Magyar Sion 1889. (Uj sorozat 3. évfolyam)
I. Értekezések. - Orléansi szűz emléke. Dr. Kereszty Gézától.
le, minden oldalról az idegen özönlött be a németek szellemi életébe, a képzőművészetekbe az «antikisch-weische Manier,» az irodalomba Rabelais ízléstelen satyrája, az angol rémdráma, az olasz pásztorjáték és az Amadis-féle elfajzott lovagromantika. Luther a német nemzet felszabadítását írta zászlójára a pápista «welsch»-ek igája alól, és ime a gyűlölt romanizmus minden oldalról leszorítja Németországban a germán szellemet. És ami a legszomorúbb a dologban, hogy éppen a román népek rosz tulajdonságait fogadták el a németek és cserébe ősi germán-keresztény erényeiket adták fel. (Folyt. köv.) AZ ORLÉANSI SZŰZ EMLÉKE. Irta Dr. KERESZTY GÉZA. (Folytatás.) Orléans felszabadítása mély benyomást tett mindenfelé. Jeanne, ki ekkor már az orléansi szűz nevét kapta (la Pucelle d'Orléans), fényes bizonyságot tett küldetésének igaz voltáról, mert hisz az angolok hat hónap óta erősítették magukat az ostromra, s Jeanne hét nap alatt elűzte őket helyükről. A nép őt már valóban Isten küldöttének tartotta. Vájjon a király környezete is igy vélekedett felőle ? Jeanne nem maradt Orléansban magát ünnepeltetni, hanem rövid nyugalom után mindjárt másnap a király udvarába ment, folytatandó feladatát. A király a hozzá érkező hősnöt a legnagyobb kitüntetésekkel fogadta. De Jeanne sürgette őt, hogy missiójának ez első pontjánál ne állapodjanak meg, hanem jöjjön vele a király mielőbb Rheimsba, magát megkoronáztatni, és aztán, ami még hátra van küldetéséből, tisztítsák meg az őr-