Magyar Sion 1888. (Uj sorozat 2. évfolyam)
I. Értekezések. - Ó szövetségi szent könyvek kánoni története. Dr. Kereszty Gézától.
Az ó-szövetségi sz. könyvek kánoni története. 82. mikép sem mondhatunk le.» Béla most sem engedett, mig a spalatóiak beleegyezvén a király kívánságába, ki magyar származásút akart az érseki széken, hogy Dalmáczia ezáltal is szorosabban a magyar koronához kapcsoltassék, — végül a magyar nemes ivadékbeli Chitilényi Pétert választották. Már magából e jelenségből, hogy Dalmácziában, ahol pedig az egyházaknak annak Magyarországhoz való kapcsolása előtt is szabad püspökválasztási joguk volt, ennek törvényes gyakorlásához kir. privilégiumok kívántattak , még azon esetben is, ha nem szolgálhatnánk történeti bizonyságokkal — azon következtetést kell vonnunk, hogy Magyarországon csakis királyaink nyilt vagy hallgatag megegyezése folytán válhatott törvényes jogszokássá a kánoni választás. ^ %v ^&^ ^ Stes ^ ^ ^ AZ ÓSZÖVETSÉGI SZ. KÖNYVEK KÁNONI TÖRTÉNETE. Irta DR. KERESZTY GÉZA. Látnivaló tehát, hogy itt egy önkényüleg, jogtalanul megcsonkított kánonnal állunk szemben, melyről a Krisztus előtti, sőt a Jeruzsálem pusztulása előtti zsidók semmit nem tudtak, s melynek első feljegyzésével a Kr. u. 300. év körül szerkesztett jeruzsálemi Gemara-ban (Baba bathra fol. 14.) találkozunk először. • Fejér Cod. dipl. II. 168. • Kerchelich História Epp. Zágráb. 327. A Talmud, a zsidóknak eme «corpus juris»-a, s mindenféle, részint értékes hagyományoknak, részint üres babonáknak összesége, két részre oszlik ; ez első Mischna, a második Gemera nevet visel. Van pedig jeruzsálemi Gemara, mely körülbelül a III. században látott napvilágot, és babyloni, mely az V. századra viszi vissza eredetét. (A Mischna régibb eredetű, s már az I. században össze volt gyűjtve). Mindkettő roppant tekintélynek örvend a