Zádori János szerk.: Magyar Sion 1885. (Uj Magyar Sion 16. évfolyam)
I. Értekezések. - Oláh Miklós és Rotterdami Erazmus
736 Oláh Miklós és Rotterdami Erazmus. OLÁH MIKLÓS ÉS ROTTERDÁMI ERAZMUS. (Vége.) A királyné kiséretében mint titkár, megjelent Augsburgban Oláh Miklós is. Midőn a Székesfehérvárott végbe ment koronázási ünnepélyek lezajlása után Ferdinand Esztergomba utazott, az őt ide elkísérő Oláh szót emelt előtte, a részére megígért erdélyi püspökség ügyében, s fölkérte, tegye könynyűvé kineveztetése által elhagyni eddigi állását, minthogy megunta már örökösen az asszonyi termekben tartózkodni. — A szerencse azonban nem kedvezett neki. A püspökséget más kapta meg, s ő kénytelen volt beérni a fehérvári őrkanonoksággal s néhány kevés értékű ígérettel. Most hogy Augsburgba jövet reménye volt királyával több izben találkozhatni, azzal kecsegtette magát, hogy talán sikerülni fog őt rábeszélni óhajainak teljesítésére. Egy alkalommal, midőn az isteni tisztelet végeztével a templomból kijöttek, sietett Ferdinándhoz csatlakozni, s hivatkozván gyakori biztosításaira és ígéreteire alázattal fölkérte, hogy részesítse őt most azon kegyben, melynek teljesítését Esztergomban megtagadta tőle. — A király, válaszában újólag biztositá változhatatlan jóindulatáról, de egyúttal tudata vele, hogy kérését jelenlegi helyzetében nem teljesítheti. — Legyen azonban egészen nyugodt és bizzék benne a jövőben is ; mihelyt teheti, fog róla gondoskodni, még pedig úgy, hogy nem lesz oka megbánni a várakozást. Kezdte most már belátni Oláh, hogy nem lehet készpénz gyanánt fogadni minden fejedelmi ígéretet, sőt talán ezeket a legkevésbé. — De ha nem érte is czélját, talán ép úgy mint úrnője Mária, az itt tartózkodás több