Magyar Sion 1889. (Uj sorozat 3. évfolyam)

I. Értekezések. - Orléansi szűz emléke. Dr. Kereszty Gézától.

ugyanezektől, mikor az ellenség hatalmába került, gyáván elhagyatott, — ez a rendkivüli tünemény, amelyet az utó­kornak egy-két költője itt-ott megénekelt, de amelylyel a letűnt századoknak számbavehetőbb irói, történetbuvárai, böl­cselői vajmi keveset törődtek, szinte mintha a nevéhez fű­ződő csodálatos eseményeket a feledésnek akarnák átadni, — a hősiességnek és naiv ártatlanságnak ez a szokatlan együttes megjelenése, melyet egy Voltairenak piszkos tolla még bemocskolni is iparkodott : ez ma, mintha fölelevenedni akarna, mindig több és több irót inspirál, kik vagy megható történetét írják meg a leghitelesebb kútfők nyomán, —• vagy ama természetfölötti, vagy mondjuk egyelőre, rendkivüli jelenségeket kutatják, melyek történetében oly fontos sze­repet játszanak, sőt azt egész sajátosan jellemzik, — vagy orvosi, bölcsészeti, theologiai szempontból veszik az ő éle­tének eseményeit vizsgálódásaik tárgyává, — vagy, még jogi tekintetben is, mint a népjog legmagasztosabb képvise­lőjét állítják az olvasóközönség szemei elé, — vagy végre érveket gyűjtenek, hogy beatificatióját, s aztán canonizatió­ját keresztülvihessék, amelyet mindig gyakrabban és gyak­rabban kezdenek emlegetni , úgy hogy csak az utolsó öt-hat év óta is egész Jeanne-d'Arc-irodalom jött létre. Mi az vájjon, ami ezt a feltűnő irodalmi jelenséget el­fogadhatólag megmagyarázhatja ? Talán a fényes győzelmek, melyekre egykoron az orléansi szűz a francziákat segítette, s melyeket a legutóbbi időben a még mindig dicsszomjas nemzet oly keservesen nélkülözött, adják ennek az okát ? Vagy talán a jelen franczia viszonyok szerencsétlen abnor­mitása utalja az írókat a régi dicsőség feltüntetésére, hogy abból merítsenek nemzetek számára vigaszt, buzdulást ? Avagy abban leli tán magyarázatát a thémának ez a minden oldalról való feldolgozása, hogy eleddig még nem beszélték meg elég alaposan, mit kelljen gondolni ama semmi esetre nem közönséges, sőt határozottan földöntúli hatalomról, mely ez egyszerű pórleányt a szülei ház csendjéből, a község nyá­jától elszólitva, a franczia sereg élére állította ? — ki tudná megmondani ? !

Next