Magyar Sion 1888. (Uj sorozat 2. évfolyam)

I. Értekezések. - Középtanodai hittan-könyvek kérdéséhez. X. Y.-tól.

polgári szerződésnek tekintendő, a katholika egyház legfö­lebb mint nemzeti egyház s a kormánytól függő intézmény tűrendő. E systema szerint továbbá a tekintély nem Isten­től van, hanem a népfelségtől ered, szintúgy a jog nem Istentől származik, hanem maga a társadalom, a respublica annak forrása,­ miért is az egyháznak nincs is joga valamit bírnia; viszont mindennek fő czélja a társadalom anyagi jó­léte, amiért voltaképen mindenki létezik. Hogy hová visznek ezen elvek, azt nem is igen kell kutatnunk, mert világosan megmondja nekünk a socialismus, mely is a liberalismus elveit következetesen tovább vivén, nyiltan hirdeti az atheismust, az egyház felforgatását, a munkásoknak, mint a társadalom leghasznosabb tagjainak uralmát; az egyháznak s másoknak tulajdonjogát nyilt si­sakkal tagadja ; s örömmel ragadván meg a földi jólétről, mint végczélról szóló liberális tant, egészen logikus követ­keztetéssel kiáltja, hogy ennek elérését mindenkinek hozzáfér­hetővé kell tenni, azaz a vagyont fölosztani. (Folyt. köv.) A KÖZÉPTANODAI HITTAN­KÖNYVEK KÉRDÉSÉHEZ. Irta XX Y. A középtanodai vallásoktatást, megfelelő módszer és fokozatos terjedelmi és tartalmi haladás mellett, határozottan a bölcseleti alapra kell fektetni. A dogmatikus bölcseleti rendszer állhat csak összhangzatban a középtanodáink álta­lános tanrendszerével és ez felel meg legjobban korunk vi­szonyainak is. Szentséges Atyánk, XIII. Leo Pápa «Aeterni Patris» körlevele, mely a vallásoktatásnál főszabályul és első rendű zsinórmértékül szolgál, kötelességül rója fel a hitta­nároknak, hogy a bölcseletet, mint a melytől a többi tudo-­ t IX. Pius 1862. jun. 9. Allocutiojában.

Next