Magyar Sion 1888. (Uj sorozat 2. évfolyam)
I. Értekezések. - Középtanodai hittan-könyvek kérdéséhez. X. Y.-tól.
polgári szerződésnek tekintendő, a katholika egyház legfölebb mint nemzeti egyház s a kormánytól függő intézmény tűrendő. E systema szerint továbbá a tekintély nem Istentől van, hanem a népfelségtől ered, szintúgy a jog nem Istentől származik, hanem maga a társadalom, a respublica annak forrása, miért is az egyháznak nincs is joga valamit bírnia; viszont mindennek fő czélja a társadalom anyagi jóléte, amiért voltaképen mindenki létezik. Hogy hová visznek ezen elvek, azt nem is igen kell kutatnunk, mert világosan megmondja nekünk a socialismus, mely is a liberalismus elveit következetesen tovább vivén, nyiltan hirdeti az atheismust, az egyház felforgatását, a munkásoknak, mint a társadalom leghasznosabb tagjainak uralmát; az egyháznak s másoknak tulajdonjogát nyilt sisakkal tagadja ; s örömmel ragadván meg a földi jólétről, mint végczélról szóló liberális tant, egészen logikus következtetéssel kiáltja, hogy ennek elérését mindenkinek hozzáférhetővé kell tenni, azaz a vagyont fölosztani. (Folyt. köv.) A KÖZÉPTANODAI HITTANKÖNYVEK KÉRDÉSÉHEZ. Irta XX Y. A középtanodai vallásoktatást, megfelelő módszer és fokozatos terjedelmi és tartalmi haladás mellett, határozottan a bölcseleti alapra kell fektetni. A dogmatikus bölcseleti rendszer állhat csak összhangzatban a középtanodáink általános tanrendszerével és ez felel meg legjobban korunk viszonyainak is. Szentséges Atyánk, XIII. Leo Pápa «Aeterni Patris» körlevele, mely a vallásoktatásnál főszabályul és első rendű zsinórmértékül szolgál, kötelességül rója fel a hittanároknak, hogy a bölcseletet, mint a melytől a többi tudo- t IX. Pius 1862. jun. 9. Allocutiojában.