Magyar Sion 1889. (Uj sorozat 3. évfolyam)

I. Értekezések. - Orléansi szűz emléke. Dr. Kereszty Gézától.

748 Az orléansi szűz emléke, kai lehetetlenség, s ilyen lesz a világok körjárata ; egy non­ens, képzelődés. Már most bizvást ideírjuk az exakt tudós dicsőségére azt, amit N. ur dolgozata végére függeszt: «Az előadottakból tehát világosan látható, hogy a vi­lágnak, mint összeségnek soha kezdete nem volt, de nem is lehetett és azért vége sem lehet.» Hogy mi látható vilá­gosan, arról mindenki számot adhat magamagának, aki e sorokat olvasta! Készakarva nem reflektáltam N. ur nyilatkozatára, me­lyet Mózes kozmogóniájáról koczkáztat, egyszerűen azon okból, mert kilátszik belőle, hogy N. ur a Hexaemeronról nem olvasott s nem tud többet, mint a mennyit a kis bib­liából hajdanában kiolvasott. Ez alapon nem lehet tudomá­nyos fejtegetésekbe bocsátkoznom ; Lenormant és Vigouroux jó szolgálatokat tehetnének N. urnak. Komolyan hiszi-e azt Nendtwich úr, h­ogy az egyház tana szerint Isten a világot hat csillagászati nap alatt teremtette, s hogy a negyedik napon jöttek létre a nap, hold és csillagok, stb. ? Akkor Ön e részben nincs tovább, mint mennyire a második normális­ban volt s következőleg nincs joga e hiányos ismereteket a műveit keresztényeknek imputálni. A keresztény fölfogás teljesen egyezik a természettudomány tételeivel. Ж Ж ЖЖЖ'Ж ЖЖЖ'Ж ж ж жж AZ ORLÉANSI SZŰZ EMLÉKE. Irta Dr. KERESZTY GÉZA. (Folytatás.) Jeanne, pere lefolyása alatt egypárszor említést tett arról is, hogy szózatai, öt bátorítván, az örök üdvösséget helyezték neki kilátásba, mint szenvedéseinek jutalmát. Most ezen saját mondását akarta a biró ellene fordítani, azt a ravasz kérdést intézve hozzá, vájjon egészen biztosítva érzi-e

Next