Zádori János szerk.: Magyar Sion 1883. (Uj Magyar Sion 14. évfolyam)
I. Értekezések. - Pázmány Péter szobra
PÁZMÁNY PÉTER SZOBRA. I. Panaszi Pázmány Péter bibornok, esztergomi érsek született 1570. okt. 4. O.s, nemes családja Kálvin felekezetének volt hive. Mig a kálvinismus korlátlan hatalommal pompázott, azalatt a katholicismus Mózese ismeretlenül növekedett közelükben. Tizenhárom éves korában szülei Kolosvárra küldték bővebb kiképeztetés végett, hol a jezsuiták Sires tanintézetében, nagy számban gyülekeztek nem csak Erdély, hanem a magyar részeknek ifjai. Hihetőleg már II.-Váradon lett katholikus, hol Szántó jezsuita tanított. Az bizonyos, hogy 1587. tizenhét éves korában a jezsuita rendbe lépett. Az ujoncz évekre Krakkóba küldötték, két év múlva a bécsi Collegiumba, utóbb Rómába, hol a hittanban Vasquez és Valencia voltak tanárai. Itt tudorrá avattatván fül, 1597. (írászban tanár lett, hol még 1607-ben is;" mint hittanár működött. De, eközben mint hittérítő Magyarországban is prédikált, mert 1601. Kassán találjuk. A protestantismus, mely a nemzetet lelkiismeretében szakasztotta ketté, hatalma tetőpontján delelt, s főleg Kassa volt bevehetetlen vára. Ott lépett föl először. 1608. Nyitrán nagyhatású beszédeket tartott, melyeket — Káldi szerint — a hivek nagy vigasztalással, a pártosok álmélkodással hallgattak. Ugyannakkor megtérítette Forgách Mik-