtől. Déli részén magas hegyek és beláthatlan sivatagok választják el Közép-Ázsia termékenyebb részeitől , s csakis nyugati, Európa felé eső részéről vezetnek utak Libéria belsejébe. Az uralhegységtől kezdve csekély megszakítással folyókon lehet egész a csendes óceánig jutni ; e körülmény az oroszoknak igen kedvező alkalmul szolgált e földrész meghódítására. 1582-től kezdve 50 év lefolyása alatt Oroszország teljesen leigázta Sibéria szabad népeit egész az ochotski tengerig ; a mult században Sibériához kapcsolá a csendes oceán kurili és Aleuti szigeteit, melyek Szibéria keleti részével szemközt fekszenek ; a jelen században különösen Libéria déli részén tett hódításokat . 4313